Balogh Krisztián - Lépések Coaching

Milyen változást vársz az életedben, ha elérted a legnagyobb üzleti célodat?

Több pénzt?
Több szabadságot?
Nyugodtabb hétköznapokat?
Nagyobb önbizalmat?
Szabadabb és határozottabb döntéseket?

Sokszor nagyon pontosan meg tudjuk fogalmazni, mit szeretnénk elérni.

Több ügyfelet.
Nagyobb bevételt.
Új szolgáltatást.
Sikeresebb vállalkozást.

De arról már kevesebbet beszélünk, hogy mit várunk ettől valójában.

Hogyan működik majd az életünk, ha sikerül?
Milyennek látjuk magunkat a siker kapuján túl?
Mitől lesz tényleg jobb, könnyebb, szabadabb vagy élhetőbb?

Mert lehet, hogy nemcsak a célt kell pontosítani, hanem azt is, milyen változást vársz tőle.

Egy feltáró coaching beszélgetésben sokszor pont innen érdemes elindulni.

Nem onnan, hogy „mit akarsz elérni?”, hanem onnan:

Miért fontos ez neked, és honnan fogod tudni, hogy tényleg megérkeztél?

Előfordult már, hogy elértél egy célt, csak közben kiderült: nem egészen ezt szeretted volna?

Megtervezed egy új termék bevezetését, kitalálsz egy menő szolgáltatást, és azt hiszed, mindenre gondoltál.

Elindulsz, minden szép és csodálatos.

Szinte akadálytalanul haladsz a célod felé.

Ahogy én is legyalogoltam Fiorenzuola di Focara tengerpartjára.

Mosolyogva veszed a kanyarokat, és a legkomolyabban örülsz a szerpentinnek, hiszen mindenhonnan az jön szembe, hogy a sikerhez vezető út viszontagságos és kanyargós.

És el is éred a célod.

Csak nem ezt képzelted el.

A vágyott tengerpart sem olyan volt, mint amit elképzeltünk.

Van ilyen.

Nem elég a sikerhez vezető rögös út. Jó indulás előtt alaposan felkészülünk.

Nem mindig az a kérdés, hogyan jutsz el a célig. Néha előbb azt kell tisztázni, tényleg jó célt választottál-e.

Ebben is segíthet egy feltáró coaching beszélgetés.

Felfedezheted a gátló körülményeid mellett azt is, mennyire reális a célod, és honnan fogod tudni, hogy elérted.

Már az első pillanatban éreztem, ez rendben lesz.

Kemping szállást kerestem a bicikliutamhoz a Mecsekben. Nem bántam meg a választásomat, sőt!

Gondosan ápolt gyep, szuper tiszta és állapotú fürdő és konyha, többféle szálláslehetőség: faház, sátorhelyek, glamping és persze lakókocsis helyek várják az idelátogatót.

Arról, hogy minden olajozottan menjen Karsten gondoskodik. Az sem gond, ha nem beszélsz angolul vagy németül, mert ő mosolygósan és teljes vendégszeretettel fog fogadni.

Élmény volt megérkezni egy hosszú nap végén és egy remek kávé után ismét útnak indulni.

Mikrovállalkozói tipp: gondold végig, mire lehet szüksége a vásárlódnak/ügyfelednek. Ez a siker egyik kulcsa.

Gondolkozz amennyire csak lehet az ő fejükkel!

A Nature Camping Máré-Vára Karsten tudja és pontosan ezt teszi.
Köszönöm az élményt!

Te is viszel laptopot a nyaralásra?

Velem is megesett már, sőt még manapság is jellemző rám ez.

Tudjuk, hogy nem teljesen oké, de gyorsan megválaszolunk pár levelet, elintézünk ezt-azt, ránézünk a socialre… Gond ez?

Vagy nem is olyan nagyon?

Ami mellette szól: ha előre készülsz, időzítesz pár posztot, automatizálsz ezt-azt, talán nyugodtabban indulsz el. Nem kell mindenért az utolsó pillanatban kapkodni.

Persze így akár otthon is maradhat a laptop. :)

Ami ellene szól: a becsempészett, ellopott pillanatok, apróságok is ott tartják a figyelmed a munkán.

Nem kapcsolsz pihenő módba. És persze jöhet a lelkiismeretfurdalás és a konfliktus: A családoddal vagy nyaralni, vagy a cégeddel?

Sokat dolgozol így is egész évben, nem gond, ha lazítasz.

Ha kimarad pár poszt, vagy nem válaszolsz pár levélre azonnal, biztosan nem dől be a céged.

A pihenést nem kell megszolgálnod.

Dőlj hátra picit, pihend ki magad. Amit tudsz, készíts elő, automatizálj, de hagyj magadnak időt a pihenésre, a feltöltődésre is!

Szerintem megéri.

Jelentem, megérkeztem Orfűre, de nem ma…

Hanem még múlt szerdán, ahogy terveztem, csak posztot írni nem volt időm…

Igyekeztem a legalaposabban és kellő körültekintéssel megtervezni ezt az utat. Az útvonalat sikerült is elég jól kiválasztani. Mindkét kempinget elértem még úgy, hogy világosban tudtam sátort verni.

Volt néhány nehezebb rész, amire számítottam is, de a Szekszárd–Szálka közti szakasz keményebb volt most jóval, mint gondoltam.

Újratervezés! Be is iktattam egy kis plusz pihenőt.

A harmadik nap – ugyanez volt a legrövidebb szakasz – is tartogatott még kihívásokat! Az egyre melegedő időben, már 200+ km-rel a lábamban kapaszkodtam fel Orfűig.

Azért volt idő és energia élvezni a tekerést, és csodálni a tájat is!

Megérte a fáradozást, tervezést végigcsinálni: terveim szerint délutánra oda is értem a szálláshelyre és a Fishing on Orfű fesztiválra.

Amellett, hogy büszke vagyok rá, hogy összehoztam ezt a túrát és végig is csináltam, sokat is tanulhattam belőle:

Új helyeket fedeztem fel, ismeretlen emberekkel beszélhettem, kiléptem a megszokott útvonalaim merevségéből, jobban rálátok most, hogy min lehet (kell) fejleszteni, miben lehet fejlődni a következő hosszabb túráig.

Szóval ami mindenképp tanulság mikrovállalkozóként is:

Nem minden út sikerül pontosan úgy, ahogy eltervezzük. De ha elindulunk, figyelünk közben, és megérkezés után levonjuk a tanulságokat, akkor a következő út már biztosan tudatosabb lesz.

Magasságok és mélységek.

Tegnap szinte a Duna partjáról indultam és Szekszárdon át a Mecsekbe értem.
Ez az egyik, ha nem a legkedvesebb környékem. Ide fel kellett jutni és ez most sem volt nekem egyszerű.

Annyi élményt adott, hogy még biztos mesélek erről egy darabig.

Mindegy most a kilométer, meg a meleg. Lényegtelen a szintemelkedés.

Megérkezni. Az jó. Az számít.
Itthon lenni.

Mennyi különböző származású emberrel találkoztam és beszéltem két nap alatt!
Francia, finn, német, bolgár és magyar emberekkel.

Kedvesek, érdeklődők, érdekesek, segítőkészek és beszédesek.

Emberek. Úton.

Ma irány Orfű!

Látható vagy akkor, amikor a vevőd épp dönteni akar?

A napokban ebédelni indultunk, adott volt a vásárlási szándék. Jól körülhatárolható problémával érkeztünk a Pozsonyi útra: ebédelni fogunk, éhesek vagyunk.

És bamm! Meg is állított minket egy menüajánlat – lásd a fotót.

Beültünk, és az étlapot böngészve egy drágább, de finomabb ételt választottunk.

Amellett, hogy ajánlom mindenkinek a Briós -t, el is gondolkodtam ezen a helyzeten.

Több ajánlat – oké, egy brunch barnál ez nem nagy ügy, de mégis: általános dolog egy megállító tábla is, de működött!

És az étel is szuper volt!

Összeért a marketing és a vevői igény.

Kell ennél több?

Hogy van neked erre időd?

A vállalkozói szabadság keretek nélkül nem működik.

Nekem is vonzó a látszólagos szabadság, mióta nem alkalmazottként dolgozom, hanem vállalkozom.

Nem sok tapasztalatom volt korábban arról, hogyan lehet ezzel a szabadsággal jól gazdálkodni. Főleg, ha otthonról dolgozol, mert ilyen is van, igaz?

Adja magát, hogy gyorsan elintézem ezt, elintézem azt, elugrom csak ide, és tudok este is dolgozni.

Család mellett azonban, úgy, hogy mások is munkaidőben dolgoznak, nem mindig szerencsés, ha „kiveszed a napot”.

Készítettem magamnak órarendet, egy napi tervezőt: melyik nap, melyik napszakában mit végzek el. Ez sokat segített.

Támogat az is, hogy hétről hétre nemcsak az időt, hanem az energiát is tervezem. Mert vannak feladatok, amelyek időigényesebbek, van, amikor több ügyfél van, van, amikor kevesebb.

És persze kiemelten fontos a család–munka–sport/szabadidő egyensúlyára is figyelni.

De ez ne legyen egy megszokott, elcsépelt gondolat.

Hosszabb távon a vállalkozásodnak sem tesz jót, ha nem pihensz, ha tönkremegy a kapcsolatod, vagy nem tudsz időt tölteni a családoddal, a gyerekeiddel.

Én azt tapasztalom, hogy el lehet csúszni napi szinten és éves szinten is akár, de egy átgondolt időbeosztás sokat segíthet.

A szabadság előnye, hogy okosan használva rugalmasabb időbeosztással lehet számolni, de érdemes figyelni arra is, hogy legyenek megtartó keretek.

Nem az a cél, hogy minden nap tökéletesen menjen. Hanem hogy időben észrevegyük, ha a szabadság már nem megtart, hanem szétszór.

Krisz

A fotót megszerkesztettem ChatGPT-vel.