NagyZoló

Gyönyörű hagyomány a májusfaállítás, mely szerint a legények május elsejét megelőző éjszakán a kivágott, mindössze néhány éves fát a kiszemelt leányzó kerítéséhez rögzítik, és azt színes szalagokkal díszítik.

Sok furcsa hagyományunk van, na de tényleg: ennél még a húsvéti büdös kölni is jobb! 😀

A fenti hagyomány nyomán évente több száz fiatal fát vágnak ki azért, hogy néhány perc örömet okozzanak vele a meseszép lányoknak.

Miért nem ültetünk élő fát?! 🌳

Fordítsuk meg azt a logikát, hogy egy halott növényt kötözöl rajongásod tárgyának kerítéséhez, amely szép lassan elkorhad... 🪾 Helyette lehetne egy szép ültetett fa az ajándék, amely nemcsak tovább díszíti a ház környezetét, de jelképe is lehet az új szerelemnek, és azzal együtt fejlődhet, szépülhet, kibontakozhat. Nem barátibb? 🙂 Tiszta romantikus. 🎋♥️

Fontos tudni, hogy az így kivágott fák felnőtt korukra közel 1 hektárnyi erdőt tennének ki. Rengeteg megtermelt oxigén mellett fontos élőhelye lehet több tucat állatfajnak, és a képzeletbeli erdő hozzájárul a talaj vízmegtartó képességéhez, amely egyre komolyabb probléma Magyarországon. A hőmérséklet csökkentésével, a biodiverzitás növelésével és a szén-dioxid megkötésével támogatja egy élhetőbb mikroklíma kialakítását. Nem utolsósorban, a zöld terület stresszcsökkentő hatású. 🌱🌿

Ha továbbra is kivágjuk a fákat, akkor a fenti jótékony folyamatokkal homlokegyenest szembe megyünk.
Ha ültetünk, akkor egy szebb, élhetőbb jövőt teremtünk.

A lényeg: Ültess hát neki egy fát. 😉🌳

Köszi mindenkinek az eddigi követést, drukkolást, közös élményeket.
Maradjatok mindig mozgásban, és 😉

Különleges helyszín volt 2 héttel ezelőtt Zahorie. Hogyan ment a futás? Hát nem volt jó, de nem is tragikus. 😅

A szlovák katonai bázison egész hétvégén körülöttünk parádézott a hadsereg, jármű és fegyver arzenállal, bemutatókkal, légi parádéval tarkították az eseményt. Na ezekről én nem igazán hoztam nektek fotókat, mert vagy épp futottam (2x), vagy melóztam (egész vasárnap).

A szombati két futásból a Super (10km, 25+ akadály) volt a fókuszban:

Ezen a távon a 2734 indulóból 208. lettem! Ez jól hangzik, ugye?! 😅 A kompetitív kategóriámban azonban sajnos pont a középmezőnyt csíptem meg, 1 apró hibával és 1 óra 8 perces idővel. Na sebaj, mindig van hová fejlődni. 😉

A buli jó volt, az atmoszféra katonás, a pálya süppedős homokos, én meg kicsit fáradt, mire a cseh-szlovák határtól végre hazaértem. 😩😅 Hamarosan Bled következik, egy még hosszabb út és még több futás, ezúttal viszont hegyi terepen. 🥹

A keresztedzés margójára: nem mentem UB -ra, helyette kiugrottam Hallstattba túrázni. 🥹

Tegnap (pénteken) egy 11km -es bemelegítő kört mentem az alacsonyabb vonulatokon, 1100m -es magasságig, kb ennyi szintet össze is szedtem a lábaimba. Végig szakadó esőben. 😩 A rengeteg kidőlt fa és a kőlavinák miatt többször elveszett az ösvény, akadt mászósabb rész is, a vízesések tarkította terep azonban minden bosszúságért kárpótolt.

Ma, szombaton nagyobb fába vágtam a fejszém. Csaltam és felvonóval felsiettem reggel a 800m -es magasságban lévő Hallstatt -i SkyWalk -hoz, onnan pedig irány körbe a környező hegyvidéken. Erős emelkedők fogadtak, néhol kötelekkel kiegészített sziklafal mászás is jutott. 1400m felett felhőrétegben folytattam és a hó is megjelent egyre nagyobb, nyugtalanító foltokban. A Plassen 1953m -es csúcsát néztem ki célnak, de tudtam, hogy kicsi az esély. 1650m után már lassan haladtam, mászós sziklák és egyre több hó. Végül 1700m körül úgy döntöttem nem kockáztatok tovább. Az olvadó hó elérte a 1,5m vagy még mélyebb réteget, amin veszélyes lett volna tovább mennem. Pedig láttam a célt. 🥹

A vissza úton még tettem egy kitérőt a Schneidkogel 1552m -es csúcsához, ahol soha eddig nem látott panoráma fogadott a szirtről. Kis pihi, aztán a folyamatos lefelébe olykor futást is belecsempészve egy darabban értem vissza a SkyWalkhoz. 13,5km a vége, amihez 2200m szintet kanalaztam össze, meg pár kisebb sérülést. 😬

A lábaim köszönik szépen, megérezték a 2 napos edzést. 😅 Izomlás és erősödés várható. 🙄🙂 2 nap regeneráció után újra a futásé a terep. 😉

Sok duma ide vagy oda, a keresztedzés fontos! 🏃‍♂️💪

Pici, de fontos futás volt a tegnapi. 🏃‍♂️ Zsinórban a 3. helyi versenyen is dobogóra állhattam! 🥹😌 ⬇️

Veresegyház egy klassz hely: sokan futnak, sportolnak és képzeld, 3 helyi futóversenyünk is van évente. Az őszi aszfaltos városi futás, a karácsonyi adventi jótékonysági esemény és a tavaszi terepfutás több száz futót csábít ide, akár messzebbről is.

Sokan kérdezték már, most ebbe a 3 -as spirálba a válasz is beleillik, hogy kb épp 3 éve kezdtem el futni. 1 éve edzem tudatosabban és készülök immár egyénileg a versenyekre, ami elég izgi feladat. Nem untatlak az első sikeres téli alapozásom részleteivel, de annak nagyon örülök, hogy ennek köszönhetően végre ledöntöttem egy falat magam előtt és sikerült a tempómmal betörni a hosszú ideje mumusként kísértő 4:40 -es idő alá. Ennek kb jobban örültem, mint a dobogónak. Miért? Azért, mert végre fejlődtem. 🙏 A beletett munka, az éjszakai futások, a szétfagyások, az edzések, a matekozások nem voltak hiába valók. Kilométerenként 8mp -el gyorsabb... nem valami sok, ugye?! 😅 De most ehhez a 3. helyhez pontosan ennyi kellett. :)

Hogy hogyan élem meg?! Állati jó dolog. Nem a világ deszkáin lépkedek, de ez a pici dobogó nekem éppen elég. :) Egy irodai kukta vagyok 15 éve és ismerem a korlátaimat. Mindkét (futó)lábam mélyen a realitás talajába gyökerezik: sosem leszek sztár futó, a nagy versenyeken nincs esélyem labdába rugni, de tavaly kitűztem egy célt, egy nagyon fontos célt. Azt, hogy az "én" városomban, az én kis ökoszisztémámban igenis beleadok mindent és megmutatom, hogy tudom szedni a virgácsaimat. 😅

Ha azt hitted, hogy nem lesz naaagy tanulság... 😏 ➡️ Én megküzdöttem a kis 8 másodpercemért, mert engem ez motivált, de neked nem kell. A lényeg az volna, hogy legyen neked is egy célod, amiért oda állsz, amiért picit küzdesz, ami rá vesz arra, hogy egészségesebben élj. Ha épp fogyni szeretnél pár kilót, vagy lekocogni egyben 3km -t még idén, esetleg lefutni jövőre a maratont... :) Hajrá!

Egy fontos tipp: mindig jutalmazd magad az apró sikerekért! Ez (is) tart minket mozgásban. Én pl a verseny után rögtön benyomtam egy nagy sajtos lángost. 🤤😅

Szombathely, újabb dolgozós hétvége:
baromi meleggel 🌞 sok stresszel 😬 sok baráttal 🏃‍♂️ sok nevetéssel 😅 rengeteg élménnyel 😌 törött dárdákkal 😩 és így tovább.

Ezúttal regénymentesen, piros pólósan. 👊

Pfuh, rég futottam ilyen szarul. 💩 Hallod, majdnem belehaltam... 💀😅

Bizony, ez ma nem ment. Utoljára talán rövidke futós pályafutásom elején éreztem ennyire gyengének magam. Szoktam mondani, hogy a sport alázatra nevel és picit tanít is olykor. Én most nem voltam jófiú... 😅

Apám mondja mindig: "Aki éjjel legény, az legyen nappal is legény!"

Ma azt tanultam, hogy ha az ember hajnal 2 -ig nyomja a piázós ökörködést a haverokkal aztán 3 -kor kerül ágyba, akkor nehéz másnap kihozni a pro formát, és ezen apám bölcsessége sem tudott ma átlendíteni. 😅 Kb nulla energiaszint, a hirtelen meleg is kicsit földbe döngölt és van még egy erős izomlázam péntekről. Ma elég lett volna elsétálni egy fagyiért a sarokra. 😅🍦

Nem baj. Lefutottam. 15km nagyon szép terepen és a lényeg, hogy a szar futás közben loptam néhány pillanatot, hogy fotózzak is nektek. Basszus, szinte nyár volt ma! 😱🌞 Ugye mindenki kimozdult egy kicsit?! Legalább egy fagyira.🍦

Tudod, hogy mi az a Hurricane Heat? 🌪️ ⬇️

A Spartan Race hagyományosan egy akadályfutó esemény, azonban 2011 -ben az Államok keleti partját súlytó Irene hurrikán adott egy kis csavart a történetnek. A szervezők a szélsőséges időjárásra való tekintettel lefújták a hétvégi futamokat, ugyanakkor felhívást tettek közzé, hogy akik vállalják a megmérettetést, azok egy csapatként teljesíthetik a kissé átszabott feladatokat - a hurrikán dacára.

Azóta ez a fajta verseny egy jól ismert szériává nőtte ki magát és kiváló lehetőség a határok valódi feszegetésére, a testi- és lelkierő kimerítő próbájára. A Hurricane Heat nem futó és nem akadályfutó verseny, hanem egy főként csapat alapú állóképességi kihívás, amely 4 (HH4), 12 (HH12) valamint 24 (HH24) órás forgatókönyvvel kerülhet megrendezésre.

Az eseményt maroknyi Krypteia (szervező) vezényli, akik a legváratlanabb csapatszintű, olykor egyéni feladatokkal látják el a résztvevőket - kiképzőtisztszerű szigorral. 😬 A Hurricane Heat egyaránt fizikai és mentális próbatétel, minimális üresjárattal, nehezített felszereléssel, folyamatos mozgással, végig skandálva a legfontosabbat:

"I will always place the mission first!" (Warrior Ethos)

Ennyit a dolog lexikális részéről. Nemrég Kubinska Hola -n a résztvevők mindössze fele teljesítette a HH12 -t, köztük jómagam. Nem a verseny volt nehéz, hanem a körülmények tették azzá. Rendkívül szélsőséges időjárást kaptunk egész éjszakára, amivel kevesen számoltunk. Zápor, hóvihar, jégeső. Voltaképp ezen kár volt meglepődni, hiszen a nevében is benne volt, hogy "hurrikán futam"... 🤦‍♂️😅

Nehéz volt, igen. Mégis azt mondom, hogy érdemes próbára tenned magad. A HH 4 órás kihívás egy remek ízelítő lehet és futottál vagy sem korábban Spartan versenyen, új dolgokat fogsz tanulni önmagadról. A 4 órás próbatételt hosszú tesiórának is szokták csúfolni, de kb megfelel egy edzőteremben végzett 3-4 egymást követő edzésnek. Nem leszel egyedül! Mindig lesz melletted valaki, aki bíztat ha kell, lesz aki segít a feladatokban ha kell és lesz, aki ordít veled, ha kell - ha nem. :) A végén majd rájössz, hogy kitartóbb vagy, mint azt előtte gondoltad magadról és hidd el, 1-1 ilyen kihívás után a mindennapi "hatalmas" problémák is picit összébb mennek... Tedd magad próbára!

A mottó: "We are the storm!" 💪🌪️

Ebben az évben itt lesz rá lehetőséged:

Szombathely, április 13. : HH4
Királyrét, augusztus 16-18. : HH4/HH12/HH24
Pomáz, Breier Farm október 26. : HH4

Nyíregyházán mindig süt a nap... 🌞 De nem csak ezért kell oda menni versenyezni. 🤫 ⬇️

Idén szeptemberben is megyünk Nyíregyre Extreme Trail -ezni, noha a terep nem is annyira "extreme trail", hiszen nagyon minimál szint van a pályában. Gyorsan és jól futható terep a közeli erdőkben, karnyújtásnyira az állatkerttől. De nem is ezt akarom igazából részletezni neked:

Rövidke sportos karrierem ellenére is sok verseny van már mögöttem és persze mindig adok valamilyen osztályzatot 1-1 eseményre attól függően, hogy milyen élményt nyújtott a rendezés. Én Extreme Trail Hungary Sportegyesület hétvégében még nem csalódtam!

Több helyen cikkeztek már az okokról, de aki sűrűn jár futós/akadályfutós eseményekre az észrevehette, hogy tavaly óta el-eltűnnek versenyek a naptárból. Nagy szívfájdalom számunkra, hogy idén a fenti brigád Tokajban rendszeresen megrendezett hétvégéje is elmarad tavasszal. Óriási buli volt minden évben. 🥺 Fájdalom tapasz, hogy Nyíregyházán találkozhatunk, így ez szinte kötelező, kvázi piros betűs hétvége, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek, legyen akár kezdő vagy gyakorlott terep- és vagy akadályfutó, OCR sportoló stb.

A regisztráció a korai nevezéssel gyakorlatilag filléresnek mondható a mostani piacon, így nyugodtan próbát lehet tenni a szombati akadály- és a vasárnapi terepfutáson is a preferált távok egyikén. A regisztráció mellé egész hétvégés belépő jár a nyíregyházi Aquarius fürdőkomplexumba és ennek kapcsán elmondhatom, hogy a kimerítő futások után kevés jobb dolog van, mint egész délután lazulni valamelyik termálvizes medencében. 😌 🏊‍♂️

A szervezés kb rég nem látott barátként ölel magához minden versenyzőt, rendkívül kedves és készséges segítőkkel, sok extrával a befutó csomagban, fullos frissítőpontokkal, chipes időméréssel és kajából piából is mindig találni kedvezőt, hazait. Ez nem az a verseny, ahol beérsz a célba és már sietnél is haza. Marasztal a hely, a közeg és a kifejezetten barátias-családias hangulat.

Sok király sztorim van Tokajból és Nyíregyről is ami el sem fér ide, így tényleg csak ajánlani tudom, hogy gyűjtsd be Te is a saját sztorijaidat a keleti fertályról idén szeptember 21-22 -én, és tartsuk életben az olyan sorozatokat, mint az Extreme Trail Hungary hétvégék.

Részletek és nagyon akciós nevezés (április 10 -ig):

http://extremetrail.hu/verseny/20/vi-nyiregyhazi-extreme-trail-weekend

[nem szponzorált hirdetés]

Így frissen a tegnapi/mai Kubinska Holában történtekről... Spartan Hurricane Heat (HH) 12 órás kihívas délután 5 -től hajnal 5 -ig... ⬇️

Bár hónapok óta gondolkodtam, csak néhány nappal az esemény előtt regisztráltam. Nem a fizikai próbától féltem, hanem a lelki és mentális megterheléstől. Tulajdonképpen a saját értelmezésem szerint a HH erről szól: van egy bosszantó kis furmász az ember agyában ami sípolni kezd, amikor valamivel le kell állni mert veszélyben a test a sérüléstől, a kimerüléstől, a kihüléstől, stb. Az Extreme Endurance versenyeken ez a furmász egyre gyakrabban és egyre élesebben sípol és a Te feladatod az, hogy uralni tudd magad és azt mond, "megyek tovább". Tegnap már a regisztráció előtt hallottuk a sípolást, aztán jött az olykor valódi horrorfilmbe illő 12 óra... 😩

Szombat délután 4 -kor még vidám magyar csapatfotó készült, de már ekkor gyülekeztek a felhők a fejünk felett. A hegyre fölfelé azonnal a nyakunkba zúdult az első jéghideg eső és kb ronggyá is áztunk a legtöbben. Elült a jókedv... Ha ez nem lett volna elég, akkor a regisztrációt követő büntető körök megoldották a többit, zivatarban, arccal a sárban 4 ütemű (burpee). A startnál 36 -an indultunk neki a kihívásoknak.

A következő órákban az időjárás teljesen eszét vesztette és amíg a hegy csúcsára kaptattunk nehezített hátizsákokkal, a sötétedés egy hóviharral lepett meg minket amit orkán erejű szél kísért. Ezzel dacoltunk a csúcson, ahol szép lassan ránk fagyott a korábban elázott vizes ruha. 4 órás kálvária volt fel- majd lejutni a hegyről a fesztiválterületre, ahol rövid átöltözős szünetet kaptunk, már akinek volt száraz váltása. Nekem szerencsére volt. Végig néztünk az arcokon és volt akin látszott, volt aki nem is rejtette véka alá, hogy neki ez ennyi volt.

Drámai pillanat volt a pihenő utáni eligazitás ahol az indulók fele lépett előre és adta fel a versenyt este 10 órakor. Nem fogok hazudni, ott akkor is és utána még nagyon sokszor akartam én is bedobni a törölközőt. A száraz ruha sem tartott sokáig, fél 11 -től éjfélig jégeső vert minket a feladatok elvégzése közben és az a kis köcsög furmász az agyamban folyamatosan csak üvöltött: HÚZZÁL HAZA!!! Nem tettem. Hajnal 1 körül még jött egy rövid pihenő ahol átöltözhettünk volna, de nem volt mibe. Előkerültek az izotermikus fóliák és mint utolsó mentsvár, mindenki körbe tekerte magát és vissza vettük rá a vizes ruhát. Néhány felrázós átmelegítős feladat után jött az utolsó 2 órás challenge, újra fel kellett menni a hegyre és vissza. A korábbi hóvihar néhol bokáig érő havat, máshol sárlavinát hagyott. Összekapaszkodva, ütemre, olykor kitörésben haladva értünk fel, majd le a hegyről újra (harmadszor).

A 12 órás rémálom alatt végig vizes ruhában 32km -t tettünk meg nehezített felszereléssel, záporban, hóviharban, jégesőben, a legtöbbször sárban vagy hóban taposva. 18 -an fejeztük be, már kevésbé mosolygósan.

Rohadtul ez volt az eddigi legnehezebb cucc amit eddig csináltam. Még nem tudom megfelelően értelmezni, hogy mit tanultam magamról a 12 óra alatt, de valahogy egyszerre katartikusan jó és mégis borzalmas az élmény. 😅 Erre mondják azt, hogy az emlék majd megszépül, végül csak az eredménye marad. Legyen így. 🙏

Nagyon erős emberekkel volt szerencsém találkozni és együtt küzdeni. Köszönet illeti őket a szó szerint emberfeletti teljesítményért, a csapatmunkáért, a kitartásukért amivel engem is motiváltak, és minden elismerésem mindazoknak, akik egyáltalán megpróbálták ezt a kihívást.

Hurricane Heat 12HR ✅

Srácokkal átugrottunk a vácrátóti Futapest eseményre délelőtt. Minimál szervezés, jó kis vidéki hangulat, szép pálya, erős futók. 😅

Nem igazán terveztem be, de végül ez lett az ünnepélyes szezon nyitóm. 🥳 Hát elkezdődött. Ez az év is futogatós lesz, meg minden. 🏃‍♂️ A tempóra még ezután kezdek rágyúrni, de örömmel konstatáltam, hogy nem lettem szarabb így a tél végére, mint a tavalyi formám. 😅

Szerettem volna 1 órán belül lefutni a 13km -es távot, de a felénél valami elromlott. 🙄 Van ilyen. 🤷‍♂️ A 3. helyet céloztam meg, de csak a 7. -re sikerült a befutó, amivel szintén elégedett vagyok (dehogy 😅).

Legnagyobb öröm és boldogság, hogy totál tavaszi időben, melegben, fullos napsütéssel futhattunk keresztül árkon-bokron, ami akárhogyis, de feltölti az embert. 🌞🥹

Éljen a jó idő! Sok boldog futott, gyalogolt, biciklizett stb kilométert mindenkinek idénre! Hajrá!