Peace of Mind Yoga - Barkóczy Barbara

Egész nap mész.
Beszélgetsz. Figyelsz. Döntesz.

Aztán végre csend lesz.
…és valamiért mégsem esik jól.

Készítettünk egy rövid gyakorlást Szeder-Szabó Krisztina / Szeder-rel:
– 10 perc lassú megérkezés a testedbe
– 10 perc hanggal való lazítás
– egy egyszerű mantra, amit bárhol elővehetsz

👉 Videót itt éred el (ingyenes): subscribepage.io/Belsomegpihenes

Nem mindig az a megoldás, hogy „leállsz”.

Néha elég, ha csak 👉 visszatalálsz magadhoz.

Egy rövid gyakorlást hoztunk Neked Szeder-rel, amit ülve is meg tudsz csinálni.
Nem kell hozzá semmi, csak 20 perc, amit magadra szánsz most.

Fogadd szeretettel:

👉 Videót itt találod (ingyenes): subscribepage.io/Belsomegpihenes

Egész nap mész.
Beszélgetsz. Figyelsz. Döntesz.

Aztán végre csend lesz.
…és valamiért mégsem esik jól.

Készítettünk egy rövid gyakorlást Szeder-Szabó Krisztina / Szederrel:

– 10 perc lassú megérkezés a testedbe
– 10 perc hanggal való lazítás
– egy egyszerű mantra, amit bárhol elővehetsz

👉 Videót itt éred el (ingyenes):
subscribepage.io/Belsomegpihenes

Az első aerial órámon nagyon gyorsan rájöttem néhány dologra. 😂
Például arra, hogy fejjel lefelé teljesen értelmezhetetlen, hogy melyik a jobb és melyik a bal lábam.😆
Arra is, hogy a hammock nem csak egy eszköz, hanem néha tanár, néha pszichológus, néha biztonsági öv, néha meg egy játszótér.
Van, amikor megtart, amikor már elfáradtál. Van, amikor kihív, amikor inkább kényelmesen maradnál.
És van, amikor egyszerűen csak lógsz benne, és rájössz, hogy lehet, nem is baj, hogy nem tudsz mindent kontrollálni.

Az elején sok minden nem ment. (- most sem)
Volt, amihez erősödnöm kellett, volt, amihez bátorság kellett, és volt, amihez egyszerűen csak az, hogy ne adjam fel három próbálkozás után ami, valljuk be, az életben sok mindenre igaz.
Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy amikor benne vagyok egy mozdulatsorban, figyelek a légzésemre, a kezemre, a lábamra, az egyensúlyra, akkor egyszerűen nincs hely a fejemben a sok felesleges gondolatnak.
Nem gondolkodom a tegnapon, nem aggódom a holnapon, nem írom fejben a listákat, csak csinálom, ami éppen ott és akkor történik.
És nekem valahol ez az aerial.
Az az egy óra, amikor végre nem agyalok túl mindent és lehet, hogy ezért szerettem bele.

Régen nem szerettem egyedül lenni. 🫠

Úgy nőttem fel, hogy 14 éves koromig sok-sok generáció élt együtt egy nagy házban. Ritkán voltunk egyedül, de volt tér azért mindenkinek.
Viszont mióta Budapesten élek, sokkal többet vagyok egyedül, amihez nem voltam hozzászokva.
Hirtelen sokkal több lett a csend.

Így ha csend volt otthon, szólt a zene.
Ha nem szólt a zene, ment valami a háttérben.
Csak ne legyen teljes csend.

Aztán a jógaórák végén jött a relaxáció. Ott nem lehetett csinálni semmit.Nem lehetett elintézni semmit.
Nem lehetett hasznosnak lenni. Csak feküdni és csendben lenni.
Szerintem az első pár relaxáción mikor feküdtem a földön tuti bele aludtam … 😅 a mellettem lévő gyakorló, ahogy pakolta a szőnyegét az ébresztett fel.

Eleinte nagyon furcsa volt. Aztán egy idő után elkezdtem várni ezt a részt. Mert rájöttem, hogy a csend nem üres.
Hanem tele van válaszokkal, amiket napközben nem hallok meg.

Azóta már nem félek attól, ha néha egyedül vagyok.
Sőt, egyre inkább szükségem van rá.


📸

Sokáig azt hittem, majd akkor pihenek, ha kész vagyok mindennel. Erre még egy kisebb homokozós lapáttal ráteszek, mikor Ikrek jegyként 3 dolog mellett 4-et is csinálnék egyszerre… ezeket nagyon jól hozom.

Persze mennyit szoktam röhögni az erről szóló gifeken. 😂

Ha minden feladat ki van pipálva, minden e-mailre válaszoltam, mindenki rendben van körülöttem. Aztán rájöttem, hogy ez a nap valószínűleg sosem jön el.

Úgyhogy meg kellett tanulnom pihenni úgy, hogy nincs kész minden. Hogy nem tökéletes minden. Hogy nem oldottam meg mindent.

A megpihenés nem jutalom. Nem akkor jár, ha mindent megcsináltál. A megpihenés az a hely, ahonnan az életedet élni tudod. Nekem ebben sokat segített a jóga. Meg az, hogy megtanultam néha csak lenni.
Nem hasznosan. Nem ügyesen. Nem hatékonyan.
Csak lenni. Ha kell 10 percig ülni és nem csinálni semmit. Elsőre ment-e? Nem… idegesített… idővel változtam.

És furcsa módon, azóta sokkal több mindenre van erőm.

Van valami furcsa a tavasz közeledtével.
Ahogy jön a fény, automatikusan azt érezzük:
valami új kell.
Új ruha.
Új kollekció.
Új én.

És közben ritkán tesszük fel a kérdést:
valóban az új visz közelebb önmagamhoz?

A fast fashion gyors.
Gyorsan gyárt. Gyorsan fogyaszt. Gyorsan felejt.
Mi pedig hozzászoktunk ehhez a tempóhoz.

A döntéseink is felgyorsultak. De a valódi változás nem gyors.
A valódi változás figyelemből születik.

A Spring Reseten lesz egy gardrób vásár is.
Nem azért, hogy még több dolgot vigyünk haza.
Hanem hogy gyakoroljuk a lassabb döntést.

Megnézni:
mi az, amit már nem hordok.
Mi az, ami csak megszokásból van velem.
Mi az, ami még érték csak már nem nálam.

Nem kidobjuk.
Továbbadjuk.
Körforgásba tesszük.

Ahogy a légzésnél:
belélegzem.
kilélegzem.
nem ragaszkodom.

A tudatosság nem csak a matracon történik. Hanem a pénztár előtt. A szekrény előtt.
A döntéseinkben.
Ez is reset.
Kívül is. Belül is.

♻️ Spring Reset - gardrób vásár
https://f360.hu/spring-reset/

Ha jössz, gyere úgy, hogy nem csak mozogni szeretnél, hanem egy kicsit lassítani is.