16/08/2026
📌Az első S P O N S O R S H I P MEETUP formabontó lesz számos tekintetben. Korábbi felvezető írásainkban néhány nemzetközi tanulmányból nyert információt osztottunk meg, esettanulmányokat adtunk közre a rendezvényen résztvevő vállalatok és a vendégelőadó személye mellett, most következzen a meetup szellemiségét összefoglaló írás második része.
❓Mert miért is jövünk össze szeptember 7-én a Budapest Marriott Hotel - ben? Hogy világosan beszéljünk a magyar sport és a hazai vállalati világ kapcsolatában rejlő üzleti lehetőségekről.
Kassay Lili gondolatai a sportszervezetek szemszögéből világítja meg a témát.👇
Noha még nincs kézzelfogható információ arról, milyen nagyságrendű állami finanszírozásra számíthatnak a csapatsportok, számos klub már most meghúzta a nadrágszíjat. Nem ritka, hogy az előző évi büdzsé akár 30%-os csökkentésével és komoly változtatásokkal számolnak.
A finanszírozás átalakítására azonban érdemes lenne egy hároméves átmenetet biztosítani. Ha a központi finanszírozás nominálisan nagyságrendileg változatlan maradna, miközben évről évre növekvő saját bevételi arányt vár el a kluboktól, ez a három év valódi „saját erő fejlesztésére” adna időt. A hivatásos sport a már meglévő szervezeti erőforrásaira támaszkodva fenntarthatóbb működést építhetne fel.
Tételezzük fel, hogy egy átlagos méretű hivatásos klub vagyunk. Az előző szezonban 350 millió forintos költségvetésből gazdálkodtunk. Sportágunkban nincs televíziós jogdíj- és játékos értékesítési bevételünk, a központi szponzorációs és kereskedelmi bevételek jelképesek. A költségvetésből a 18 fős játékoskeret, a sportszakmai stáb – sportpszichológussal, dietetikussal, adatelemzéssel –, a versenyeztetés, a létesítmény és a klub működtetésének költségeit fedeztük. Bevételünk meghatározó része különböző címeken a szövetségen keresztül érkezett. A mérkőzésnapi, városi szponzori és támogatói bevételeink kisebb súlyt képviseltek.
A 60 ezer lakosú, hasonló nagyságú vonzáskörzettel rendelkező városunk jelenti a saját piacunkat. Az állami és központi források arányának csökkenése mellett innen kell egyre nagyobb súlyú saját bevételt teremtenünk. A kérdés nem az, honnan szerezzünk pénzt, hanem hogy miből akarunk saját bevételt teremteni.
A hagyományos bevételeink – jegybevétel, vendéglátás, merchandising, szponzoráció – maximalizálása alapvető feladatunk. Jelenlegi működésünk azonban egy kétezer férőhelyes létesítményre, szezononként 30 hazai mérkőzésre és az ezekhez kapcsolódó helyszíni fogyasztásra, illetve a helyi üzleti kapcsolatokra épül. Ezekből a saját bevételeink növelhetők, de ezek az összegek a meglévő működési lehetőségeink teljes kihasználása mellett sem fedezik a költségvetésünket. A klub meglévő szervezeti adottságaira támaszkodva azonban további értékeket teremthetünk infrastruktúránk és sportszakmai tudásunk szélesebb hasznosításával, valamint meglévő kapcsolataink tudatos gondozásával.
Van ugyanis 300 utánpótláskorú sportolónk, közülük évente átlagosan 50–60 fiatal lemorzsolódik. Amatőr edzésekkel, versenyekkel, táborokkal és egyéb szabadidős programokkal azonban őket is a klubban tarthatnánk. Így a sportolás és a klubhoz tartozás is életük része maradna. Meglévő konditermeinket és pályáinkat nemcsak sportolóink, hanem a gyerekeiket kísérő szülők is használhatnák. Sportszakembereink versenyzők felkészítésében szerzett tudása pedig a szabadidősportolók életmóddal, étkezéssel, egyéni edzéstervekkel és mentális felkészüléssel kapcsolatos ismereteit bővíthetné klubprogramok keretében. Ezekből az aktivitásokból önmagukban azonban nem származik érdemi közvetlen bevétel, működtetésükhöz pedig új tudásra és kapacitásokra van szükség.
A saját piacunkban rejlő lehetőségeket klubszinten kell kiaknáznunk, a működésünket pedig racionalizálnunk. Az országos piac bővítését és a versenyrendszer egészét érintő ellentmondásokat azonban már nem tudjuk egyedül feloldani. Ehhez a klubok együttműködésére, valamint a liga és a szövetség közös piacépítő és szabályozó szerepére van szükség. A közös piaci működés az országos piac bővítését, a szabályozás pedig a racionálisan finanszírozható verseny feltételeit alapozhatja meg.
A versenyképességhez szükséges játékoskeret költsége nem igazodik a klub saját piacának bevételi lehetőségeihez. A nemzetközi sikerre törekvő klubok külföldi játékosok igazolásával tovább növelik az éves költségszintet, miközben a hazai játékosok szerepe és a válogatott versenyképessége háttérbe szorulhat. Ezt a magyar fiatalokra vonatkozó szabályozás sem oldja fel, ha a kötelező szerepeltetés után ugyanazok a játékosok kiszorulnak a csapatokból. A klubok egyéni érdekei és a sportág egészének érdekei így könnyen eltérhetnek egymástól. A versenyrendszer céljait, a játékos szabályokat, az utánpótlás ösztönzőit és a költségeket meghatározó feltételeket ezért együttesen kell kialakítani, hogy a saját és központi bevételekből a verseny racionálisan finanszírozható legyen.
A klub saját piaci lehetőségeinek kiaknázása és a közös piacépítésben, működésben való részvétel a versenyeztetésen túlmutató szervezeti képességeket kíván. A vállalatszerűen működő klub tudatosan kezeli kapcsolatait, partnereit, közönségét és adatait, miközben a város közösségi életének aktív szereplőjévé válik. A hivatásos sporttal figyelmet teremt, a fiatalok megtartásával és a sportolási lehetőségek bővítésével pedig a sportot a város mindennapi életének részévé teszi. A finanszírozás átalakításának hároméves átmenete alatt a meglévő szervezetre építve, újragondolt klubként új funkciókat, tudást és működést építhet fel.
📸: Shutterstock
07/08/2026
03/08/2026
31/07/2026
25/07/2026
24/07/2026
23/07/2026
18/07/2026
18/07/2026