Németh M. Zita: sport mentáltréner ADHD és autizmus - Neuro Wellness

Kezdolap
Magyarország
Székesfehérvár
Németh M. Zita: sport mentáltréner ADHD és autizmus - Neuro Wellness

Neuroaffirmatív sport mentáltrénerként és edzőként, ADHD/Autizmus specifikus tapasztalati szakértőként
segítek Neked abban, hogy végre jól legyél.

Ismerem a küzdelmed. Személyes és online foglalkozások, céges workshopok:
Élet(mód) a spektrumon.

24/09/2026

Beszéljünk pár szót a multitaskingról (több tevékenység vagy feladat egyidejű, illetve egymással párhuzamos végzését jelenti), ami a régi iskola HR-eseinek egyik kedvenc szófordulata. 😆

Ezen a képen az egyik kutyám van, éppen multitaskingol (AI-al rásegítettem egy kicsit a szemek pozíciójára, hogy átmenjen az üzenet 😁) . Az egyik szemével a krumplit figyeli a sütőben, amivel rám néz, azzal pedig azt kutatja, én éppen mit eszem, mindezen multitasking folyamat közben pedig az új iskola szerint éppen bedől az agyi kapacitásának a 40%-a ( 🤨 ❓).

A viccet félretéve álláshirdetésekben gyakran találkozunk a multitasking fogalmával, amin az „újhullámos” mentáltrénerek, mint én, már csak mosolygunk.
Valójában nem a hatékonyság növeléséről, hanem a figyelem folyamatos megosztásáról van szó, amely komoly negatív következményekkel jár a fizikai és a mentális egészségünkre. 😵

👉 Szász Máté neurobiológust szeretném idézni ezen a ponton:
„A multitaskingban az a szörnyű, hogyha feladatot váltasz, a feladatváltási költség a teljes agyi kapacitásod 40%-a lehet. 40%-ot az agyi kapacitásodból akkor sem veszítesz, ha masszív demenciában vagy. Tehát 80 éves korodra sem veszítesz 40%-ot, magyarul 40 éves korodban az agyad rosszabb állapotban lesz, mint egy 80 éves, demens embernek. Egy multitaskingban a feladatváltás után, ahhoz, hogy visszatérjen az agyad az eredeti, mélyfókuszba, 20 percre van szükséged.”

A multitasking főbb káros hatásai lehetnek:
• Romló teljesítmény és hatékonyság: Az agyunk nem képes egyszerre két összetett feladatra fókuszálni; valójában csak gyorsan váltogat közöttük. Ez a váltogatás időt veszíti, és több hibához vezet.
• Csökkent koncentráció: A folyamatos kapkodás miatt felüleletessé válunk, és nehezebben tudunk mélyen elmerülni egy-egy fontos feladatban.
• Magasabb stressz és szorongás: A feladatok közötti ugrálás növeli a szervezetben a stresszhormonok (például a kortizol és az adrenalin) szintjét, ami kimerültséghez és szorongáshoz vezet.
• Memóriazavarok: A felületes odafigyelés miatt az információk nem rögzülnek tartósan a hosszú távú memóriánkban, így nehezebben tanulunk és emlékszünk vissza dolgokra.

👉 A multitasking fényes csillaga letűnőben van, ha ilyet látsz egy álláshirdetésben, az bizony: red flag lesz. 🛑

24/09/2026

A multitaskingról szóló bejegyzésem mögé szeretném felsorakoztatni az open office intézményét, ugyanis neurodivergensként ez a második kedvenc témám. 😄

Az open office (egyterű iroda) koncepciója eredetileg a hatékonyabb együttműködést és a hierarchia lebontását célozta meg, ám a kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján számos negatív hatással van mind a dolgozók jóllétére, mind a napi munkamenetre.

👉 A legfőbb káros hatások az alábbi területekre csoportosíthatók:

🚩 Hatás a munkamenetre és a produktivitásra

• Folyamatos vizuális és akusztikus zaj: A munkatársak beszélgetései, a telefoncsörgések és a mászkálás állandó mikrozavarokat okoznak.
• A „mély munka” (deep work) ellehetetlenülése: A komplex, komoly koncentrációt igénylő feladatok megszakadnak. Egy-egy zökkenő után átlagosan másfél–két tucat percbe is telhet, mire a dolgozó újra teljesen visszahelyezkedik a feladatba.
• Csökkenő valós együttműködés: Paradox módon a kutatások szerint az egyterű irodákban a személyes interakciók száma nem nő, hanem akár 70%-kal is visszaeshet. A dolgozók a privát szféra hiánya miatt fülhallgatók mögé menekülnek, és inkább e-mailt vagy chatet használnak, hogy ne zavarjanak másokat.
• Megnövekedett hibaráta: A figyelem megosztottsága miatt a rutinfeladatokban is több a tévesztés. (ezt az előző, multitaskinggal kapcsolatos bejegyzésemnél részletesen kifejtettem)

🚩 Hatás a dolgozók mentális és fizikai egészségére
• Magas stressz és kimerültség: A privát szféra teljes hiánya és a folyamatos „megfigyeltség” érzése állandó készenléti állapotban tartja az idegrendszert.
• Gyakoribb megbetegedések: A közös légtér és a sűrűn elhelyezett munkaállomások miatt a vírusok és baktériumok gyorsabban terjednek. Az open office-ban dolgozók szignifikánsan több betegszabadságot vesznek ki, mint a külön irodával rendelkezők.
• Kognitív fáradtság: A zaj kiszűrésére tett tudattalan mentális erőfeszítés a nap végére teljesen leszívja a dolgozók energiáját.

✍️ Üzleti érvek az open office intézménye ellen:

🔴 A kieső munkaidő és a csökkenő produktivitás ára
• A megszakítások ára: A kutatások szerint egy átlagos irodai dolgozót 3-11 percenként zavarnak meg (!). Egy komolyabb zökkenő után átlagosan 23 perc és 15 másodperc kell ahhoz, hogy a munkavállaló visszanyerje a mély fókuszát (!!!).
• Így tehát open office nem spórolást jelent, hanem azt, hogy a cég kifizeti a dolgozók munkaidejének egy jelentős részét olyan üresjáratokra, amikor a munkatársak csak próbálnak újra koncentrálni.

🔴🔴 Magasabb betegszabadság-arány
• A fertőzések terjedése: A skandináv és nemzetközi munkaügyi kutatások szerint az egyterű irodákban dolgozók szignifikánsan több betegszabadságot vesznek ki, mint a saját vagy kiscsoportos irodában ülők. A közös légtér miatt a cseppfertőzéssel terjedő betegségek pillanatok alatt felmorzsolnak egész csapatokat.
• A magas betegszabadság közvetlen kiesést jelent a termelésben/szolgáltatásban, és plusz terhet ró a bent lévő kollégákra, ami tovább növeli a hibák kockázatát.

🔴🔴🔴 A fluktuáció és a tehetségek elvesztése
• A munkakörnyezet mint felmondási ok: A magasan képzett, fókuszált munkát végző szakemberek (pl. fejlesztők, mérnökök, elemzők, jogászok) körében a rossz munkakörnyezet az egyik vezető ok a munkahelyváltásban. Ha nem tudnak haladni a feladataikkal, frusztrálttá válnak.
• Egy új munkatárs felvétele és betanítása ( recruitment és onboarding) pozíciótól függően a dolgozó éves bérének a 50–200%-ába is kerülhet. A csendesebb munkakörnyezet biztosítása megtartó erő, ami közvetlenül csökkenti a HR-költségeket.

🔴🔴🔴🔴 Megnövekedett hibaráta és minőségromlás
• Kognitív túlterheltség: A háttérzajban végzett munka bizonyítottan rontja a rövid távú memóriát és a döntéshozatali képességet. A dolgozók több hibát vétenek a számításokban, az adminisztrációban vagy az ügyfélkommunikációban.
• A hibák javítása plusz idő és pénz, a hibás döntések vagy a rossz minőségű ügyfélszolgálat pedig közvetlen presztízs- és ügyfélvesztéshez vezethet.

Megéri vajon erőltetni a témát?
Milyen irányba mutat mindez? 🤔💭

23/09/2026

🧠 Hatalmas paradigmaváltás a neurológiában! Hogy is van ez? Az emberi agy valójában "két különálló szerv"?

A napokban a Nature Neuroscience szaklapban megjelent egy tanulmány (Jokhai et al., 2026), amely teljesen átírja azt, amit az emberi biológiáról eddig tudtunk. A Stanford Medicine kutatói bebizonyították: a központi idegrendszerünk a méhen belüli fejlődés során nem egyetlen sejtcsoportból fejlődik ki, hanem két, teljesen független őssejtvonal építi fel.

🍫 Az egyik rendszer a kognícióért, nyelvért és logikáért felelős elülső régiókat hozza létre,

amíg

🍫🍫 a másik evolúciósan sokkal ősibb vonal a létfenntartó funkciókat és a motoros neuronokat szabályozó hátsó agyat alkotja.

👀 De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan kapcsolódhat ez az új felfedezés a neurodiverzitáshoz?

Az autizmus, az ADHD vagy a szenzoros feldolgozási zavarok (SPD) hátterében álló sajátosságok így új magyarázatot kaphatnak az alapján, hogy az agy eleve két párhuzamos „programként” épül fel.

Ha tovább gondoljuk ezt egy picit 👉 Felmerülhet, hogy a jövő fejlesztései és munkahelyi inklúziós stratégiái végre nem a neurotipikus működés erőltetésére (maszkolásra) fognak fókuszálni, hanem a két rendszer belső egyensúlyának támogatására és az ebből fakadó egyedi kognitív erősségek, mint például a hiperfókusz kiaknázására és becsatornázására? 🤗

/Ez a felfedezés egyébként nemcsak az orvostudomány és a regeneratív terápiák (ALS, SMA kutatás) előtt nyit elsősorban új kapukat, ugyanakkor közelebb visz bennünket ahhoz is, hogy az emberi elme sokszínűségét biológiai szinten is megértsük és értékeljük./

🎯 Mit gondoltok, hogyan formálhatja át ez a felfedezés a neurodivergens emberek helyzetét a munkaerőpiacon?

Forrás: Stanford Medicine🧠

09/09/2026

Amikor létrehoztam a facebook oldalamat, az első dolgom az volt, hogy rögzített bejegyzésként megjelenítettem, az online elérhetőségem le van korlátozva. 👉 Általam. 😁

Szász Máté neurobiológus ijesztő dolgokról ad hírt Bazuéknál:

👉 egy átlagos ember

📌 az ujjával a kijelzőn 96m-t tesz meg egy nap 🥇
🚨 képernyő nézési ideje összesen akár 6 év is lehet
🧠 agyában a közösségi média használat okán olyan neuroanatómiai elváltozások következnek be, amik képalkotó diagnosztikával, sőt már boncolással is kimutathatóak.

Videó a kommentben.

06/09/2026

Andrew Huberman neurobiológus akkor lopta be magát először a szívembe, amikor a podcastjei alatt kutyája diszkrét hortyogása beszűrődött az anyagba, megkoronázva ezzel a performanszt. ♡🐾

👆 Egy nagyon fontos videó jött ki tőle a napokban, amelyet magyar szinkronnal is megtaláltok, nem véletlenül. Életmentő lehet a mai kor emberének. 🙏

Huberman gondolatmenete az, hogy először azokat a dolgokat érdemes optimalizálni, amelyek nagy hatásfokkal bírnak, hozzáférhetőek és szinte ingyen vannak:

🌞 fény
💤 alvás
🏃 mozgás
𓌉◯𓇋 táplálkozás
⚡️ stresszkezelés
👉 fókusz
🤝 társas/lelki jóllét.

Több mint 2 óra, lehet hallgatni edzés és vezetés közben. 🤓☝️

Videó a kommentben.

Kép: X- Andrew Huberman

19/08/2026

🧨 Te kinek a gondjaira bíznál egy női testet?

❓ Mostanában egyre több kérdést kapok Tőletek szakember választás témában, ki az akire rábízhatod magad, ki az aki LÁT Téged, látja a problémáidat, türelmesen megválaszolja a kérdéseidet és nem vonja fel a szemöldökét az ADHD, autizmus, vagy éppen az EDS (Ehlers–Danlos-szindróma), hipermobilitás kifejezések hallatán.

👉 Ahogy korábban is említettem gondosan válogatott szakember-gárdával dolgozom együtt és a saját egészségemet is ilyen szakemberekre bízom.

💗 Ma dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológusnál jártam a Kosztolányi Medical Centerben kontrollvizsgálaton, imádom a személyiségét, a szaktudását, a mentalitását (és a haját ☝ ).

https://kosztolanyimedical.hu/csapatunk/dr-halmos-amrita/

19/08/2026

Ma a kedvenc kávézómban egy világos pörkölésű mellett kaptam az alábbi kérdést:

🎯 Hogyha egy létező mese egyik szereplője lehetnék, melyik karakter lennék a legszívesebben és MIÉRT?

👉A válasz azonnal berúgta az ajtót, hát persze, hogy

🧳Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal lesz az! 💗

☝ MIÉRT?
Az életem egy izgalmas trip, always on the road theme, a kutyákkal (Pocok a hörcsög), mélységekkel és magasságokkal, miközben alattam a táj, fejemben a létra.
Megfacsarjuk a témákat, hogy áramoljon a dopa! Hahahaha 😁

30/07/2026

Felvágott - mizéria 👀

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőttek számára

⚠️a maximális napi sóbevitel 5 gramm (körülbelül egy teáskanálnyi mennyiség)⚠️.

Ezzel szemben a hazai átlagfogyasztás ennek a két-háromszorosa, aminek a legnagyobb részét nem a konyhai utósózás, hanem a feldolgozott élelmiszerek – köztük első helyen a felvágottak – teszik ki.

Miért tartalmaznak a felvágottak ennyi sót?
A húsiparban a só (nátrium-klorid) nem csupán egy egyszerű ízesítőszer, hanem technológiai alapanyag, amely nélkül a modern nagyüzemi felvágottgyártás kivitelezhetetlen lenne.

Egyes füstölt kolbászok, szalámik vagy szárazáruk
👉 100 grammonként akár 3–5 gramm sót is tartalmazhatnak.
👉 Ez azt jelenti, hogy mindössze néhány szelet felvágott elfogyasztásával már a reggeli során fedezzük – vagy túl is lépjük – a teljes napra megengedett maximális sómennyiséget!

🎯 TIPP:
🍔 Felvágottak és szalámik helyett egész csirke vagy éppen kacsamellet sütök air fryerben, majd reggelire vagy éppen vacsorára vékonyan felszeletelem, ezt teszem a kenyérre feltétként.

🧂 Tiszta sóval utólag sózom, amennyiben szükségesnek érzem (tiszta só: bioboltban szoktam venni, kálium- és adalékmentes, tiszta NaCl)

30/07/2026

A főzésről lesz szó, a képet az AI-al generáltattam le, hogy ne lássátok, ahogy a való életben felcsapnak a konyhában a lángok. 😆😆😆

Szóval mi a rákfenéje nálunk az ételkészítésnek és a főzésnek, 👉
elmesélem.

📌 Miért főzöm heti 1x, általában ugyanazt a 2-3 ételt, amiket amúgyis kevés hozzávalóból és gyorsan össze lehet dobni?

A főzés kívülről egyszerű tevékenységnek tűnik: kiválasztunk egy receptet, előkészítjük a hozzávalókat, elkészítjük az ételt, majd elmosogatunk.

🚨Az ADHD-val élő emberek számára azonban a főzés valójában egyszerre több végrehajtó funkciót is próbára tesz – éppen azokat a kognitív folyamatokat, amelyek ADHD esetén gyakran eltérően működnek. 🚨

⦻ A nehézség tehát nem a motiváció vagy annak a hiánya, hanem az idegrendszer sajátos információfeldolgozási működése.

☠️ Csokorba szedtem, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek ránk az ételkészítéssel kapcsolatosan?

1. 🧠 A döntési túlterhelés
Már az első kérdés is komoly mentális energiát igényel:
• Mit főzzek?
• Mihez van alapanyag?
• Mennyi időm van?
• Mit kíván a család?
• Mi romlik meg hamarosan a hűtőben?

Az ADHD-s agy számára minden döntés dopaminigényes ✨ folyamat. Ha napközben már számtalan döntést kellett meghozni (munka, háztartás, kert, gyerekek, kutyák stb.), estére a döntési kapacitás jelentősen csökken. Emiatt sokan hosszú percekig állnak a hűtő előtt anélkül, hogy valóban el tudnák kezdeni a főzést.

2. 💢 A végrehajtó funkciók egyszerre több feladatot kezelnek
Egy egyszerű vacsora elkészítése során folyamatosan működik:
• munkamemória,
• tervezés,
• prioritások felállítása,
• időérzékelés,
• figyelemváltás,
• hibajavítás.
Például miközben fő a tészta, sül a hús, készül a saláta, közben még meg kell találni egy fűszert, elpakolni a vágódeszkát és figyelni arra, hogy semmi ne égjen oda.
Az ADHD-s idegrendszer számára ez rendkívül nagy kognitív terhelést jelenthet.

3. 🕙 Az idővakság (time blindness)
Sokan úgy gondolják, hogy egy recept "30 perc".
Az ADHD-s ember gyakran teljesen másként érzékeli az idő múlását.
Ennek következménye lehet:
• későn kezd neki,
• egyszerre minden sürgetővé válik,
• odaég az étel,
• kimaradnak lépések,
• túl sokáig fő valami,
• vagy éppen nyers marad.
Nem azért, mert nem figyel, hanem mert az agy belső időmérő rendszere kevésbé pontos.

4. 👁️Szenzoros túlterhelés
A főzés rengeteg érzékszervi ingert jelent egyszerre.
• sercegő olaj,
• szagok,
• gőz,
• különböző textúrák,
• erős fény,
• zajos páraelszívó,
• forróság.
Az ADHD gyakran együtt jár fokozott szenzoros érzékenységgel, ezért ami másnak "normális konyhai környezet", az számukra gyorsan túlterhelővé válhat.

5. 🚫 A munkamemória korlátai
Sok ADHD-s ember többször is visszamegy ugyanazért a hozzávalóért.
Nem ritka, hogy:
• elfelejti, miért nyitotta ki a hűtőt,
• kimarad egy alapanyag,
• kétszer sózza meg az ételt,
• elfelejti bekapcsolni a sütőt,
• vagy bent hagy egy elkészült ételt.
Ez nem figyelmetlenség, hanem a munkamemória korlátozott kapacitásának következménye.

6. 🔄 A feladatok közötti váltás nehézsége
A főzés ritkán lineáris folyamat.
Folyamatosan váltani kell:
• aprítás,
• keverés,
• mosogatás,
• sütés,
• előkészítés,
• tálalás.
Az ADHD-s idegrendszer számára minden váltás mentális költséggel jár. Minél több megszakítás történik, annál nagyobb az esély arra, hogy egy lépés teljesen kimarad.

7. 🔢 A láthatatlan feladatok
A főzés nem csak maga az ételkészítés.
Előtte:
• bevásárlás,
• készletek ellenőrzése,
• menütervezés.
Utána:
• maradékok elrakása,
• mosogatás,
• takarítás,
• konyha rendbetétele.

⚠️ Az ADHD-s emberek gyakran nem a főzéstől fáradnak el leginkább, hanem ettől a rengeteg "láthatatlan" szervezési feladattól, amiatt sokan már a főzés gondolatától is stresszt élnek át, ami tovább csökkenti a végrehajtó funkciók hatékonyságát.

🎯 Mi az ami segíthet nekünk?
A cél nem az, hogy az ADHD-s ember "jobban összeszedje magát", hanem hogy a környezet alkalmazkodjon az idegrendszer működéséhez.

Hasznos lehet például:
📍 egyszerű, ismétlődő heti menü,
📍 15–20 perces receptek előnyben részesítése,
📍 előre felaprított vagy fagyasztott alapanyagok használata,
📍 minden hozzávaló előkészítése még a főzés előtt,
📍 több időzítő használata,
📍 vizuális ellenőrzőlista,
📍 kisebb adagok főzése,
📍 az "elég jó" szemlélet elfogadása a tökéletesség helyett.

👉Ha a főzés nem folyamatos kognitív akadályverseny, hanem kiszámítható, jól strukturált folyamat, az nemcsak könnyebbé, hanem örömtelibbé is válhat. 🌯🍱🍜🍲

29/07/2026

Minden gondja-baja dacára sok ADHD-s lány, asszony tűnik a külvilág számára sikeresnek, teljesít végső fokon nagyszerűen. De így is súlyos következményekkel járhat, ha ADHD-érintettségüket nem derítik ki, vagy legalábbis félrekezelik.

A nem érintett nőkhöz képest az ADHD-s nők között határozottan többen küzdenek
⚫ szorongással,
⚫ depresszióval,
⚫ szerfüggéssel,
⚫ táplálkozási zavarral.

Egy 2022-es vizsgálat kimutatta, hogy a felnőttkorú ADHD-érintettek között a kontrollcsoporthoz képest
╰┈➤ jó ötször többen vannak, akik már próbáltak önkezükkel véget vetni az életüknek, és a vizsgálat ADHD-s nőalanyai között, mint kiderült
╰┈➤ minden negyedik megkísérlelt már öngyilkosságot.

Egy dániai kutatás pedig arra is rávilágított, hogy az ADHD-érintett felnőttek között a nőknél magasabb a korai halálozás veszélye, mint a férfiaknál, valószínűleg azért, mert

❤︎ a nők még ma is kisebb eséllyel remélhetnek helytálló diagnózist, következésképpen megfelelő terápiát és segítséget! ████████

National Geographic ADHD - Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar különszám/2026

Cím

Székesfehérvár
8000

Weboldal

http://www.neuro-wellness.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Németh M. Zita: sport mentáltréner ADHD és autizmus - Neuro Wellness új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.