Csikung és meditáció

„Zhan Zhuang” (Állni mint egy fa)

A Zhan Zhuang a legrégebbi hagyományú qigong-rendszer, amelynek eredete több mint háromezer évre vezethető vissza. Minden qigong stílus alapját képezi, és rendkívüli hatékonyságáról, valamint egyszerűségéről ismert.
A „Zhan Zhuang” kiejtése körülbelül: „Dzsan Dzsong”, jelentése pedig leginkább így fordítható: „Állni, mint egy fa”.
A Zhan Zhuang gyakorlása… a legtöbb ember számára kezdetben teljes meglepetés… mivel nincsenek benne felismerhető külső mozdulatok, mégis rendkívül energikus gyakorlórendszer.
Sok más módszerrel ellentétben a Zhan Zhuang nagyon hatékony módon fejleszti belső energiánkat… ahelyett, hogy felemésztené azt. A Zhan Zhuang qigongot kiegyensúlyozott álló testhelyzetekben gyakorolják, amelyek fokozzák az energia áramlását és felépítik a belső erőt.
A Zhan Zhuang rendszere a lazítás és az erőkifejtés különleges kombinációján alapul, amely stimulálja, tisztítja és átmasszírozza az egész testet.
Mivel rendkívül hatékonyan emeli energiaszintünket… a Zhan Zhuangot gyakran használják alapozó edzésként harcművészetekben is.
Hosszú időn át a Zhan Zhuang qigong jól őrzött titok volt, és csak az 1940-es évek közepétől kezdték nyilvánosan tanítani és ismertetni.

Európában Lam Kam Chuen mester mutatta be ezt az egyedülálló qigong-rendszert 1987-ben… és ő írta az első nyugati könyvet is a Zhan Zhuangról. A Zhan Zhuang qigong gyakorlása által képessé válunk arra, hogy teljes potenciálunkat kihasználjuk… fizikai, mentális és spirituális szinten egyaránt… anélkül, hogy kimerülnénk. Mindez teljesen természetes módon történik, anélkül hogy önmagunkkal kellene küzdenünk.

Amikor állsz, olyan vagy, mint egy fa.
Belülről növekszel.
Lábaid, mint a gyökerek, erőt merítenek a földből.
Tested, mint a fatörzs, tökéletesen egyenes és rendezett.
Mozdulatlan vagy, erős.
Fejed nyitott az ég felé, mint a fa lombkoronája.
Nyugodtan pihensz, miközben az univerzum ott él elmédben.

~ Lam Kam Chuen ~

A Zen nem filozófia. Nem elmélet. A Zen: zazen.
Leülni, anélkül hogy bármit keresnénk. Gondolatok nélkül. Bonyodalmak nélkül. Nem a megértésről szól. A gondolkodás itt nem segít. A zazen visszatérés a természetes állapothoz. Test és elme egységben. Nyugodt légzés. Helyes testtartás. Ennyi az egész.
Ne keresd az „igazi ént”. Hagyd lehullani. Amikor nem keresel semmit, megjelenik a béke. A Zen gyakorlás. Csak gyakorlás.
„Most egyszerűen csak ülj.”

„Zazen. Semmi más.”

A zazen az ébredés testtartása, a Zen titka.

„Gyakorlása során nem szabad semmit sem elérni akarni, bármi is legyen az. Ez pusztán a testtartásra, a légzésre és a szellem hozzáállására való összpontosítás, tárgy nélkül.”
A zazen nemcsak nagy energiát hoz létre, hanem az ébredés testtartása is. A gyakorlás során nem kell semmit sem elérni próbálni.
Tárgy nélkül: ez egyszerűen a testtartásra, a légzésre és a szellem hozzáállására való összpontosítás.
Taisen Deshimaru

A mai gyakorlás a Keszkultban, át lett rakva holnap 17 órára! Holnap várok mindenkit a szokásos gyakorlásra!

Az első titok: megtalálni a Középpontod

Minden valódi út a megfelelő helyen kezdődik. A harcművészetekben és a csikungban ennek a helynek neve is van: Tantien (más néven: Hara, Manipur), vagy egyszerűen a „központ”. Miért ilyen különleges a neve? Mert ez nem egy metafora. Valójában a tested valódi fizikai középpontja: a súlypontod. Néhány centiméterrel a köldök alatt, befelé helyezkedik el, az alsó tantien tartja az egyensúlyodat, az erődet és a nyugalmadat. Ez az a pont, ahonnan az igazi erő születik, és ugyaninnen fakad a mentális stabilitás is edzés, meditáció közben.

A hagyományos gyakorlásban minden innen indul: mielőtt egy technikát elsajátítanál, érezned kell a középpontodat; mielőtt a mozgásra gondolnál, onnan kell mozognod; mielőtt a harmóniáról beszélnél, meg kell találnod a saját belső egyensúlyodat.

Sokan azt hiszik, hogy ez csak egy fogalom és nem támaszkodik valódi igazságra, de valójában ez teljesen gyakorlati: ha megtalálod az "Erő" helyét, az egész tested jobban szerveződik; ha nem, elfáradsz, elveszíted az erődet, és kibillensz az egyensúlyból.

Ezért Keleten ezt a pontot minden komoly edzés kezdetének tekintették. Először fel kell építened a középpontodat… csak utána építhetsz bármi mást.

Kezd el keresni a Tantien erejét minden mozdulatban! Erre a most, a mai nap a legmegfelelőbb!

„Légy üres, mint a völgy — és a Dao betölti.”

Csak ülés (Wuji Shengong) - „a tudat művelése az eredeti, határtalan állapotban”

Helyezkedj el egy stabil, kényelmes ülő testhelyzetben, amelyet mozdulatlanul fenn tudsz tartani a teljes meditáció ideje alatt.
Ülj egyenesen, a gerinced természetesen legyen kiegyenesedve, a tekinteted előre irányul.

Helyezd a kezeidet a dhyāna mudrába. Az alkarok kényelmesen pihenjenek a combokon, így megtámasztják a vállakat, amelyek ellazulva, természetesen le tudnak ereszkedni.
Finoman engedd le a szemhéjaidat, és hagyd, hogy a tekinteted lágyan a talajon nyugodjon előtted.

Irányítsd a teljes figyelmed a légzés természetes áramlására. Nem kell szabályozni vagy irányítani. Hagyd, hogy a rövid légzés rövid legyen, a hosszú pedig hosszú.
Amikor észreveszed, hogy az elméd elkalandozott – gondolatokba, álmodozásba vagy bágyadtságba –, egyszerűen ismerd fel, és gyengéden térj vissza a légzéshez. Nincs szükség ítélkezésre. Csak térj vissza, és ébredj fel.

„Az ember követi a földet.
A föld követi az eget.
Az ég követi a Taót.
A Tao pedig azt követi, ami természetes.”

Lao-ce, Tao Te King (25. fejezet)

A csikung gyakorlásának alapja nem a mozdulat, hanem a tudat állapota.
A test követi a figyelmet, a figyelem vezeti az energiát, az energia pedig átalakítja a testet.
Amikor gyakorlunk, nem „csináljuk” a mozdulatot, hanem megengedjük, hogy megtörténjen. A valódi munka belül zajlik: a feszültségek felismerésében és elengedésében.
A légzés nem csupán fizikai folyamat, hanem híd test és tudat között. Ha a légzés mély és nyugodt, az elme is lecsendesedik, és az energia természetes módon rendeződik.
A csikung nem erőfeszítésről szól, hanem finom érzékelésről. Minél kevesebbet akarunk irányítani, annál inkább helyreáll az egyensúly.
Ez az út nem látványos, mégis mély: visszatérés a természetes állapothoz.