Molnár Évi- Belső Tűz- Coaching & Wellbeing

Három évvel ezelőtt újra beültem az iskolapadba.

Nem azért, mert könnyű volt. Nem azért, mert sok szabadidőm volt. És végképp nem azért, mert az élet éppen nyugodt és kiszámítható lett volna.

Négy gyermek mellett, vállalkozóként, mentorként, családi és hétköznapi kihívások közepette sokszor éjszaka tanultam. Volt, hogy fáradtan. Volt, hogy aggódva. Volt, hogy úgy éreztem, már nincs több energiám aznapra.

Mégis újra és újra leültem a könyvek mellé.

És egyetlen percét sem bántam meg.

A Pannon Egyetemen töltött évek alatt nemcsak tudást kaptam, hanem élményeket, kapcsolatokat, közösséget és inspirációt is. Részt vehettem mentorprogramban, esettanulmányi versenyen, szakmai projektekben, kutatásban és szakdolgozatírásban. Olyan embereket ismertem meg, akik gondolkodásra, fejlődésre és nyitottságra ösztönöztek.

A szakdolgozatom elkészítése és sikeres megvédése nem csupán egy tanulmányi mérföldkő volt számomra. Sokkal inkább bizonyíték arra, hogy a fejlődéshez nem tökéletes körülmények kellenek, hanem kitartás, kíváncsiság és hit abban, hogy érdemes továbbmenni.

Ha valamit megtanultam az elmúlt években, akkor az az, hogy tanulni soha nem késő.

Nem számít, hány éves vagy.
Nem számít, mennyi feladatod van.
Nem számít, hogy az élet éppen mennyire nehéz.

A fejlődés mindig lehetséges.

És néha éppen azokból az időszakokból születnek a legnagyobb eredmények, amelyekről korábban azt hittük, hogy csak túlélni fogjuk őket.

❤️ Hálás vagyok minden tanáromnak, csoporttársamnak, mentorált diákomnak, családtagomnak és támogatómnak, akik ennek az útnak részesei voltak.

A tanulás számomra nem ért véget a diplomával. Ez csak egy új fejezet kezdete.

Az elmúlt időszak megtanított arra, hogy a valódi fejlődés sokszor nem látványos — hanem csendes, mély és hosszú távon építkező.

Sokan kérdeztétek az elmúlt hónapokban, hogy „miért tűntem el”, miért nem posztolok úgy, mint régen.

Az igazság az, hogy az elmúlt időszak nagyon intenzív volt számomra — csak épp nem a közösségi médiában zajlott.

Az elmúlt fél évben rengeteget tanultam, fejlődtem és építkeztem — szakmailag és emberileg is.
A gazdálkodási és menedzsment tanulmányaim a végéhez közelednek, ösztöndíjasként várhatóan fél évvel korábban fejezem be az egyetemet, miközben továbbra is viszem a vállalkozást, a családi feladatokat, és sajnos olyan jogi és bírósági ügyekben is helyt kell állnom, amelyek sok energiát igényelnek.

Őszintén szólva volt időszak, amikor a túlélésre és az egyensúly megtartására kellett koncentrálnom, nem arra, hogy „jelen legyek” online.

De közben valami nagyon fontos dolog történt bennem.

Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítettek abban, hogy a mozgás, a mentális jóllét, a tudatos életvezetés és az emberi működés mélyebb megértése mennyire összefügg egymással. Ez az irány ma már nemcsak a munkám, hanem a tanulmányaim és a jövőbeni céljaim alapja is.

Jelenleg egy kutatói ösztöndíjra is pályáztam, és ősszel indulok a TDK-n is egy számomra nagyon izgalmas témával, amely a vezetői döntéshozatalhoz kapcsolódik. A részleteket még egyelőre megtartom magamnak 🙂 — de nagyon inspiráló időszak előtt állok.

Közben pedig egy új, letisztultabb szakmai irány is formálódik bennem.

A „Belső Tűz” számomra ma már sokkal többet jelent, mint edzés és mentorálás. Onnan indult el, de változott, s fejlődött.

Ma már sokkal inkább szól:

– életminőség-fejlesztésről,
– preventív mozgásról,
– mentális jóllétről,
– tudatos életvezetésről,
– és arról, hogyan tudunk nőként, anyaként, vezetőként vagy egyszerűen emberként hosszú távon is stabilak maradni.

Hiszek abban, hogy a mozgás nem csak a testről szól — hanem az életminőségről, a közérzetről és a mentális jóllétről is.

Most újra aktívabban jelen leszek itt is, és szeretnék olyan tartalmakat megosztani veletek, amelyek valódi értéket adnak — nem csak „motivációs mondatokat”.

Köszönöm azoknak, akik az elmúlt időszakban is mellettem maradtak. 🤍Hiszek abban, hogy vannak időszakok, amikor nem látszik kívülről a fejlődésünk — mert éppen belül történik. 🤍

Bemutatkoztunk és tájékoztattunk a szülőket a program nagyszerű lehetőségeiről.

Alig várom, hogy ebben a tanévben is segítsem a hátrányos helyzetű gyermekeket a továbbtanulásban, önismeretben, korrepetálásban; s kiutat mutassak nekik a mikrokörnyezetükből. Sportolni is sokat fogunk! :-) ❤️💪

SZEMÉLYES: (Elősző: az alcímet sikeresen elírtam, nem is én lennék... 🤦‍♀️😅) Az az igazság, hogy az évek során a klienseim többsége szájhagyomány útján érkezett, és a személyes elégedettségnek köszönhetően mindig tele voltam vendégekkel, így nem is volt szükségem nagy követőtáborra, de nem is foglalkoztunk ezzel anno mi, lelkiismeretes edzők, oktatók; csak dolgoztunk és örültünk, hogy segíthettünk. Most viszont szeretném a tudásomat, tapasztalataimat és energiámat még több emberhez eljuttatni, inspirálni, motiválni és segíteni az egészséges, holisztikus fejlődéshez – és közben még közelebb kerülni azokhoz, akik hasonló úton járnak.
A saját utamról (asztma, önfejlesztés, vállalkozás, anyaság, válás, coaching): asztmás betegként már az is nagy dolog volt, hogy futok... annyira szabadnak éreztem magam, amikor ez végre, öntréning miatt sikerült! Gyermekként fel voltam mentve testnevelésből és mindig 4 asztmaspray volt nálam. Fulladtam, ekcémám volt és pánikbetegségem. A vakarózástól néha aludni sem tudtam. Menzeszkor puffadás, komoly görcsök, ájulás a munkahelyi mosdóban... Egy roncs voltam. Az élet néha kegyetlen leckéket küld, hogy ébredj fel: 26 évesen elvetéltem a kisbabámmal, amibe majd belepusztultam lelkileg. Nagyon stresszes volt a munkám és bevallom, csak a pénzt hajtottam, ez motivált, s rosszul is étkeztem. Ezután fordultam az öngyógyítás felé: orvosi anatómia és edzéselmélet könyveket vettem, majd felépítettem magam egy teljes életmódváltással. Ez olyan jól sikerült, hogy mindenki tanácsokat kért tőlem, de ehhez már nem éreztem eléggé kompetensnek magam, így elkezdtem edzőnek tanulni (ekkor már 2 pici gyermek anyukája voltam :-) ). Az első gyakorlati órámon az IWI- nél rám böktek: "-Melegíts be!". Kiálltam a kör közepére halálra rémülve, izgulva, mégis tökéletes határozottsággal, hangosan (magam is meglepődtem rajta) adtam az instrukciókat, melyekért a tanárom meg is dicsért. Tetszettek neki a jól átgondolt gyakorlatok. Hamar rájöttem, hogy nemcsak jó sales- es, meg kereskedelmis vagyok... szeretek az emberekkel foglalkozni, érzem őket, gyógyítani akarok!
Sosem felejtem el, hogy 2016- ban kezdő edzőként az első órám után majdnem sírtam: 0 ember jött el TRX- re (ezen most a klienseim biztosan mosolyognak, hogy nem igaz, pedig így volt, új volt az óra, meg én is a teremben). Aztán a következő héten jöttek 2- en. Majd a 3. órára hoztak még 1- 1 embert magukkal, a 4. órát már 8- 10- en edzették végig velem, nemsokára pedig teremkapacitástól függően 18- 32 vendég/terem jött el miattam edzésre. Rendhagyó módon 1 hónap alatt teltházas órákat csináltam, ahová minden alkalommal várólistás volt 2- 3 ember. Nemsokára heti 10- 14 csoportos edzést és számtalan személyi edzést tartottam Budapest kisebb- nagyobb termeiben és háznál is. TRX, BOSU, senior torna, TABATA, Core Power, baba- mama, alakformáló órák, stretching és fascia training...Ráadásul zajlott az élet: a magánéletem összeomlott, elváltam. Újra kellett építenem magam lelkileg és anyagilag is 3 pici gyerekkel, s évekig ki voltam téve a mentális beteg exem zaklatásainak, áskálódásainak, no meg annak, hogy "túl jól vagyok, ezért ezek biztosan nem igazak". Persze a reziliancia mesteri szintre emelése föl sem merült... Sokakat az is meglepett, hogy váltam. Persze, hiszen az otthoni gondjaimat nem vittem be a terembe, hiszen oda gyógyulni jöttek és jönnek az emberek, szó szerint mozgásterápiára, s felfrissülten távoztak. S bevallom, nekem is jól esett, hogy a küszöböt átlépve letehettem a terheimet. Így csak kevesen tudtak róla, hogy a határozottságom és mosolyom mögött minden nap óriási küzdelem van. Majd újraházasodtam, lett még 1 gyermekem, a termekben csak azt láttátok, hogy a 38. várandóssági héten Évi még mindig dolgozik :) , mosolyog, segít, oktat. Ez az életem. Majd 2023- ban, közel 6000 csoportos óra tartása után az életem ezen részét lezártam és a személyes fejlődés segítésére: privát edzések, mentorálás és coaching irányba fordultam. Jelenleg végzős, kétszeres ösztöndíjas vagyok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi karán. A BME- re készülök, hogy tovább mélyíthessem a tudásomat, mint szervezeti és üzleti coach; összekapcsolva vállalkozói-, üzleti-, holisztikus edzői-, mentori-, csapatvezetői képességeimet a pszichológiai ismereteimmel, hogy tanácsadóként segítsem a hozzám fordulókat egyéni és személyes céljaik elérése érdekében.
Ha kíváncsi vagy további sztorikra, tartalmakra, gyere, kövess be!

Evi's Wor(l)ds alatt több, mint 4000 csoportos-, 6000 személyi edzés, rengeteg teltház; számos életmód váltás és magasabb életminőség (köztük a saját gyógyulásom). Holisztikus szemléletű, szabadúszó coach, mentor, táplálkozási tanácsadó vagyok. Petra szerint: "Évi alapos, őszinte, de a...

Legyél te is része a blognak! Miről szóljon a következő írás? Smink👍, Fitness recept❤️, Saját story 😮 Nézzük meg, ki- melyiket szeretné, én is kíváncsi vagyok! :) Ma éjfélig várom a smiley-kat. :)