Magyari Szilvia párkapcsolati és életvezetési tanácsadó

Kezdolap
Magyarország
Dunakeszi
Magyari Szilvia párkapcsolati és életvezetési tanácsadó

Családállítás csoportban és egyénileg

27/09/2026

Csoportos családállítás – október 11.

Van valami az életedben, amire szeretnél más szemmel ránézni?

Egy visszatérő helyzet, egy kapcsolat, egy elakadás vagy egyszerűen csak egy érzés, amit jó lenne jobban megérteni?

Október 11-én ismét csoportos családállításra várlak Dunakeszin.

Érkezhetsz saját témával, de képviselőként is szeretettel várlak.

📅 2026. október 11., vasárnap
⏰ 9:00–13:00
📍 Dunakeszi, Alsói Közösségi Ház

Ha megszólít az alkalom, írj nekem üzenetet.

A láthatatlant láthatóvá tenni. ❤️

25/09/2026

Őszintén – az ő szintjén

Mit mondjunk el egy gyermeknek? És mikor?

Szülőként természetes, hogy szeretnénk megóvni a gyermekünket attól, ami fájdalmas, nehéz vagy talán még túl bonyolult számára.

Ezért néha úgy döntünk:

„Erről még nem kell tudnia.”

Pedig talán nem mindig az a kérdés, hogy elmondjuk-e neki.

Hanem az, hogy hogyan mondjuk el úgy, hogy az az ő életkorának és érettségének megfelelő legyen.

Egy gyermeknek nem kell ismernie a felnőttek történetének minden részletét.

Nem kell rátennünk a saját fájdalmunkat, haragunkat vagy sérelmeinket.

De ami az ő saját történetéhez tartozik, arról fontos, hogy idővel tudhasson.

Erre nagyon jó példa az örökbefogadás.

Sokáig komoly kérdés volt, vajon el kell-e mondani egy gyermeknek, hogy örökbefogadással érkezett a családjába.

Számomra fontos, hogy igen – de mindig az ő szintjén.

Mert egy örökbefogadott gyermeknek két fontos kapcsolódása van.

Vannak a vér szerinti szülei, akiktől az életet kapta.

Az ő találkozásukból tudott pontosan ő megszületni.

És vannak az örökbefogadó szülei, akik befogadták őt az életükbe, nevelik, szeretik, gondoskodnak róla és mellette vannak.

A kettőnek nem kell versenyeznie egymással.

A családállítás szemléletében a vér szerinti szülőknek mindig különleges helyük van, hiszen rajtuk keresztül érkezett az élet.

Ez azonban semmit nem vesz el abból a szeretetből és kötődésből, amely az örökbefogadó szülő és a gyermek között megszülethet.

Talán az egyik legnagyobb biztonságot éppen az adhatja a gyermeknek, ha azt érzi:

nem kell választania.

Nem kell megtagadnia azokat, akiktől származik ahhoz, hogy szerethesse azokat, akik felnevelik.

Egy örökbefogadó szülő talán valami ilyesmit közvetíthet felé:

„Tőlük kaptad az életet.
Mi pedig örömmel fogadtunk téged, és szeretünk.
Tiszteletben tartjuk, hogy ők is részei a történetednek.
Nem kell választanod közöttünk.”

Később pedig már az ő döntése lesz, mit szeretne kezdeni ezzel a történettel.

Szeretne-e többet tudni.
Kérdez-e.
Keresi-e valaha a vér szerinti családját.

Nem nekünk kell helyette eldöntenünk, mit fog érezni.

Nekünk talán az a dolgunk, hogy olyan biztonságot adjunk neki, amelyben kérdezhet, kíváncsi lehet, és az érzéseinek is helye van.

Ez azonban nemcsak az örökbefogadásról szól.

Válás.
Egy szeretett családtag elvesztése.
Egy új társ érkezése.
Egy féltestvér.
Vagy a család történetének egy nehéz része.

Nem kell mindent egyszerre elmondanunk.

De ne a titok legyen az, amivel meg akarjuk védeni.

Inkább az őszinteség – olyan formában és annyi információval, amennyit ő abban az életkorban el tud hordozni.

Mert az igazságot is lehet szeretettel mondani.

Őszintén.
Az ő szintjén. ❤️

23/09/2026

Négy lépés önmagad felé:

A családállítás számomra nem varázslat, amitől egyik pillanatról a másikra minden megváltozik.

Inkább egy lehetőség arra, hogy másképp ránézzünk arra, ami eddig talán láthatatlanul hatott ránk.

1. Meglátni, ami eddig láthatatlan volt

Egy visszatérő mintát.
Egy kapcsolódást, amiben mindig ugyanoda jutunk.
Egy terhet, amiről nem is tudtuk, hogy hordozzuk.

2. Elengedni, ami nem a miénk

Talán vannak dolgok, amelyeket szeretetből viszünk tovább.

Ilyenkor megszülethet bennünk:

„Tisztelem a sorsodat.
Ami a tiéd, azt meghagyom neked.
Veled a szívemben,de mától élem a saját életemet.”

3. Elfoglalni a saját helyünket

Nem megmenteni mindenkit.
Nem mindent elbírni.
Nem mások életét élni.

Hanem a saját életünk főszereplőjévé válni.

4. Időt adni annak, ami elindult

Egy felismerés megszülethet egy pillanat alatt.

De a változáshoz idő kell.

Lehet, hogy először csak máshogy látunk valamit.
Aztán máshogy döntünk.
Máshogy kapcsolódunk.

És egyszer csak észrevesszük:

valami már nem ugyanúgy van bennünk, mint régen.

21/09/2026

Kérdezitek, mi lesz az elvonuláson?

Talán az a legegyszerűbb, ha azt mondom: mindenből egy kicsi, amire most szükséged lehet.

Lesz idő arra, hogy ránézz, hol tartasz most, és meghalld, mi az, ami igazán fontos neked.

A családállítás pedig lehetőséget ad, hogy olyan összefüggések is láthatóvá váljanak, amelyekre a hétköznapokban talán nem látunk rá. Megérthetünk valamit abból, ami újra és újra visszatér az életünkbe.

És közben…

Leülünk egy kávé mellé. ☕
Sétálunk egyet. 🌿
Nevetünk.
Megpihenünk.
Wellnessezünk.
Vagy egyszerűen csak élvezzük, hogy most éppen nincs semmi dolgunk.

Mert ezt is szeretném megadni ennek a három napnak:

hogy ne kelljen mindig valamit csinálnod, megoldanod, elintézned.

Talán benned is megszületett már a vágy, hogy egyre közelebb kerülj ahhoz az élethez, amit valahol mélyen már régóta megálmodtál magadnak.

Ahhoz az élethez, amiben jól érzed magad.
Amiben több hely jut annak, ami igazán fontos neked.

Lehet, hogy még nem tudod pontosan, hogyan.
Lehet, hogy még csak érzed, hogy valami másra vágysz.

Elég, ha van benned egy kis kíváncsiság arra, hogy vajon mi történik, ha néhány napra tényleg magadra figyelsz.

Én ott leszek veled, és segítek, hogy ezen a néhány napon valóban magadra figyelhess, és tisztábban meghalld a saját válaszaidat.. ❤️

És ki tudja…

Lehet, egy kicsit tisztább képet viszel majd magaddal arról, hogyan szeretnél továbbmenni.

És talán éppen ez lesz az, amire szükséged van.

Néha egyetlen felismerés is elég ahhoz, hogy valami elinduljon.

Ha megszületett benned a gondolat, hogy szívesen velünk tartanál, vagy kérdésed van, írj nekem üzenetet, vagy hívj bátran. Szeretettel várunk!❤️

Kapcsolatban Önmagaddal
2026. október 2–5. • Szarvaskút
https://www.facebook.com/share/p/1Jp4g7DYem/

19/09/2026

Mi lehet a pénzhez való viszonyunk mögött?

Van, akinek könnyen megy a pénzkeresés, mégis nehezen tartja meg.

Más sokat dolgozik, mégis úgy érzi, soha nincs elég.

És olyan is van, aki valahogy mindig megtorpan, amikor végre elkezdene jobban élni.

Ilyenkor sokszor azt gondoljuk:

„Többet kellene dolgoznom.”
„Jobban kellene gazdálkodnom.”
„Többet kellene félretennem.”

És valóban, ezek is fontosak.

De vajon mindig csak erről szól?

A pénzhez való viszonyunkat ugyanis nemcsak az határozza meg, amit felnőttként gondolunk róla.

Gyerekként rengeteg mindent megtanulunk a pénzről.

Halljuk a szüleinktől:

„A pénzért keményen meg kell dolgozni.”

„Nekünk soha nem volt szerencsénk.”

„A gazdag emberek nem tisztességesek.”

„Nekünk ennyi jutott.”

És közben azt is látjuk, hogyan viszonyulnak a szüleink a pénzhez.

Félnek tőle?
Sokat veszekednek miatta?
Biztonságot jelent számukra?
Vagy éppen azt, hogy aki sok pénzt akar, az önző?

Ezek a tapasztalatok velünk maradhatnak.

A családállításban ezért arra is ránézhetünk, milyen történetek és minták vannak a pénz mögött a családunkban.

Ha a családban voltak olyanok, akik mindent elveszítettek, szegénységben éltek, vagy nagyon nehéz időszakokon mentek keresztül, ezek a történetek mély nyomot hagyhattak.

Néha mintha bennünk is megjelenne egy különös hűség:

„Ha nektek ennyire nehéz volt, nekem sem lehet túl könnyű.”

Ezért is lehet érdekes ránézni arra, mit jelentett a pénz, a biztonság és a jólét a családunkban.

És arra is, hogyan kapcsolódunk a szüleinkhez.

Az anyához való kapcsolódásban ránézhetünk, mennyire tudjuk befogadni a bőséget, amit az élet kínál.

Az apai kapcsolódás pedig sokszor ahhoz a kérdéshez vezethet, hogyan állunk a világban, mennyire merünk cselekedni, érvényesülni és megteremteni a saját életünket.

Amikor tisztelettel meghagyjuk a múltat azoknak, akikhez tartozik, nekünk is több helyünk marad a saját életünkre.

Szabad másképp élnem.
Szabad jól élnem.
Szabad sikeresnek lennem.

Nem ellenük.

Hanem az életért, amit tőlük kaptam.

15/09/2026

Mi lenne, ha egyszer nem kellene sehová sietned?

Péntek délután megérkezel.

Leteszed a táskádat.
Elfoglalod a szobádat.
Iszol egy kávét.
Körülnézel.

És egyszer csak eszedbe jut:

most nem kell sehová mennem.

Nem kell elintézni.
Nem kell megszervezni.
Nem kell megfelelni.

Lehet, hogy először furcsa lesz.

Aztán talán veszel egy nagy levegőt…
és rájössz, milyen régen volt már ilyen.

Három nap...csak a tiéd.

Ahol elég megérkezni.
Megállni.
És egy kicsit visszatalálni önmagadhoz.

Kapcsolatban Önmagaddal

https://www.facebook.com/share/p/1Jp4g7DYem/

2026. október 2–5. • Szarvaskút

14/09/2026

Elfogadlak olyannak, amilyen vagy

Talán az egyik legmélyebb vágyunk, hogy valaki úgy szeressen bennünket, ahogy vagyunk.

Ne azért, amilyenné válhatnánk.
Ne azért, mert megfelelünk az elvárásainak.
Ne csak akkor, amikor könnyű velünk.

Hanem azért, akik vagyunk.

Mégis milyen gyakran próbáljuk megváltoztatni éppen azokat, akiket szeretünk.

„Miért nem tudsz egy kicsit másképp gondolkodni?”
„Miért nem csinálod úgy, ahogy én?”
„Miért nem vagy egy kicsit…?”

Talán azért, mert sokszor azt hisszük, hogy ami nekünk jó, annak a másik számára is jónak kell lennie.

Pedig ő nem én vagyok.

Más történettel, más tapasztalatokkal érkezett, máshogy gondolkodhat, érezhet, és más dolgok lehetnek fontosak számára.

A családállítás szemléletében – ahogyan a való életben, a kapcsolatainkban is – az elfogadásnak különleges helye van: a másikat olyannak látni és elfogadni, amilyen.

Ez nem azt jelenti, hogy mindennel egyet kell értenünk vagy mindent el kell viselnünk.

Lehetnek határaink. Mondhatunk nemet.

Az elfogadás talán inkább ott kezdődik, amikor már nem azt mondom:

„Majd szeretlek, ha megváltozol.”

Hanem képes vagyok meglátni:

Te ilyen vagy.
Én pedig ilyen vagyok.
Nem kell egyformának lennünk ahhoz, hogy értékesek legyünk.

Ez talán különösen nehéz azokban a kapcsolatainkban, amelyek a legközelebb állnak hozzánk.

A szüleinkkel.
A gyermekünkkel.
A társunkkal.

Mert minél fontosabb valaki, annál több elképzelésünk lehet arról is, milyennek szeretnénk őt.

Pedig talán az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatunk egymásnak, éppen az:

Nem akarlak a saját képemre formálni.

Látlak.

És elfogadom, hogy te te vagy.

Talán valahol itt kezdődik az a szeretet, amelyben mindkettőnknek marad helye önmagának lenni. ❤️

11/09/2026

Mik azok a nehéz sorsok?

A családállításban gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy „nehéz sors”.

De mit jelent ez valójában?

Egy család történetében lehetnek olyan események, amelyek mély nyomot hagytak azokban, akik átélték őket.

Egy gyermek korai elvesztése.
Egy szülő korai halála.
Háború.
Üldöztetés.
Erőszak.
Kitelepítés.
Súlyos veszteség.
Egy tragikus vagy váratlan haláleset.
Valaki, akit kitagadtak, elutasítottak vagy elfelejtettek.

Ezeket nevezzük a családállítás szemléletében nehéz sorsoknak.

Sokszor olyan történetek ezek, amelyekről a családban alig , vagy egyáltalán nem beszéltek.

Talán mert túl fájdalmas volt.
Talán szégyen övezte.
Talán úgy gondolták, jobb ha a következő generáció már nem tud róla.

Mégis részei maradtak a család történetének.

A családállítás szemléletében abból indulunk ki, hogy ami egy családban megtörtént, és aki ehhez a családhoz tartozott, annak helye van a rendszerben.

Néha pedig azt tapasztaljuk egy állítás során, hogy egy későbbi generáció tagja különös módon kapcsolódik egy korábban élt családtag sorsához.

Mintha szeretetből azt mondaná:

„Viszem veled.”
„Majd én is hordozom helyetted.”

Nem tudatos döntésről beszélünk.

A családállítás nyelvén ezt nevezzük sokszor sorsösszefonódásnak.

Ilyenkor nem az a cél, hogy megváltoztassuk azt, ami régen történt.

A múltat nem tudjuk átírni.

Nem tudjuk meg nem történtté tenni a veszteséget, és nem tudjuk levenni valakiről azt a sorsot, amely az övé volt.

De tisztelettel meghagyhatjuk nála azt, ami hozzá tartozik.

Talán egyszer belül azt mondhatjuk:

„Látom, ami veled történt.
Tisztelem a sorsodat.
Ami a tiéd, azt meghagyom neked.
Veled a szívemben élek, de mától a saját sorsomat élem.
Kihozok valami jót az életemből, hogy megérje."

Számomra ebben van valami nagyon fontos a családállításban.

Nem elfelejteni azokat, akik előttünk jártak.
Nem elfordulni attól, ami nehéz volt.

Hanem helyet adni annak, ami megtörtént – anélkül, hogy nekünk is tovább kellene hordoznunk.

Mert tisztelhetjük a múltunkat úgy is, hogy közben a saját életünket választjuk.

Cím

Dunakeszi

Telefonszám

+36704197240

Weboldal

http://www.magyariszilvia.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyari Szilvia párkapcsolati és életvezetési tanácsadó új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Szeretnéd, hogy a(z) vállalkozásod elsőként szerepeljen az Tornaterem és Sportlétesítmény tematikájú vállalkozások között Dunakeszi városában?