Skultéty Karina

Gyakran futok bele abba a jelenségbe, hogy önismereti úton járók mindent “egy lapra” tesznek fel.
Vagyis, azt várják, hogy majd egy terápiás session, családállítás, szertartás vagy oldás minden problémájukat megoldja. A valóság azonban ettől elég messze áll. Mindig csak annyit, és olyan szinten tudunk megdolgozni, amennyire az adott lélek készen áll, amennyit éppen be tud fogadni. Sok esetben ez azt jelenti, hogy rétegről rétegre, kell visszabontogatni egy-egy témát, és több alkalmat is igénybe vesz, mire általánosságban át dolgozzuk annyira, hogy többé már ne hasson számottevő mértékben az ember életére.
Persze lehet egy alkalom áttörő és különleges mélységű, de mindig lesznek olyan rejtett dimenziók, amelyek csak akkor fedik fel magukat, ha készen állsz a következő szintre.
És igen vagyunk páran gyorsító sávon, de ami évek alatt épült be, nem fog órák/napok alatt nyomtalanul eltűnni.

Nem lehet az embert önismereti vagy spirituális erőszaknak kitenni, és beleerőltetni egy oldási folyamatba, mert ez egyszerűen nem így működik, és a szakember nem tud téged belevinni, mert egyszerűen még nincs ott amibe belevihetne. Meg sem jelenik ilyenkor a lehetőség a térben arra, hogy dolgozzunk ezzel a réteggel, mert valahol, valamelyik részed, még nincs készen rá.
Egy jól összerakott terápiás vagy szertartás tér pedig úgy működik, hogy pontosan annyit enged be, amennyit a benne lévő elbír.

Szóval ja egy szakember azt mondja ennek a témának most itt a vége, ez az a pont ameddig ma el tudtunk jutni, rakd félre a spiri egód és fogadd el, hogy most ebben ennyi volt. (Értelmezd ezt egy csipet sóval, hisz lehetnek olyan szituációk amikor szakértelmi vagy idő korlátba ütköztök)

Úgyhogy, ha egy tanácsom lehet neked, csak így embertől embernek az önismerettel kapcsolatban: tanulj meg igazán türelmesnek lenni önmagaddal szemben!
Mert önmagad megmunkálásában a legnehezebb rész nem elmenni terápiára, nem kisírni a szemedet, szívednek legnagyobb bánatát, azokat a bántásokat amelyeket nem érdemeltél és nem értettél meg… a legnehezebb rész türelmesen megvárni, míg az új énrészed megépül, míg kiépülnek az új idegi kapcsolatok, míg kialakulnak az új szokások, míg beleérkezel a gyógyultabb énedbe.

A világ arcon pörög körülöttünk… nem szeretünk várni, te se, én se.
Mégis ez az apró, mégis sarkalatos mozzanat hozza majd meg számodra az igazi áttörést.

Türelem, mert van még beljebb/lejjebb.
Türelem, mert van még mélyebb réteg.
Türelem, mert semmi nem egy nap alatt oldódik vagy épül fel.

Türelem, mert megérdemled hogy ha más nem, legalább te magad elfogadd ahol éppen tartasz.

Hát szeresd magad türelemmel! 💛

-Ölellek: Karina 🌿🌀🌞