Benkő Tamás, MLSZ Pest vármegyei igazgató

Pénteken, hétfőn (amikor ez a kép készült) és kedden munkatársaimmal – a rekordhőségre való tekintettel – otthoni munkavégzésre álltunk át.

Eme elmaradhatatlan brigádfotó – “tudjuk kinek” a szokásos kérésére… 🤔🤣📸 – a hétfő késő délutáni online értekezletünk végén mutatja kollektívánkat, a tikkadtság legcsekélyebb jele nélkül.

A csapat háromnegyede – azaz hármunk a home office ellenére az irodájában dolgozott – szemmel láthatóan munka közben is igazán otthonosan érzi magát… 🫣😃

Kerüljük a napot, igyunk sok vizet, figyeljünk oda magunkra és embertársainkra!

💻🖼️

(KePi háttérképe némi magyarázatot kíván, így kommentben az meg is található 😃)

Az alig 1800 lelkes község, Pánd kisegyesületének ügyes-bajos dolgait intézi sportvezetőként és edzőként évek óta Gyenes Bálint, aki a közelmúltban sikeresen végezte el az MLSZ Grassroots Alap edzőképző tanfolyamát, és vette át ezt igazoló oklevelét a minap.

Bálintról tudni kell, hogy karok nélkül született, és focikapus édesapja példáját látva kötelezte el magát a helyi focicsapat mellett, majd találta meg helyét a klubnál – nem éppen hétköznapi helyzetében.

Bálintot három évvel ezelőtt ismertem meg személyesen Pándon; elhivatottsága, lelkesedése, közösséget építő munkája már akkor tetten érhető volt a klub működésén.

Oklevelének átvétel alkalmából nyilatkozott az mlsz.hu-nak, a megosztott hírben olvasható figyelemre méltó mondandója.

Érdemes rápillantani a Pándi KSK igen tartalmas, színvonalas Facebook-oldalára (linkjét lásd a kommenteknél), amely Nemes Richárd munkáját, tevékenységét dicséri. A kommentmezőben az oldal elérhetőségét, valamint 2023. júniusi pándi (élmény)beszámolóm tekinthető meg akkori fotókkal.

Példakép a pálya szélén: karok nélkül végezte el a Grassroots Alap képzést Gyenes Bálint Több mint 400 új grassroots edző vehette át oklevelét az MLSZ idei tavaszi képzésének zárásán. Köztük volt Gyenes Bálint is, aki karok nélkül született, mégis megtalálta helyét a labdarúgás világában. Története bizonyítja, hogy a futball nemcsak a pályán, hanem a közös...

“Mit ad(ott) nekünk” a labdarúgás? – avagy emlékek, érzések a lány U16-os Pest vármegyei válogatott Siófokon szerzett tornagyőzelméhez vezető úton, útfélen

A márciusi bronzérem után ezúttal aranyat nyertek az U16-os lányok Siófokon. A Pest vármegyei lány 3/4 pályás U16-os válogatott egy évvel ezelőtt ugyanúgy Siófokon vett részt egynapos – tavaly 5, idén 4 területi válogatottal egyetemben – labdarúgótornán, mint most, június 7-én. Ám amíg egy esztendővel ezelőtt a csapat három döntetlent elérve – és ezzel három pontot szerezve –, egyetlen riválisát (Fejért) megelőzve az 5. helyen zárt, addig ezúttal százszázalékos mérleggel, kapott gól nélkül megnyerte a sorozatot. Az egy évvel ezelőtti keretből négyen – a kapus Veres Jázmin mellett Bata Boglárka, Dikovec Viktória, Sári Szófia és Szabó Erika Stella – most is tagjai voltak az utazó keretnek.

Sőt: ha a fenti két helyezéshez hozzátesszük, hogy március 8-án – szintén Siófokon, hatcsapatos mezőnyben – futsaltornán három győzelem mellett egy-egy döntetlennel, illetve vereséggel zárva harmadik helyen végeztek a hölgyek, megállapíthatjuk: az együttes fejlődése töretlen, elért eredményeikre nem csak a játékosok és edzőjük, hanem a Pest vármegyei női labdarúgó-társadalom és igazgatóságunk is büszke lehet.

Apropó, edző. Bő egy évvel ezelőtt e korosztály vármegyei válogatottjának elsőszámú felelősét keresve – a szigetszentmiklósi Borsos Vilmos mellett – igazgatóságunk választása az Abonyi KID Football Club edzőjére, Boros Zsoltra esett. Zsoltot ennek alapján kértem fel akkor a feladat ellátására, aki első szóra vállalta a kihívást, nagy kedvvel, elhivatottan, felelősségteljesen látott munkához.

Ugyan egyéb hivatalos teendőim miatt sajnos személyesen egyik Balaton-parti tornán sem lehettem jelen, ám az eseményeket a szervező MLSZ Somogy Vármegyei Igazgatóság jóvoltából biztosított online közvetítés során figyelemmel követtem, majd telefonon fejeztem ki köszönetemet és elismerésemet a csapat helytállását méltatva a szakvezető felé.

Legutóbbi, a torna estéjén folytatott telefonbeszélgetésünkön Boros Zsolt által elmondottakat – hozzájárulása alapján – ezúton kivonatosan közzéteszem, az ugyanis pontosan kifejezi a sportághoz, a közösséghez és az edzői hivatáshoz való példaértékű hozzáállását. Visszaemlékezése pedig kvázi naplószerűen is rögzíti az utókor – és nem utolsó sorban a tornagyőztes lány U16-os Pest vármegyei válogatott tagjai – számára a sikeres siófoki szereplés történéseit, érzéseit.

⚽️⚽️⚽️

“Hálásan köszönöm a szülőknek, hogy a lányokat támogatták abban, hogy egy nappal előbb el tudtunk utazni, ami szerintem – és a lányok szerint is – kulcsszerepet játszott a vasárnapi győzelemben.”

⚽️

“Külön köszönöm az érintett kluboknak, edzőknek a segítő hozzáállását, a válogatott sikere az övék is. A közreműködő klubok (ábécérendben): Abonyi KID FC, Astra HFC Gyömrő, MKFC-Szigetszentmiklós, VS Dunakeszi.”

⚽️

“Kezdetben nem minden úgy alakult, ahogy azt elterveztük, szombaton hiba csúszott a programba, miután sajnos 40 km-re Siófok előtt lerobbant a buszunk.
Mentesítő járat indult Abonyból, amire 1,5 órát vártunk, és ezt az időt – ha már így alakult – arra használta a csapat, hogy jobban megismerjék egymást.”

⚽️

“A szállásra érkezve gyorsan elfoglaltuk a szobákat, és már indultunk is edzésre; köszönet a Pest Vármegyei Igazgatóságnak, hogy elintézték a pályahasználatot. Az edzés nagyon jó hangulatban telt, az utazás ellenére is frissen mozogtak a lányok, sőt: már ekkor látni lehetett – kicsit számomra is meglepő, de nagyon pozitív módon –, hogy a lányok milyen gyorsan összecsiszolódtak ebben az egy órában, mintha mindig is együtt játszottak volna.”

⚽️

“Edzés után közös vacsora következett, majd jó hangulatú séta a siófoki parton, ahol már nem négy csapat játékosait láttam, hanem egy nagy CSAPATOT, a Pest vármegyei U16-os lány válogatottat!”

⚽️

“Közös reggelivel indult a torna napja, és itt szeretném megemlíteni még kulcsfontosságú ember szerepét, akik nélkül ez a siker biztosan nem született volna meg. Azon két szülő nevét, akik végig ott voltak a csapattal, és a lányok valamennyi kívánságát teljesítve mindent megoldottak, amit kellett. Bojtos-Gyüre Krisztina és Dikovec Anna: hálás köszönet nektek!”

⚽️

“Aki ott lehetett a tornán és látta, megélhette ezt a csodát, az szerintem örökre a elraktározta ezt az emléket! Felejthetetlen, felemelő, csodálatos volt minden győzelem, gól, perc és pillanat!”

⚽️

“Szeretném megemlíteni az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóság munkatársát, Kovács Kristófot, aki vasárnap átvette a két anyukától a szerepet és ő figyelte és teljesítette a lányok minden kérését.”

⚽️

“Nagy örömünkre sajnos azért vegyült egy kis bánat is, miután Bojtos Zita az utolsó előtti mérkőzésen egy rossz mozdulatnál megsérült. Neki gyors gyógyulást kívánok valamennyiünk nevében is!”

⚽️

“A csapat és a magam nevében is köszönöm a nagy létszámban megjelent szülőknek az egész napos biztatást, ami nagyon sokat jelentett a csapatnak.”

⚽️

“Köszönjük az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóságnak, hogy megkaphattuk a lehetőséget, újra ott lehettünk Siófokon és részesei lehettünk ennek a történelmi sikernek.
Személy szerint nagyon-nagyon sokat kaptam a csapattól, rengeteg pozitív energiát, felejthetetlen emléket.

Régóta tevékeny részese vagyok a labdarúgásnak, megéltem számos örömöt és nehézséget, de olyan élményeket, mint amit június első hétvégéjén Siófokon, a Pest vármegyei lány U16-os válogatott edzőjeként, soha korábban nem éltem át. Hálás vagyok, hogy ez megadatott.”

⚽️⚽️⚽️⚽️⚽️⚽️⚽️

Mit lehet ehhez hozzátenni?
Szívből örülök, hogy e nagyszerű játék ilyen közösségi és sportélményekkel, sikerrel tudja megörvendeztetni azokat, akik a maguk területén szorgalmasan, becsületesen, alázattal, szívvel-lélekkel elvégezve dolgukat áldoznak a labdarúgás (futball és futsal) oltárán. És örülök, ha ehhez az MLSZ PVMI is hozzá tudja tenni a magáét.

⚽️👍👏🤝⚽️
Gratulálok Zsoltnak és a lányoknak, köszönet a szülőknek!

Jobbulást, teljes felépülést kívánok a sajnálatos sérülést szenvedett Bojtos Zitának! 🙏🤝

És köszönet a szervező MLSZ Somogy Vármegyei Igazgatóság munkatársainak is.

Hajrá, Pest vármegyei labdarúgás! 💛💙

(A fotók az U16-os válogatott siófoki turnéja közben készültek.)

[Egy-egy kommentben a lány U16-os Pest vármegyei válogatott legutóbbi három siófoki tornájának beszámolója.]

Tavaly decemberben találkoztam először Zsapka Lászlóval és kedves feleségével, Marikával Tápiószentmártonban, az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóság révén általunk szervezett régiós amatőrválogatottak tornáján.

Éppen a mieinknek a Csongrád-Csanád vármegyei amatőrválogatott elleni mérkőzésén drukkoltunk a lelátón vezetőtársaimmal (Zoltán Böőrrel és Fehér Zsolttal), miközben arra lettem figyelmes, hogy egy idősebb úr az előttünk lévő sorban türelmesen, választékosan fogalmazva diskurál a mellette ülő, két gólhelyzet vagy helyzetelemzés közben éppen keresztrejtvényt fejtő párjával, valamint egy másik házaspárral (mint nemsokára kiderült számomra, az akkor még felsőpakonyi támadónk, Kovács Dominik szüleivel). Beszédéből kitűnt, hogy igencsak járatos szűkebb pátriánk labdarúgásának történéseiben.

Lelátói székeikre nagy gonddal mindketten kispárnát helyeztek, közös pokróccal takaróztak be – ezzel védekezve a hideg ellen –, és kosarukból hol egy-egy szendvicset, hol innivalót előhúzva igazán komfortos körülményeket teremtettek a maguk számára.

A Pest vármegyei válogatott tagjait teljes – vezeték- és keresztnév egyben – nevükön említette, valamennyi játékos esetében adatbanki szintű háttérinformációkkal szolgálva. És nemcsak ő, hanem felesége is.

Majd – és itt képedtem el teljesen – hallgatóságával a Sportszelet Online-on megjelent, illetve az igazgatósági Facebook-oldalon korábban napvilágot látott közleményekből idézve színesítette mondandóját.

Kétség sem férhetett hozzá: olyan valakihez van szerencsém, aki folyamatosan követi a Pest vármegyei labdarúgásban történteket, és naprakész az éppen a pályán futballozó amatőrválogatott dolgait illetően. És nem csupán az online elérhető információk révén, hanem megannyi személyes tapasztalata által is. Több, az elmúlt egy-két évben ott, Tápiószentmártonban vagy más vármegyei futballpályán rendezett bajnoki és kupamérkőzéseken szerzett emlékeinek felidézésével is szórakoztatta beszélgetőtársait.

Noha élvezettel hallgattam e “B-közép” beszélgetését, nem bírtam tovább a kíváncsiságommal, és megkérdeztem a két szimpatikus házaspár tagjai közül a “szóvivő” urat, hogy hozzátartozója-e valamelyik Pest vármegyei válogatott játékosnak. Válaszából kiderült: egyiknek sem, bár némelyikkel már köszönő viszonyt ápol, és például Kovács Domát – aki éppen néhány perccel korábban szerzett vezetést mindannyiunk örömére Pestnek – és szüleit személyesen is jól ismeri.

Ekkor fogalmazódott – majd a torna két napján folytatott hosszabb-rövidebb diskurzusaink során erősödött – meg bennem: az elmúlt években számos Pest vármegyei mérkőzést feleségével közösen megtekintő egykori játékvezetőt érdemes bemutatni a térség labdarúgását követő nyilvánosság számára. Azért, hogy lássuk a lelátón békésen helyet foglaló, a pályán történteket mindig reálisan és sportszerűen kommentáló, saját betegségét az amatőr fociban való jelenlétével gyógyítani próbáló embertársunkat.

Az idei kupanapon is a lelátón találkoztunk Lászlóval és nejével Cegléden – büszkén és meghatódva értesültem arról, hogy a korábbi évek kupalapjait otthonukban nagy becsben őrzik, a mostaniban pedig éppen ceruzával jelölték meg a négy döntős csapatból azok nevét, akiket személyesen ismernek –, és akkor egyeztettük le ezen beszélgetést.

Köszönöm, hogy rendelkezésre állt ehhez az interjúhoz és kívánom, hogy még nagyon hosszú évekig leljék örömüket feleségével Pest vármegye labdarúgópályáit járva a játéktéren történteket követve és a nézőtéren folytatott jóízű eszmecseréket folytatva, betegségét legyőzve és végképp hátra hagyva!

Az egykori játékvezető, a Gomba településen élő Zsapka László jó ideje súlyos betegséggel kénytelen megküzdeni. Elmondása szerint sokat javít az állapotán, ha labdarúgó-mérkőzésekre járhat, ilyenkor sem gondol a bajaira, problémáira.

Cikkünk kommentben! ⬇️⚽️⬇️

Hét-, de inkább amolyan “nyárindító” megbeszélés a stáb 3/4-ével ma délután az irodámban, immár az előre bekért júniusi, júliusi, augusztusi szabadságigények ismeretében.

22 éve, mióta szövetségi szinten dolgozhatom a Pest (vár)megyei labdarúgásért, június elején és november közepe tájékán mindig – de szerencsére már egyre ritkábban és egyre kevesebbektől – megkapom a kérdést:

“Na, ugye most akkor már ti is pihenőre vonultok egy kicsit?”

😱🫣🤔

Nem, ez se két évtizeddel ezelőtt nem volt, és most sincsen így…

Sőt, a most kezdődő időszak talán még sűrűbb, összetettebb is, mint amikor zajlik a hagyományos őszi és/vagy a tavaszi labdarúgóidény.

Ilyentájt ugyanis noha a bajnokságok már 99%-ban véget értek, a különböző korosztályos bajnokok tornáinak mérkőzései még zajlanak; eközben készülnek a bajnoki zárások (végtabellákat adunk közre, statisztikai kimutatásokat, összesítések készítünk); szervezzük az éremátadásokat, kielégítjük a plusz éremigényeket; indul a játékvezetői tanfolyam; a felnőtt versenykiírások már kiadva, az utánpótlás, női és öregfiú versenykiírás-tervezetek véglegesítés előtt állnak; következik majd a futsalos versenykiírások elkészítése; nemsokára kezdődik a nevezési időszak; zajlik a játékvezetői tábor szervezése, majd lebonyolítása; pénzügyileg is lezárjuk a versenyévet; az egyesületeket érintő hivatalos információkról folyamatosan tájékoztatást nyújtunk; az amatőr és utánpótlás labdarúgás népszerűsítése érdekében folyamatos feladatellátás zajlik; indul majd az átigazolási időszak; szervezzük és végezzük a létesítmény-bejárásokat; bőven ad feladatot a fejlesztési pályázatok adminisztrációja; a Pest vármegyei amatőrválogatott szeptember elején Lettországban UEFA-tornán vesz részt, a csapat versenyeztetése számos teendőt ró az igazgatóságra is – és a többi, ami hirtelen most eszembe sem jut.

Szóval: hiába ér(t) véget a versenyév, az MLSZ szervezeti egységeinél ez az időszak egyáltalán nem jelent kevesebb feladatot annál, mint amikor zajlanak a pontvadászatok.

S mivel az év most kezdődött három hónapja a szabadságok, a nyaralás, a kikapcsolódás időszaka is, így – noha az egyes főbb részterületeken (versenyiroda, nyilvántartási iroda) a kollégák közül a kritikus időintervallumokban a hatékony munkaszervezés, a feladatok ellátásának biztosítása érdekében egyszerre egynél több munkatárs nem hiányozhat – óhatatlanul sűrűbb, intenzívebb időszak veszi lassan kezdetét az igazgatósági munkarendben.

Azért akinek módja és lehetősége van a Pest vármegyei amatőr és utánpótlás labdarúgó-társadalomban, az pihenjen, töltődjön majd fel, hogy aztán újult erővel és régi-új ambícióval vethesse újra bele magát a saját területén vállalt feladataiba; hajrá, Pest vármegyei labdarúgás!

A Monor Labdarúgás ünnepe a mai – függetlenül a most zajló Gyirmót FC Győr hivatalos oldala elleni, az NB II-be jutásért vívott osztályozó visszavágó végeredményétől. (Az első mérkőzésen egy héttel ezelőtt 2–2-re végeztek a felek az impozáns Gyirmóti Alcufer Stadionban.)

Kommentek között a monoriak kapusa, Pirgi Péter által a találkozó 25. percében, még 0–0-s állásnál hárított büntető.

Az állás az első félidő végén 1–2 – a lefújás előtt közvetlenül Horváth László szépített.
😞

Hajrá, Monor!