Fradi Múzeum

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Ma újra nem a szokványos sportserlegek közül mutatunk be egyet. Nem szokványos, mert a sportserlegek döntő részben fémből készülnek, porcelánból ritkábban. Hogy tudható legyen, ki, miért és mikor adta illetve kapta, egy informatív "nyakláncot" kapott a serleg, amely minden vele kapcsolatos minformációt tartalmazott. Olvashatjuk, hogy egy ifjúsági birkózóverseny után kapta 1974-ben, 1975-ben és 1976-ban az FTC csapata, így végleg a birtokába került a Pest Megyei Hírlap által felajánlott vándordíj.

Szent István ünnepe és a Fradi.

Ünnep van ma, nemzetünk egyik legrégebbi ünnepe. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István király még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király t***e át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emelt***e I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint
Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásukkal volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. Az egyetemes egyház nevében 1686-ban, XI. Ince pápa nyilvánította szentté Istvánt.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkent***e az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap kimaradt az egyetemes ünnepek sorából. Később Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvet***e. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István eme ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vit***e oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg újra a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent Istváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra vitték. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.

A kommunista rendszer számára ez az ünnep sem vallási, sem nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ugyanakkor a teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem merték vállalni, ezért, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább az ideológiájukba ágyazottan újították azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltették. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a "Népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja azonban csak 1991-ben történt meg, amikor az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek (március 15., augusztus 20., október 23.) közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Hivatalos sporteseményeket sokáig nem rendeztek ezen az ünnepnapon. Az első jelentősebb sportesemény, aminek a Ferencvárosi Torna Club – szinte természetesen – részesévé vált, az 1922-ben rendezett Magyar Kupa döntő megismétlése volt, ahol csapatunk a Hungária körúton az UTE együttesét győzte le 1:0 arányban.

Tíz esztendő múltán, 1932-ben Bécsben vendégszerepelt a Ferencváros az ünnepen, ahol sajnos nem ünnepi eredményt ért el, hiszen 4:1-re kikapott az Austria csapatától. Egy év elteltével jött a javítás, ezúttal Temesvárott, ahol a helyi Kinizsi együttesét 8:1-re győzte le a Fradi.

1922. augusztus 20-a óta a Fradi a mai napig 20 hivatalos mérkőzést (ezen kívül 12 edzőmérkőzést) játszott ezen a szép ünnepen. A 20 mérkőzés összesített mérlege 10 győzelem, 4 döntetlen és hat vereség volt. A 20 mérkőzésből 14 volt hazai, 6 nemzetközi. A hazai mérkőzésekből 8 bajnoki volt, 4 magyar Kupa (ezekből 3 döntő) és 2 egyéb díjmérkőzés, a nemzetköziek közül pedig 5 díjmérkőzés és 1 barátságos találkozó volt. A fentiekből az következik, hogy a ma este Törökországban rendezett EL-playoff mérkőzésünk nemcsak a 21. hivatalos mérkőzés lesz ezen az ünnepen, hanem a Fradi történelmének első nemzetközi kupa-, egyben tétmérkőzése is lesz. Kívánjuk, hogy játékosaink ma úgy küzdjenek Trabzonban, hogy eredményükkel emelni tudják a mai ünnep fényét, minden értük szurkolónak határtalan örömet tudjanak szerezzni.

Olvasóink kérték, mi teljesítjük.

Akár ez is lehetne mai posztunk címe, hiszen ezt valóban egy olvasói hozzászólás generálta. Augusztus 11-én a poszt alatti hozzászólásában Koltai Barnabás kérdezett: "Egyszer felteszitek azt a "bizonyos" félbevágott serleget is?..."

A válaszunk a mai poszt azzal a bizonyos félbevágott serleggel, aminek rövid története a következő. 1934. húsvétján volt egy akkor már szokásos Húsvéti-torna, aminek azévi különlegességét az adta, hogy "Az Est" című napilap küön serleget ajánlott fel, a Nemzetek Díját, amelyet Ausztria és Magyarország közül az az ország nyert el, amelynek két csapata együttesen több pontot szerzett, mint a másik ország két csapata. A Nemzetek Díja két klub birtokában természetesen egyszerre nem lehetett. Ezért azt az érdekes újítást vezették be, hogy a Nemzetek Díja két — tükörlapra szerelt — félserlegbőlfog állt, amelynek egyik felét az egyik, másik felét a másik klub kapta meg. A helyzet úgy hozta, hogy a két résztvevő magyar csapat, az FTC és az MTK legyőzte Ausztria két csapatát, a Rapid és az Austria együttesét. Mit legyőzte, szabályosan kiütötte, hisz a Fradi az Austria ellen 6:2-re, a Rapid ellen 9:5-re győzött.

A serlegfelek viszontagságos utat járta be, az MTK példánya az idők során elveszett, a Fradié is majdnem. Történt ugyanis, hogy egy 1968-as tereprendezésnél a földből került elő egy megfeketedett vasdarabnak tűnő valami.. Már majdnem kidobták, amikor Balázs László — a létesítmény egyik akkori munkatársa — észrevette, hogy a valamin levő írás mire is utal. Megtisztították ezt a valamit és kiderült, hogy ez a mindössze 25 cm magas félserleg ezüstből van és honnan is datálódik. Az eredeti tükröt és a márványlapot nem sikerült rekonstruálni, ám a félserleg így is egy valódi kuriózum.

Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án, csütörtökön zárva tart a Fradi Múzeum. Ezen a napon stadiontúrákra sem lesz lehetőség a Groupama Arénában.

Az ünnepi hétvége további három napján viszont a megszokott hétvégi nyitvatartási renddel várjuk a klubunk történelmére és stadionunkra kíváncsi szurkolókat. Ennek megfelelően augusztus 21-23., azaz péntek és vasárnap között 10:00-16:00 között fogadjuk a látogatókat.

Hogy mik nem voltak? Amikor egy újpesti érzelmű bíró FTC meccset vezetett az Üllői úton és elnyerte a közönség tetszését.

Ugye, hogy ez ma elképzelhetetlen? Pedig 1914. május 24-én pontosan ez történt. Ekkor játszották az FTC - Burnley labdarúgó mérkőzést, amelynek vezetését Langfelder Ferencre bízták. Langfelder Ferenc ebben az időben nemcsak futballbíró volt, civilben az UTE intézője is, aki később a profi Újpestnek is igazgatója lett. Az angolok beleegyeztek az ő bíráskodásába, ám azt elérték, hogy az egyik partjelző angol lett, nem is akárki, a Burnley Rt. igazgatója, aki feladatát nem tudta a pozíciójától függetleníteni, monjuk úgy, pártosan lengetett. Egy ilyen esetben, még az első félidőben is a sajátjainak próbált megitélni egy bedobást, amit Langfelder nem fogadott el, felülbírálta. Mit tesz ilyenkor egy angol hidegvérű sportvezető, aki éppen klottgatyára vetkőzve szaladgál a partvonal mellett? Nem azt, amit angolsága okán várni lehetett tőle, hiszen nemtetszése jeléül zászlaját dühösen a földhöz vágta. És mit tesz egy újpesti érzelmű bíró ilyenkor az Üllői úton? Nem azt, amit újpesti érzelmei okán várni lehetett tőle, hiszen a hisztizve tiltakozó patjelzőt kiállította, elküldte a pályától. Sőt még bocsánatot sem adott neki, hisz sem az eset után, sem a félidőben nem engedte vissza a pályára.

A meccset amúgy 3:1-re az FTC nyerte!

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Úgy hatvan esztendeje volt egy korszak, amikor a Kőbányai Sörgyár a tekesport nagy szponzora volt, önálló szakosztályt is működtetett, versenyeket rendezett. Ilyen verseny volt a Sörös Kupa vándordíjért folyó is, amelyet évente rendeztek meg. A kiírás szerint az első háromszoros győztes végleg elnyerte a kupát. Nem nehéz kitalálni, hogy miután múzeumunk büszkélkedik a kupával, ez a győztes az FTC lett, miután először 1964-ben, majd az azt követő két évben is győzött, így 1966-tól, immár hatvan éve a múzeumunkban található ez a stílszerűen söröskorsót formázó kupa.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Ezt a díszes serleget a Fradi ifjúsági csapata nyerte meg 1997-ben Olaszországban, közelebbről Prato városában, a Trofeo il Castello nevű nemzetközi utánpótlás labdarúgó tornán.. A csapatot Rákosi Gyula edzette, olyan, később az első csapatban is megfordult játékosok játszottak benne, mint pl. Lilik Pál, Somorjai Tamás vagy Sitku Illés.

Csányi Bélára, a Fradi és a tekesport halhatatlan géniuszára emlékeztünk.

Tisztelgés a tekesport Puskása előtt Az FTC teke-szakosztálya kiállítást és emlékversenyt szervezett Csányi Béla tiszteletére – VIDEÓ!

100 éve történt.



Száz esztendeje Nagyboldogasszony ünnepe vasárnapra esett, így a sportkedvelő közönségnek bőven jutott sportesemény. A közönség ferencvárosi érzelmű részének ezek közül a legfontosabb, hogy ezen a napon mutatkozott be a Ferencváros újonnan alakult professzionalista csapata. A premier Debrecenben volt, ahol a helyi Bocskay ellen 4:0-ra sikerült győzni, az első profi gólt az amúgy amatőr stástuszban maradó Pataky Mihály szerezte.

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Egy ma már hetven éves kupát mutatunk be, amelynek kora a patináján is látszik. A Bp. Kinizsi szabadfogású birkózói nyerték az MTSE - DISZ országos ifjúsági birkózó versenyén. A klub ifjú birkózói közül a légsúlyú Mongold, a kisváltósúlyú Gergényi és a nagyváltósúlyú Kencsi tudott győzni a versenyen, nagyban hozzájárulva a vándordíj elnyeréséhez.