Move and Smile

Hozd magad újra lendületbe - együtt könnyebb!💚

Nyáron teljesen normális, hogy kicsit ellazulunk. Kimarad egy edzés, aztán még egy… és mire vége a nyárnak, minden porcikánk jelzi, hogy jó lenne újra visszatalálni a rendszeres mozgáshoz.

De egyedül újrakezdeni nem mindig könnyű…már ezerszer próbáltam én magam is.

Ezért indul szeptember 9-én szerda reggel 10:00-kor egy új, kis létszámú Hozd magad lendületbe 15 hét alatt csoport Move&Smile Mozgásműhelyben.

Már 3-an várják a kezdést, és még 2 hely szabad. 😊

Nem kell edzettnek lenned, és nem kell „formába hoznod magad”, mielőtt jössz. Pont azért kezdünk együtt, hogy lépésről lépésre visszahozzuk a mozgást a hétköznapokba.

🤝 Fix, kis létszámú csoport
💚 támogató közösség
💪 rendszeres, fokozatosan felépített mozgás
📍 XVII. kerület, Zsuzsanna tér 6.
🕙 szerda 10:00
🗓️kezdés: szeptember 9.

Ha azt érzed, hogy jó lenne végre újra rendszeresen mozogni, itt találod a részleteket:

Ha azt érzed, hogy jó lenne végre újra rendszeresen mozogni, itt találod a részleteket:

Ha azt érzed, hogy jó lenne végre újra rendszeresen mozogni, itt találod a részleteket:

https://www.facebook.com/share/1Hrry9drU6/?mibextid=wwXIfr

Együtt könnyebb. Csináljuk közösen! 💚

Na, ki lesz az arcjóga-számonkérő partnerem? 😄

Napi 5 perc. 30 nap. Együtt talán még én sem vérzek el a harmadik napon. 😅

Mert úgy tűnik, tényleg minden könnyebb, ha nem egyedül csináljuk. 💛

“Mi a sz**t főzzek ma?” – a nyári szünet hivatalos mottója. 😂

Jelentem, megtaláltam az ideális nyári ebédet:
a poke bowl, alias Buddha-tál, alias „mindent bele” tál személyében. 😁

A koncepció egyszerű: kirakok egy rakás alapanyagot az asztalra, és mindenki azt pakol a táljába, amit szeret.

Nincs „én ezt nem kérem”, “anya, ezt nem szeretem”, “most pont nem kívánom”…

Nincs három külön ebéd.
Van viszont kreativitás, gyönyörű színes tányérok és meglepően különböző végeredmények. 😄

👀 Van kedved játszani?

A képen 3 tál, 3 különböző korosztály alkotása látható:

Kitalálod melyik az enyém?

Segítségképpen:

Van itt egy
👦 megszokott ízekhez ragaszkodó 6 éves,

🌏 ázsiai ízeken nevelkedett 20 éves,

🥑 és egy 40+ nő, akinek egyre fontosabb, hogy ne csak finom, hanem kiegyensúlyozott, fehérjedús és tápláló is legyen, ami a tányérjára kerül.

Kitalálod, melyik tál az enyém? A, B vagy C?
Írd meg a betűt kommentben. 👇

És ha van hasonló „mit főzzek már megint?” nyári mentőötleted, azt is kérem! 😉

Vigyázat, az új dolgok kipróbálása függőséghez vezethet! 🙂

Merj bénázni!

Tudod, mitől félünk a legjobban?

Sokan azt gondolják, hogy a kudarctól. Szerintem viszont attól, hogy ügyetlenek leszünk. Hogy kiderül: kezdők vagyunk.

Pont egy éve próbáltam ki először a falmászást.

Az első alkalommal csak kísérőként mentem a 19 és 6 éves gyerekemmel. Be sem fizettem mászni, mert azt gondoltam: ez biztosan nem nekem való.

Aztán a kíváncsiságom felülkerekedett a félelmemen, és adtam magamnak egy esélyt.

Az első alkalommal remegett a kezem-lábam, totál be voltam rezelve, és ügyetlenkedve ugyan, de sikerült valahogy felkapaszkodnom a csúcsra.

Most, majdnem egy évvel később pedig azt vettem észre magamon, hogy a kezdeti félelem teljesen eltűnt. A helyét átvette az izgatottság, az élvezet, és egy óriási adag büszkeség.

És tudod, mi segített a legtöbbet?

Az, hogy nem egyedül vágtam bele.

Ott volt mellettem a 19 évesem, akitől tanulhattam, aki inspirált. És ott volt a hatéves kisfiam is, akinek én mutathattam meg, hogy nem kell tökéletesnek lenni ahhoz, hogy belevágj valamibe. Hogy néha én is félek. Mégis újra és újra nekivágok.

Rájöttem, hogy nekem ez a motivációs kombináció működik a legjobban.

Szükségem van valakire, akitől tanulhatok.

És szükségem van valakire, akinek én adhatok.

Edzőként is pontosan így működöm.

Én is folyamatosan tanulok olyan szakemberektől, akik inspirálnak. És közben azoknak segítek, akiknek az én tudásom tud lendületet adni.

A fejlődés nem magányos út.

Egyszerre vagyunk tanítványok és példaképek.

Lehet, hogy ma te vagy a kezdő, de valaki számára már most te vagy az, aki megmutatja, hogy érdemes megtenni az első lépést.

Merj bénázni. Ott kezdődik a fejlődés. 💚

A motivációm teknős képében érkezett. 🐢

Sokan kérdezitek tőlem, honnan merítem a motivációmat a rendszeres mozgáshoz.

Most hétvégén egészen váratlan helyről érkezett a válasz.

A Balatonnál egy teknősfarmon sétáltunk a családdal, ahol hosszú percekig néztem egy alig tinikorban lévő óriásteknőst. Lassan, komótosan lépdelt, olyan volt, mint egy lassított felvétel.

Az első gondolatom az volt:

“Jaj, szegény… már most milyen nehézkesen mozog. Mi lesz vele 300 évesen???”

Aztán hirtelen az is átfutott az agyamon, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy embernek születtem, és van lehetőségem tenni azért, hogy én - a teknőssel ellentétben - idős koromban is könnyedén mozoghassak.

A teknősön nem tudok segíteni. (Valószínűleg nem is lenne kedve velem súlyokat emelget ni😀) De magamért tudok tenni.

A teknősfarmos séta után ezért örömmel vetettem bele magam a vízi sportokba: SUP, evezés, vízibicikli. Estére bőven meglett a napi energiafelhasználásom…

Talán ezért is olyan könnyű nekem újra és újra belevágni a mozgásba. Nem, nekem sincs mindig kedvem hozzá, de az lebeg a szemem előtt, hogy szeretném minél tovább megőrizni a mozgékonyságomat, az önállóságomat és azt a szabadságot, hogy azt csinálhassam, amit szeretek.

Ha nem is 300, de legalább 100 éves koromig.

Hiszem, hogy minden egyes mozgás-morzsával teszek egy apró lépést a jövőbeli önmagamért.

Téged mi az, ami újra és újra mozgásra ösztönöz? Írd meg kommentben! 👇

“Annyira hiányzott a testemnek”…hangzott el a ma reggeli mobilizálás után.

De amit még nagyobb öröm visszahallani, hogy

“ Milyen jó, hogy eljutottam oda, hogy már hiányzik a mozgás!” 😍

Bizony-bizony, ez a rendszeres mozgás “átka” 😁, a test azonnal érzi, ha kimarad.

Nyáron kicsit még nehezebb beilleszteni a mozgást az egyébként is szétesett rutinba…

De mivel a testem nekem is azonnal jelez, ha kimarad az olajozás, igyekszem az egyéb tevékenységeimbe valahogy belecsempészni.

A játszóterezés nekem tökéletes apropó erre. 🙂

Te többet vagy kevesebbet mozogsz a nyáron? Ha hiányzik a megszokott mozgás rutin, hogyan kompenzálsz?