Veled a Világ

🚀 Újabb fontos technológiai mérföldkőhöz értünk – gyakorlatilag megszüntettük a tokenproblémát a fejlesztéseinkben.

Aki egy ideje követi a munkámat, tudja, hogy már hosszabb ideje úgy fejlesztek, hogy az AI-tokenek mennyisége ne jelentsen folyamatos korlátot. Többször beszéltem arról is, hogy a teljes Horizon rendszert ezen a szemléleten keresztül építettem fel.

Most viszont a nemzetközi fejlesztői csapattal ennek egy következő szintjére jutottunk.

Ma már rengeteg komoly AI-szolgáltató kínál valamilyen ingyenesen használható keretet: néhány millió tokent havonta, bizonyos esetekben több ezer kérést naponta. Külön-külön ezek nem feltétlenül jelentenek hatalmas kapacitást.

Ha azonban ezeket egyetlen intelligens infrastruktúrába szervezzük, teljesen más képet kapunk.

A jelenlegi rendszerünk 474 modellcsaládhoz és 635 szolgáltatói végponthoz képes egységes hozzáférési réteget biztosítani – a kicsi, gyors modellektől egészen a lényegesen komolyabb AI-modellekig.

A rendelkezésre álló ingyenes szolgáltatói keretek összesített elméleti kapacitása nagyságrendileg:

🔥 7,4 MILLIÁRD AI-TOKEN HAVONTA.

És számomra nem is önmagában ez a szám a legérdekesebb.

A valódi probléma az, hogy ennyi különböző AI-szolgáltatást manuálisan kezelni elképesztően körülményes lenne. Több tucat különböző SDK, API, autentikáció, rate limit, modellstruktúra és hibakezelés. Ráadásul ugyanennyi helyen hibásodhat meg egy kérés.

Ezért építettük meg a Horizon AI Gateway réteget.

Ahelyett, hogy minden alkalmazásnak külön-külön kellene kommunikálnia az egyes AI-szolgáltatókkal, a Horizon AI Gateway ezeket egyetlen OpenAI-kompatibilis interfész mögé szervezi.

Ez azt jelenti, hogy egy OpenAI-kompatibilis alkalmazásnak elég a saját gatewayünkhöz kapcsolódnia, miközben a háttérben a rendszer kezeli a rendelkezésre álló szolgáltatókat, modelleket és végpontokat.

És itt jön az egész egyik számomra legfontosabb része:

🏠 A VEZÉRLŐ- ÉS ROUTINGRÉTEG LOKÁLISAN FUT.

Nem akarjuk, hogy maga az infrastruktúránk működése egy újabb központi szolgáltatástól függjön.

A Horizon AI Gateway saját infrastruktúrán futtatható, és az architektúrát úgy alakítjuk, hogy a könnyített routing- és API-réteg akár egy Raspberry Pi-n is működtethető legyen.

Fontos azonban a technikai különbség: ez nem azt jelenti, hogy több száz nagy AI-modell számításait egy Raspberry Pi végzi. A külső szolgáltatóhoz küldött kérés természetesen annak infrastruktúráján kerül feldolgozásra.

Ami nálunk marad, az a vezérlés. A routing. A konfiguráció. A hozzáférési réteg. És ahol lehetséges, egyre több lokális komponens.

Helyben futó modelleket ugyanebbe az infrastruktúrába tudunk bekapcsolni.

Számomra pontosan erről szól a technológiai decentralizáció.

Nem arról, hogy mindenáron mindent egyetlen számítógépen akarunk futtatni, hanem arról, hogy ne egyetlen szolgáltató döntse el, milyen technológiához férünk hozzá, mennyiért és milyen feltételekkel.

Közben azonban történt valami más is.

A Horizon időközben hatalmas projektté nőtte ki magát.

Olyannyira, hogy az eredeti repositoryt már nem tudom egyszerűen nyilvánossá tenni. A Horizon és a Civis Uniók fejlesztése az elmúlt időszakban technológiailag egyre jobban összefonódott. Sok esetben már ugyanannak az infrastruktúrának különböző rétegeiről beszélünk.

Ezért az elmúlt hónapokban sokat gondolkodtam azon, hogyan tovább.

Végül meghoztuk a döntést:
szétszálazzuk az egész projektet.

Modulokra bontjuk. Ahol szükséges, újraírjuk. Szétválasztjuk azokat a komponenseket, amelyeknek önállóan is működniük kell, és kialakítunk egy olyan architektúrát, amely később sokkal egyszerűbben fejleszthető, skálázható és telepíthető.

A hétvégén a külföldi fejlesztői csapattal ennek egy fontos szakaszával végeztünk. Az elkészült struktúrát és dokumentációt már feltöltöttem a Notionbe.

De mindennek van még egy nagyon fontos következő lépése.

🤝 EZ A TECHNOLÓGIA A VELED A VILÁG PARTNEREI SZÁMÁRA IS ELÉRHETŐ LESZ.

Nem szeretném, hogy minden civil szervezetnek, közösségnek vagy szakmai partnernek külön-külön kelljen felépítenie ugyanazt az infrastruktúrát, harminc különböző AI-szolgáltató dokumentációját olvasnia, API-kat integrálnia és tokenkeretekkel küzdenie.

Építsünk egyszer egy közös technológiai alapot, és használjuk azt együtt.

Ez pontosan illeszkedik ahhoz, amit a Veled a Világgal az elejétől képviselek: az együttműködésnek nemcsak társadalmi és szervezeti szinten kell működnie.

Technológiai szinten is együtt kell működnünk.

Ezért a következő időszakban a rendszer egyes szolgáltatásait fokozatosan megnyitjuk a partneri ökoszisztémánk számára is.

HORIZON × CIVIS UNIÓK × AI GATEWAY

⚡ ~7,4 milliárd token/hó elméleti összkapacitás
🌐 474 modellcsalád
🔗 635 szolgáltatói végpont
🧠 egyetlen OpenAI-kompatibilis hozzáférési réteg
🏠 lokálisan működtethető vezérlés és routing
🥧 könnyített formában akár Raspberry Pi-n is futtatható
🤝 és a Veled a Világ partnerei számára is elérhető

A Horizon tehát már régen nem egyszerűen egy weboldal vagy egy alkalmazás.

Egy infrastruktúrát építünk.

Egy olyan infrastruktúrát, amelyben a technológia nem önmagáért létezik, hanem azért, hogy közösségeket, civil szervezeteket és embereket kapcsoljon össze.

www.veledavilag.com
www.civisuniok.hu
www.veledavilag.hu
Digitális Demokrácia. Együttműködő társadalom.

https://www.facebook.com/share/p/1K6R7M5KFY/

🚀 Újabb fontos technológiai mérföldkőhöz értünk – gyakorlatilag megszüntettük a tokenproblémát a fejlesztéseinkben.

Aki egy ideje követi a munkámat, tudja, hogy már hosszabb ideje úgy fejlesztek, hogy az AI-tokenek mennyisége ne jelentsen folyamatos korlátot. Többször beszéltem arról is, hogy a teljes Horizon rendszert ezen a szemléleten keresztül építettem fel.

Most viszont a nemzetközi fejlesztői csapattal ennek egy következő szintjére jutottunk.

Ma már rengeteg komoly AI-szolgáltató kínál valamilyen ingyenesen használható keretet: néhány millió tokent havonta, bizonyos esetekben több ezer kérést naponta. Külön-külön ezek nem feltétlenül jelentenek hatalmas kapacitást.

Ha azonban ezeket egyetlen intelligens infrastruktúrába szervezzük, teljesen más képet kapunk.

A jelenlegi rendszerünk 474 modellcsaládhoz és 635 szolgáltatói végponthoz képes egységes hozzáférési réteget biztosítani – a kicsi, gyors modellektől egészen a lényegesen komolyabb AI-modellekig.

A rendelkezésre álló ingyenes szolgáltatói keretek összesített elméleti kapacitása nagyságrendileg:

🔥 7,4 MILLIÁRD AI-TOKEN HAVONTA.

És számomra nem is önmagában ez a szám a legérdekesebb.

A valódi probléma az, hogy ennyi különböző AI-szolgáltatást manuálisan kezelni elképesztően körülményes lenne. Több tucat különböző SDK, API, autentikáció, rate limit, modellstruktúra és hibakezelés. Ráadásul ugyanennyi helyen hibásodhat meg egy kérés.

Ezért építettük meg a Horizon AI Gateway réteget.

Ahelyett, hogy minden alkalmazásnak külön-külön kellene kommunikálnia az egyes AI-szolgáltatókkal, a Horizon AI Gateway ezeket egyetlen OpenAI-kompatibilis interfész mögé szervezi.

Ez azt jelenti, hogy egy OpenAI-kompatibilis alkalmazásnak elég a saját gatewayünkhöz kapcsolódnia, miközben a háttérben a rendszer kezeli a rendelkezésre álló szolgáltatókat, modelleket és végpontokat.

És itt jön az egész egyik számomra legfontosabb része:

🏠 A VEZÉRLŐ- ÉS ROUTINGRÉTEG LOKÁLISAN FUT.

Nem akarjuk, hogy maga az infrastruktúránk működése egy újabb központi szolgáltatástól függjön.

A Horizon AI Gateway saját infrastruktúrán futtatható, és az architektúrát úgy alakítjuk, hogy a könnyített routing- és API-réteg akár egy Raspberry Pi-n is működtethető legyen.

Fontos azonban a technikai különbség: ez nem azt jelenti, hogy több száz nagy AI-modell számításait egy Raspberry Pi végzi. A külső szolgáltatóhoz küldött kérés természetesen annak infrastruktúráján kerül feldolgozásra.

Ami nálunk marad, az a vezérlés. A routing. A konfiguráció. A hozzáférési réteg. És ahol lehetséges, egyre több lokális komponens.

Helyben futó modelleket ugyanebbe az infrastruktúrába tudunk bekapcsolni.

Számomra pontosan erről szól a technológiai decentralizáció.

Nem arról, hogy mindenáron mindent egyetlen számítógépen akarunk futtatni, hanem arról, hogy ne egyetlen szolgáltató döntse el, milyen technológiához férünk hozzá, mennyiért és milyen feltételekkel.

Közben azonban történt valami más is.

A Horizon időközben hatalmas projektté nőtte ki magát.

Olyannyira, hogy az eredeti repositoryt már nem tudom egyszerűen nyilvánossá tenni. A Horizon és a Civis Uniók fejlesztése az elmúlt időszakban technológiailag egyre jobban összefonódott. Sok esetben már ugyanannak az infrastruktúrának különböző rétegeiről beszélünk.

Ezért az elmúlt hónapokban sokat gondolkodtam azon, hogyan tovább.

Végül meghoztuk a döntést:
szétszálazzuk az egész projektet.

Modulokra bontjuk. Ahol szükséges, újraírjuk. Szétválasztjuk azokat a komponenseket, amelyeknek önállóan is működniük kell, és kialakítunk egy olyan architektúrát, amely később sokkal egyszerűbben fejleszthető, skálázható és telepíthető.

A hétvégén a külföldi fejlesztői csapattal ennek egy fontos szakaszával végeztünk. Az elkészült struktúrát és dokumentációt már feltöltöttem a Notionbe.

De mindennek van még egy nagyon fontos következő lépése.

🤝 EZ A TECHNOLÓGIA A VELED A VILÁG PARTNEREI SZÁMÁRA IS ELÉRHETŐ LESZ.

Nem szeretném, hogy minden civil szervezetnek, közösségnek vagy szakmai partnernek külön-külön kelljen felépítenie ugyanazt az infrastruktúrát, harminc különböző AI-szolgáltató dokumentációját olvasnia, API-kat integrálnia és tokenkeretekkel küzdenie.

Építsünk egyszer egy közös technológiai alapot, és használjuk azt együtt.

Ez pontosan illeszkedik ahhoz, amit a Veled a Világgal az elejétől képviselek: az együttműködésnek nemcsak társadalmi és szervezeti szinten kell működnie.

Technológiai szinten is együtt kell működnünk.

Ezért a következő időszakban a rendszer egyes szolgáltatásait fokozatosan megnyitjuk a partneri ökoszisztémánk számára is.

HORIZON × CIVIS UNIÓK × AI GATEWAY

⚡ ~7,4 milliárd token/hó elméleti összkapacitás
🌐 474 modellcsalád
🔗 635 szolgáltatói végpont
🧠 egyetlen OpenAI-kompatibilis hozzáférési réteg
🏠 lokálisan működtethető vezérlés és routing
🥧 könnyített formában akár Raspberry Pi-n is futtatható
🤝 és a Veled a Világ partnerei számára is elérhető

A Horizon tehát már régen nem egyszerűen egy weboldal vagy egy alkalmazás.

Egy infrastruktúrát építünk.

Egy olyan infrastruktúrát, amelyben a technológia nem önmagáért létezik, hanem azért, hogy közösségeket, civil szervezeteket és embereket kapcsoljon össze.

www.veledavilag.com
www.civisuniok.hu
www.veledavilag.hu
Digitális Demokrácia. Együttműködő társadalom.

🚀 FOLYTATÓDIK A VELED A JÖVŐ!
📅 Pénteken 17:00-tól – Discordon

Két hét pihenő után újraindul a Veled a Jövő, és most már egy egészen más szintről folytatjuk, mint ahol a nyár előtt abbahagytuk.

Az elmúlt hónapokban ugyanis nemcsak beszéltünk a digitális demokráciáról, a közösségi részvételről és egy újfajta demokratikus működésről.

Elkezdődött a gyakorlati megvalósítás is.

🌐 Megszületett és folyamatosan fejlődik a Cívis Uniók digitális infrastruktúrája, ahol közösségeket lehet létrehozni, delegálni, együtt dolgozni, és a jövőben visszahívható mandátumokra épülő szervezeti működést kialakítani.

A célunk egyszerű, még ha a mögötte lévő rendszer összetett is:

ne a leghangosabb ember döntsön, és ne legyenek örökre bebetonozott pozíciók.

Legyen látható a munka.
Legyen mérhető a részvétel.
Legyen visszahívható a delegáció.
Legyen átlátható a döntéshozatal.
És legyen valódi beleszólása a közösségeknek.

💡 Erről fog szólni az új Veled a Jövő is.

Nem egyszerűen beszélgetni szeretnénk arról, milyen lehetne a jövő demokráciája.

Megtanuljuk használni azt a rendszert, amellyel elkezdhetjük felépíteni.

Megmutatjuk, hogyan működik a civisuniok.hu, hogyan hozhatsz létre saját Cívis Uniót vagy helyi közösséget, hogyan működik a delegáció és a folyékony demokrácia, és hogyan kapcsolódik mindehhez a Veled a Világ teljes infrastruktúrája.

🤝 Közösség.
💬 Párbeszéd.
🗳️ Részvétel.
🔄 Delegáció.
🌍 Együttműködés.
🚀 Jövőépítés.

A Veled a Jövő ezért mostantól egyre inkább műhely is lesz: egy hely, ahol közösen tanuljuk meg használni azokat az eszközöket, amelyeket az elmúlt két évben felépítettünk.

Nem kész demokráciát szeretnénk adni az embereknek.

Olyan eszközöket akarunk adni, amelyekkel az emberek maguk tudják felépíteni a saját demokratikus közösségeiket.

📅 Találkozunk pénteken 17:00-tól a Discordon!

VELED A JÖVŐ
Digitális demokrácia • Közösség • Részvétel • Együttműködés

A jövőt nem várjuk. Együtt építjük. 💙

Link:
```
https://discord.gg/xtYVdYCzXc ```

A SZIGETEK NEM A PÁRTÉ – HANEM AZOKÉ, AKIK FELÉPÍTETTÉK ŐKET

Az elmúlt napokban sokat gondolkodtam azon, mi történik most a Tisza Szigetekkel, és szerintem kezd kirajzolódni egy sokkal nagyobb probléma annál, mint hogy ki lesz koordinátor, hány régió lesz, vagy hogyan kommunikál majd egymással a központ és a helyi közösség.

Számomra a valódi kérdés ez:
Kié egy alulról létrejött közösség?

A párté?
A pártelnöké?
A központi stábé?

Vagy azoké az embereké, akik létrehozták, működtették, kampányoltak, kapcsolatokat építettek, és rengeteg időt, energiát, sok esetben pénzt is tettek bele?

Én azt gondolom, hogy a közösség a közösségé.

És informatikusként, illetve a Veled a Világ alapítójaként pontosan ezért kezdtem el más irányból gondolkodni ezen a problémán.

Nem azon, hogyan lehetne létrehozni még egy jobb központot.

Hanem azon, hogyan lehetne olyan digitális infrastruktúrát létrehozni, ahol nincs szükség arra, hogy minden hatalom egy központból induljon el.

A koordináció önmagában nem demokrácia

A Tisza tervezett koordinátori rendszere több valós problémát megoldhat.

Lehet végre egyértelmű kapcsolattartó. Javulhat az információáramlás. Csökkenhet a szervezeti bizonytalanság. Lehet valaki, aki összeköti a helyi közösségeket a központtal.

Ezek fontos dolgok.

De ettől még marad egy nagyon egyszerű kérdés:
Ki választja a koordinátort?

Mert ha a központ választja ki, akkor a koordinátor elsősorban felfelé tartozik elszámolással.

Ha viszont a helyi közösségek választják meg, akkor nekik tartozik felelősséggel.

Ez nem technikai részlet.

Ez két teljesen különböző hatalmi modell.

Az egyikben:
központ → koordinátor → közösség

A másikban:
közösség → választott delegált → országos hálózat

Én a másodikban hiszek.

A probléma nem egyszerűen kommunikációs

Sokat hallani arról, hogy a Szigetek egyik problémája a kommunikáció egyirányúsága.

Szerintem ennél mélyebb problémáról van szó.

Nem kommunikációs, hanem döntéshozatali problémáról.

Nagyon nem ugyanaz, hogy:
„Mondd el, mit gondolsz.”

vagy:
„Jogod van részt venni a döntésben.”

Az első részvétel.

A második már hatalommegosztás.

Lehet egy digitális rendszer gyönyörű, modern, AI-alapú és interaktív, de ha az emberek véleménye végül csak egy központi döntéshozó asztalára kerül, akkor attól még nem jött létre digitális demokrácia.

A technológia csak eszköz.

A demokrácia ott kezdődik, ahol megosztjuk a döntési jogot is.

És itt van számomra a Közhang problémája is

A Közhang szerintem lehet egy érdekes társadalmi konzultációs rendszer. Nem gondolom, hogy önmagában rossz kezdeményezés lenne.

De nem szabad összekevernünk két teljesen különböző dolgot.

Az egyik:
hogyan kérdezi meg egy politikai szervezet vagy kormány az állampolgárokat?

A másik:
hogyan szerveződhetnek az állampolgárok saját maguk?

Az elsőben a politika nyit egy részvételi csatornát a társadalom felé.

A másodikban maga a társadalom rendelkezik saját infrastruktúrával.

Nekem ez utóbbi hiányzik Magyarországról.

Ezért kezdtük el építeni a Civis Uniókat

A Veled a Világ Civis Uniók mögött pontosan ez a gondolat áll.

🌐 civisuniok.hu

Nem azt szeretném, hogy a Tisza Szigetek egyszerűen átjöjjenek egy másik központ alá.

Mert akkor csak lecserélnénk az egyik hierarchiát egy másikra.

Éppen az ellenkezőjét szeretném.
Egy Sziget maradhasson Sziget.
Egy helyi civil szervezet maradhasson önálló civil szervezet.
Egy szakmai közösség őrizhesse meg a saját identitását.
Egy települési kezdeményezésnek ne kelljen párttá válnia ahhoz, hogy országos súlya lehessen.

A Civis Unióknak nem tulajdonolniuk kell ezeket a közösségeket.

Összekötniuk kell őket.

Mit jelentene ez a gyakorlatban?

Ahelyett, hogy nyolc regionális koordinátor próbálna akár több ezer közösséggel kapcsolatot tartani, én sokkal decentralizáltabb rendszerben gondolkodom.

Magyarország 106 egyéni választókerülete például természetes demokratikus csomópont lehet.

Helyi Civis Uniók.
↓

Választókerületi együttműködés.
↓

A közösségek által választott delegáltak.
↓

Országos civil hálózat.

És nagyon fontos:
a delegált nem főnök.

A delegált feladata az, hogy a közösség döntését képviselje magasabb szinten.

Megválasztható.

Beszámoltatható.

Mandátuma korlátozható.

És ha elveszíti a közösség bizalmát, visszahívható.

Én még ennél is tovább mennék: likvid demokrácia

Informatikusként engem különösen ez foglalkoztat.

Miért kellene minden kérdésben ugyanannak az embernek képviselnie engem?

Lehet, hogy informatikai kérdésben én szeretnék közvetlenül szavazni.

Mezőgazdasági kérdésben viszont jobban bízom egy gazdában vagy agrárszakértőben.

Oktatási kérdésben pedig egy tanárnak delegálnám a döntési jogomat.

Ha akarok, közvetlenül szavazok.

Ha akarok, delegálok.

Ha pedig már nem értek egyet azzal, akinek delegáltam, visszaveszem a döntési jogomat.

Ez a likvid demokrácia egyik legizgalmasabb lehetősége.

A képviselet így nem négy évre kiállított biankó csekk.

Hanem folyamatos bizalom.

És a pénz?

Erről is beszélnünk kell, mert pénzügyi átláthatóság nélkül nincs valódi szervezeti demokrácia.

Én olyan rendszert szeretnék, ahol a tagok látják a saját közösségük közös kaszáját.

Mennyi pénz érkezett?

Mire költöttük?

Ki kezdeményezte?

Milyen projektek várnak finanszírozásra?

A közösség pedig ne csak nézhesse ezt, hanem bizonyos keretek között dönthessen is róla.

Mert ha demokratikusan akarunk működni, akkor nemcsak a politikai véleményeket kell átláthatóvá tenni.

A pénz útját is.

Nem a Szigetek „megszerzése” a cél

Ezt szeretném nagyon világosan leírni.

Én nem azért beszélek erről, mert a Veled a Világ alá szeretném szervezni a Tisza Szigeteket.

Pontosan ezt a logikát szeretném meghaladni.

Ha valaki tiszás, maradhasson tiszás.

Ha valaki más pártot támogat, támogathassa.

Ha valaki egyik párthoz sem akar tartozni, annak se kelljen.

És ettől még együtt tudjunk dolgozni egy iskola, egy út, egy kórház, egy környezetvédelmi ügy vagy akár egy országos társadalmi probléma megoldásán.

Mert a társadalom nem a pártok tulajdona.

És a demokrácia sem az.

Képzeljük el fordítva a rendszert

Egy helyi közösség felvet egy problémát.
↓

Az emberek megvitatják.
↓

Szakértők és érintettek kapcsolódnak be.
↓
Javaslatok születnek.
↓

A közösség szavaz vagy delegálja a döntését.
↓
A választott delegált továbbviszi az elfogadott javaslatot.
↓
Más települések és közösségek csatlakoznak.
↓
Az ügy országos kezdeményezéssé nőhet.
↓
A politikai szereplők elé már nem néhány ember Facebook-kommentje kerül, hanem egy dokumentált, demokratikus társadalmi álláspont.
↓

És utána azt is követhetjük, mit tett vele a politika.

Számomra ez a digitális demokrácia.

Nem egy újabb online kérdőív.

Nem egy alkalmazás.

Nem egy AI.

Hanem intézményesített társadalmi döntési képesség.

A politikának nem a társadalom fölött kell állnia

Talán ez az egész gondolat számomra legfontosabb része.

Túl sokszor beszélünk úgy a demokráciáról, mintha az kizárólag pártokból, politikusokból és választásokból állna.

Pedig szerintem ennek éppen fordítva kellene lennie.

Nem a társadalom létezik a pártokért.
A pártok léteznek a társadalomért.

Ezért kell olyan demokratikus infrastruktúra, amely nem valamelyik párt tulajdona.

Amely egy választás után is megmarad.

Egy kormányváltás után is megmarad.

Sőt, akkor is megmarad, ha valamelyik mai párt tíz év múlva már nem létezik.

Ezért számomra nem az a legfontosabb kérdés, ki lesz a Szigetek koordinátora

Hanem az, hogy hajlandók vagyunk-e végre megfordítani a rendszert.

Ne a központ szervezze meg az állampolgárt.

Az állampolgárok szervezzék meg saját magukat.

Ne a vezető válassza ki, ki képviselheti őket.

A közösség válassza meg a saját delegáltját.

Ne csak meghallgassák az embereket.

Kapjanak valódi, intézményesített döntési jogot.

És ne négyévente egyszer legyünk néhány percre a demokrácia szereplői.

Legyen beleszólásunk abba is, ami a két választás között történik.

Én ezért dolgozom a Veled a Világ Civis Uniók rendszerén.

Nem azért, hogy létrehozzunk még egy központot.

Hanem azért, hogy egyszer legyen egy olyan rendszerünk, amely akkor is működik, ha az alapító nincs jelen.

Ahol engem is le lehet szavazni.

Ahol a vezetőt is számon lehet kérni.

Ahol a delegált visszahívható.

Ahol a kisebbségi vélemény nem tűnik el csak azért, mert veszített.

Ahol a pénz útja követhető.

És ahol egy közösségnek joga van azt mondani:

mi magunk szeretnénk dönteni a saját jövőnkről.

Mert számomra a valódi rendszerváltás nem egyszerűen azt jelenti, hogy más emberek kerülnek a hatalom tetejére.

Hanem azt, hogy maga a hatalom működése változik meg.

Digitális Demokrácia.
Együttműködő társadalom.

Greguss Zoé
Veled a Világ – alapító
🌐 www.civisuniok.hu

AZ AI-LUFI MÖGÖTT VALAMI SOKKAL NAGYOBB TÖRTÉNIK?

Greguss Zoé gondolatai az AI-ról, a pénzügyi rendszer átalakulásáról és arról, miért foglalkozunk ezzel a Veled a Világban

AI-val és digitális rendszerekkel foglalkozó informatikusként egy ideje egyre kevésbé az a kérdés foglalkoztat, hogy vajon az AI „lufi-e”.

Sokkal érdekesebbnek tartom azt a kérdést:

Mi épül fel közben a lufi alatt?

Mert miközben mindenki a ChatGPT-ről, az új modellekről és az AI-versenyről beszél, a háttérben elképesztő méretű fizikai és pénzügyi infrastruktúra épül.

Adatközpontok.
GPU-k és más gyorsítók.
Új erőművi kapacitások.
Villamosenergia-hálózatok.
Optikai hálózatok.
Hűtési rendszerek.
És mindezek mögött egyre összetettebb finanszírozási konstrukciók.

2026-ra az AI-hoz kötődő beruházások és kötelezettségvállalások már olyan nagyságrendet értek el, amelyet szerintem hiba lenne egyszerűen egy újabb technológiai ciklusként kezelni.

A Reuters augusztusi elemzése szerint az AI-hoz kapcsolódó vállalati kötvénykibocsátás 2026-ban már meghaladta a 220 milliárd dollárt, nagyjából kétszeresére nőve az előző évhez képest.

A nagy technológiai vállalatok AI-beruházásai pedig az idei évben várhatóan 730 milliárd dollár fölé kerülnek.

És van egy még érdekesebb szám.

A Financial Times szerint az Alphabet, Microsoft, Amazon, Nvidia, Oracle és Meta együttes jövőbeni beszerzési kötelezettségei megközelítik az 1,5 billió dollárt, miközben további mintegy 1,5 billió dollárnyi lízingkötelezettségről beszélnek.

Ez már nem egyszerűen arról szól, hogy ki készíti a következő jobb chatbotot.

Egy új számítási infrastruktúra épül a világgazdaság alá.

És itt válik számomra igazán érdekessé a történet.

Mert közben a pénzügyi rendszerben is zajlik egy másik forradalom

A Bank for International Settlements – a BIS – már 2023-ban felvázolta az úgynevezett Unified Ledger, vagyis egységes főkönyv koncepcióját.

2025-ben ezt továbbfejlesztették.

2026-ban pedig továbbra is a következő generációs pénzügyi infrastruktúra egyik lehetséges alapjaként tárgyalják.

A koncepció lényege, hogy ugyanazon programozható infrastruktúrán jelenhessen meg többek között:

tokenizált jegybankpénz,
tokenizált kereskedelmi banki pénz,
állampapírok,
valamint más pénzügyi és reáleszközökre vonatkozó digitális követelések.

Ez már nem sci-fi.

Ez dokumentált technológiai és pénzügyi fejlesztési irány.

A tokenizáció pedig nem egyszerűen azt jelenti, hogy „digitális lesz a pénz”. A pénzünk ma is nagyrészt digitális.

A lényegi változás a programozhatóság.

Egy pénzügyi eszköz egy ilyen rendszerben már nem pusztán egy adatbázisban szereplő szám lehet.

Programozható objektummá válhat.

Bizonyos feltételek teljesülésekor automatikusan végrehajthat tranzakciókat. Értékpapír és fizetés egyszerre cserélhet gazdát. Biztosítási kifizetés indulhat automatikusan. Fedezetek kezelése történhet emberi közreműködés nélkül.

És itt lép be igazán az AI.

AI + tokenizáció + automatizált pénzügy

Az AI önmagában nem hozza létre ezt a pénzügyi rendszert.

De elképesztően hatékony döntési réteget építhet fölé.

AI-rendszerek már ma is képesek hatalmas adatmennyiségből kockázatot becsülni, csalást felismerni, portfóliókat elemezni vagy kereskedési döntéseket támogatni.

Képzeljük el ugyanezt egy tokenizált gazdaságban.

Egy jövőbeli rendszerben algoritmusok és AI-ügynökök értékelhetnek eszközöket, kezelhetnek fedezeteket, optimalizálhatnak befektetéseket és hajthatnak végre tranzakciókat.

Technológiailag ez rendkívül izgalmas.

Demokratikusan viszont óriási kérdés.

Ki írja az algoritmust?

Ki fér hozzá az adatokhoz?

Ki ellenőrzi a döntéseket?

Ki mondhatja azt egy algoritmus döntésére, hogy: nem?

És talán ez a legfontosabb:

marad-e valódi emberi kontroll?

Nem állítom, hogy létezik valamiféle titkos „AI-terv”

Erre nincs bizonyíték.

Szerintem ennél sokkal érdekesebb folyamat zajlik.

Nem szükséges hozzá egy szobában ülő néhány ember, akik előre megírták a forgatókönyvet.

Elég, ha különböző szereplők érdekei ugyanabba az irányba mutatnak.

A technológiai vállalatok növekedést keresnek.

A pénzügyi rendszer új befektetési és hitelpiacokat keres.

Az államok stratégiai számítási és energetikai kapacitást akarnak.

A jegybankok hatékonyabb pénzügyi infrastruktúrát fejlesztenek.

A befektetők pedig hozamot keresnek.

Ezekből együtt úgy is létrejöhet egy teljesen új gazdasági architektúra, hogy senki nem tervezte meg előre az egészet.

És mi történik, ha az AI-lufi valóban kipukkan?

Ez számomra az egyik legfontosabb kérdés.

A szerverek ugyanis nem tűnnek el.

Az adatközpontok nem párolognak el.

Az energetikai infrastruktúra sem szűnik meg létezni.

Tulajdonost válthatnak.

Ha egy AI-infrastruktúrára épülő vállalkozás nem tudja kitermelni a finanszírozási költségeit, a mögötte álló eszközök értéke zuhanhat.

A tőkeerős szereplők pedig konszolidálhatják őket.

Ezért az AI-lufi esetleges kipukkanásának szerintem nemcsak tőzsdei következményeit kell figyelnünk.

Hanem azt is:
kinél koncentrálódik utána a számítási kapacitás, az energia, az adat és a pénzügyi infrastruktúra.

---

ÉS ITT KAPCSOLÓDIK MINDEHHEZ A VELED A VILÁG

Számomra ezért a digitális demokrácia soha nem azt jelentette, hogy egyszerűen „csináljunk egy alkalmazást, ahol lehet szavazni”.

Ez ennél sokkal mélyebb kérdés.

Ha a 21. század gazdaságának infrastruktúrája digitálissá, programozhatóvá és AI-vezéreltté válik, akkor a demokráciának is fel kell nőnie ehhez a technológiai korszakhoz.

Ez az egyik gondolat, amelyből a Veled a Világ és a Civis Uniók digitális demokrácia-koncepciója is épül.

Én nem olyan jövőt szeretnék, ahol néhány vállalat, bank, állami intézmény vagy algoritmus eldönti helyettünk, hogyan működjön a társadalmunk.

Olyan digitális infrastruktúrát szeretnék, ahol az állampolgár nem adatpont, hanem résztvevő.

Ahol az AI nem uralkodik az emberen, hanem segíti az embert a döntések megértésében.

Ahol az algoritmusok ellenőrizhetők.

Ahol egy AI által készített összegzés mellett az eredeti emberi vélemények is visszakereshetők.

Ahol tudjuk, milyen adatok alapján született egy döntés.

Ahol lehet vitatkozni vele.

És ahol végül az emberé marad a döntés.

Ezért beszélek Digitális Demokráciáról.

Nem azért, mert minden problémára technológiai megoldást szeretnék.

Hanem pontosan azért, mert látom, milyen hatalmat képes adni a technológia annak, aki birtokolja.

Ha a gazdaság programozhatóvá válik, akkor a demokratikus kontrollnak is digitálissá kell válnia.

Ha az AI részt vesz a társadalmi döntésekben, akkor átláthatónak és számonkérhetőnek kell lennie.

Ha pedig a következő évtizedek infrastruktúrája most épül, akkor most kell eldöntenünk, milyen értékeket építünk bele.

Mert szerintem a következő nagy társadalmi konfliktus már nem egyszerűen jobb- és baloldal között fog zajlani.

Hanem arról:
ki birtokolja az adatot,
ki birtokolja a számítási kapacitást,
ki írja az algoritmust,
és ki rendelkezik végül a döntés jogával.

Én pedig ebben nagyon egyértelmű álláspontot képviselek:

a technológia legyen az ember eszköze – ne az ember váljon a technológiai rendszer eszközévé.

Digitális Demokrácia.
Együttműködő társadalom.

— Greguss Zoé
Veled a Világ

Lent a források :