A Mi Nyúldombunk

A NYÚLDOMB ÜGYE NEM A GYEREKEKRŐL SZÓL‼️

Fontos egy félreértést egyértelműen tisztázni.
A Nyúldomb ügye nem a gyerekek, és különösen nem a rászoruló gyerekek ellen szól.
Senki nem vitatja, hogy a gyerekeknek sportolási lehetőségre, közösségre és támogatásra van szükségük. És nem a játszó, sportoló gyerekek által keltett zaj a probléma lényege.

A kérdés egészen más.
Indokolt-e egy mintegy 12 ezer embernek otthont adó lakótelep meghatározó közparkjának egy részét tartósan átalakítani és intenzív, szervezett sporttevékenység céljára használni?

A Nyúldomb elsősorban közpark és zöldterület. A pihenést, a rekreációt, a szabadon használható közösségi teret és az élhető lakókörnyezetet szolgálja.

A probléma ezért nem az, hogy ki sportol a pályán, hanem az, hogy:
hol épült meg a pálya, mekkora területet foglal el, mennyi zöldfelületet vesz el, milyen intenzitással használható, milyen hosszú időre és milyen feltételekkel adták át a használatát, és mindez hogyan hat a közpark eredeti rendeltetésére.

A palánkkal körülvett, világítással ellátott sportpálya nem azonos azzal, amikor gyerekek spontán módon fociznak egy parkban. Egy állandó sportlétesítmény és annak szervezett, rendszeres használata más területhasználatot jelent.

Ezért félreviszi a vitát, ha azt úgy állítják be, mintha választanunk kellene a rászoruló gyerekek és a lakók nyugalma között.
Nincs ilyen választási kényszer‼️

A gyerekek támogatása fontos közösségi cél.
A zöldterület védelme és a lakók életminősége szintén az.

A valódi feladat az lett volna, hogy a sportprogram számára olyan helyszínt válasszanak, ahol ez a két érdek nem kerül szükségtelenül szembe egymással.

Nem a gyerekekkel van probléma.
Nem a gyerekek zajával van probléma.
A döntéssel, a helyszínnel és a közpark intenzív használatával kapcsolatban vannak kérdéseink.

🌳 A Nyúldomb védelme nem valaki ellen szól. A lakótelep közös zöldterületének és az itt élők életminőségének védelméről szól. ✅

AKI AZ ELNYOMOTTAK SORSÁT SEGÍTI, AZ NE A HELYI LAKÓKAT NYOMJA EL! 🚫🌿

A MESE egyesület sok szempontból értékes munkát végez, de ami most a Nyúldombon történik, az ehhez a küldetéshez méltatlan. Erőszakos módszerekkel, a lakók megkérdezése nélkül nem beköltözni egy lakótelep parkjában és közösségi tereiben.

Szeretjük a sportot és a focit, viszont nagyon nem szeretjük a felülről ránk erőltetett, az életminőségünket alapvetően romboló átalakításokat!

Joggal merül fel bennünk a kérdés:
⁉️ Miért nem mutatkozott be az egyesület a helyieknek, MIELŐTT a pálya építése elkezdődött volna?
⁉️ Miért nem érhető el NYILVÁNOSAN a szerződés az önkormányzat honlapján? (Miért csak közérdekű adatkérés után tudtunk hozzáférni?)
⁉️ Miért viselkedik az önkormányzat úgy, mintha ez az országos egyesület a SAJÁT szervezete lenne?

Ha a MESE egyesület évtizedek óta a kiszolgáltatottakért és az esélyegyenlőségért küzd, hogyan lehetséges az, hogy az új székhelyük szomszédságában élő helyi lakókat autoriter PR-kampánnyal és hatalmi elnyomással teljesen kizárták a döntésekből?

Hol marad a tisztelet azok iránt a lakók iránt, akik csak a nyugalmukat szeretnék visszakapni, és megvédenék a zöld parkjukat a további beépítéstől?

💬 Írd meg kommentben: Mit gondolsz a folyamatról, ahogy az egyesületet ideköltöztették?

Köszönjük a Ferencvárosi C-középnek, hogy ilyen részletesen foglalkozott a Nyúldomb ügyével! 🌳

Különösen fontos számunkra, amikor egy tőlünk független, a sporthoz nagyon is kötődő ferencvárosi közösség néz utána a történetnek, és teszi fel ugyanazokat a kérdéseket, amelyekre mi, helyi lakók hónapok óta keressük a válaszokat.

Nem rövid írás – de érdemes végigolvasni. 👇

VÁROSI HŐSZIGETEK: Mennyit ér a parkunk természetes hűtése? ❄️

Miközben az országban napi 11-13 focipályányi zöldterület tűnik el, a városvezetés a saját lakótelepünk tüdejét és hűtőrendszerét szeretné átváltani műanyagra és betonra?

A Telexen megjelent a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) friss kutatása, amely mérésekkel is kimutatja azt, amit a lakótelepi nyarakon mindannyian érzünk: a burkolt felületek miatt a városok szinte elviselhetetlenül átforrósodnak. Sokkal erősebben felmelegszenek városaink, mint a vidéki kistelepülések.

A szakértők kiszámolták: a növényzettel borított, nyílt talaj nemcsak elnyeli a csapadékot, de a párologtatással hatalmas hűtési energiát ad a környezetének. Ezzel szemben 1 m² lefedett talaj egy otthoni légkondi 10-13 órányi maximális hűtési energiájának megfelelő természetes hűtést von el a várostól.

A József Attila-lakótelepen élők pontosan tudják, miről van szó: ❌ A Nyúldomb parkban már 650 m²-t fed le a műfű, amely a tűző napon akár 90°C fölé is felmelegszik.
❌ És a tervek szerint még 220 m²-nyi öltöző, plusz egy kosárpályányi újabb gumi/műanyag burkolat kerül a fennmaradó területekre.

Az idei nyár sok kemény leckét tanított nekünk a klímaváltozás brutális valóságáról: hőségről, tüzekről, aszályról, vízmegtartásról és a zöldfelületek védelméről.

Valóban műanyagra és betonra van szükségünk egy lakótelepi park közepén? 🌾🌿

Oszd meg a posztot, és írd meg a véleményed kommentben! 👇

🔗 A cikk az első kommentben!

📝 A RECEPT: Így kaphatsz meg valamit ingyen

A MESE Egyesület 10 évre (!) teljesen INGYEN, mindenféle verseny, pályázat és bérleti díj nélkül kapta meg a nyuldombi focipályát és a közösségi ház bizonyos részeit.

A jogi kiskapu, ami ezt a kivételt lehetővé t***e: az önkormányzati közfeladat átvállalása.

A szerződésben le is írták a megfelelő hívószavakat: hátrányos helyzetű kerületi gyerekek, ifjúsági sport, társadalmi kohézió, a helyi közösség bevonása. Hangzatos, ugye?

​👀 A VALÓSÁG: Kik szorultak ki a saját pályájukról?

A papír elbír mindent, de a lakótelep valósága egészen más:
❌ Felnőttek a fiatalok helyett: Esténként rendszeresen felnőtt társaságok uralják a pályát a helyi fiatalok helyett. (A múltkori, kisbuszokkal érkező megtermett férficsapat egy konkrét szombati rendezvény volt, de a felnőtt dominancia a hétköznapokon is állandó).
❌ Kirekesztett helyiek: A "társadalmi kohézió" a gyakorlatban sokszor külföldi, idegen nyelven beszélő felnőtt csoportokat jelent. A helyi lakosok nyelvi akadályok miatt nem tudnak csatlakozni, esélyük sincs beállni a saját lakókörnyezetükben lévő pályán.
❌ Közösségépítés helyett konfliktus: A szociális érzékenység a gyakorlatban sokszor abban merül ki, hogy a környéken élők nyugalmát folyamatos kiabálás veri fel, ami rendre vitákhoz vezet a pihenni vágyó lakók és a pályát használó felnőttek között.

​⚖️ A LÉNYEG:
A képlet egyszerűnek tűnik: lobogtasd meg, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket támogatsz, és megkapod ingyen a közvagyont. Aztán a gyakorlatban csinálj egy olyan pályát, ahonnan a helyiek a nyelvi és korosztályi korlátok miatt kiszorulnak, amit felnőttek használnak, zéró tekint***el az ott élők nyugalmára.

​Tényleg így kell kinéznie egy kerületi közfeladat-ellátásnak? Tényleg erre adtuk oda ingyen a közvagyont? 🤔💬

​

❓ Nyúldomb-ügy: Mi az, amit még mindig NEM tudhatunk? 🌳🔍 Közérdekű adatigénylések 3. rész

​Bár az önkormányzat részéről érkeztek válaszok, a lényeg továbbra is homályban maradt.

Hiányos iratok és megnyithatatlan, hibás fájlok miatt a legfontosabb kérdésekre a mai napig nincs ellenőrizhető válasz. 📄❌

​A Nyúldomb a mi közös parkunk, mégis tisztázatlan a helyzet a legégetőbb pontokon:

​🌱 Egészség és környezetvédelem: Nem láthatjuk a beépített műfű és gumitöltet biztonsági igazolásait, sem a zaj- és környezeti vizsgálatokat!
🏗️ Műszaki és hatósági engedélyek: Hiányoznak a teljes kivitelezési szerződések, a műszaki átadási jegyzőkönyvek és a használatbavételi papírok.
💰 Pénzügyek és szerződések: Nem ellenőrizhetők az ingyenes használatba adott vagyon becsült értékei, az üzemeltetési megállapodások és a 2016 óta kötött civil szerződések sem.

​⚠️ Tegyük tisztába (jogilag is szabatosan):
Nem azt állítjuk, hogy ezek a dokumentumok nem léteznek, vagy szándékosan hallgatják el őket. A tény az, hogy a kapott válaszok alapján a lakosság számára ezek az adatok jelenleg nem megismerhetők és nem ellenőrizhetők.
​A cél nem az előzetes pálcatörés, hanem a teljes átláthatóság és a tiszta viszonyok a közös értékeink védelmében! 🤝

​📢 Oszd meg ezt a posztot, hogy a környéken élők is tisztán lássák a valóságot! 👇

​

🚨 Nyúldomb-ügy: Papíron van válasz, a valóságban sötétben tapogatózunk! 🖨️ Közérdekű adatigénylések 2. rész

​Azt akartuk, hogy a lakosság tisztán lásson a Nyúldomb park sorsát és a sportpálya-beruházást illetően.

5 közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.

​✅ Az önkormányzat mindenre válaszolt, többnyire a határidők kicentizésével. (Egy esetben meg a törvényi 30 napot is túllépték, 33 nap lett.)

​Mi a probléma? Miért nincsen igazi átláthatóság? 👇

​❌ A dokumentumok csak részben adtak választ. Létfontosságú háttéranyagok hiányoznak.
❌ A legsúlyosabb gond: a legkényesebb pénzügyi és műszaki iratok a KiMitTud rendszerében MEGNYITHATATLANOK. "Továbbítási hiba" miatt olvashatatlanok a fájlok tartalma.
​Ez azt jelenti, hogy bár adminisztratív szinten teljesítették a feladatot, a valós adatok nem ellenőrizhetők.

​Nem hagyjuk annyiban! Követeljük az olvashatatlan iratok érdemi pótlását! 🌳

​💬 Oszd meg a posztot, hogy minél többen lássák a valóságot! 👇

​

A KÖZPÉNZ NEM MAGÁNÜGY - A NYÚLDOMB PEDIG MINDANNYIUNKÉ! 📝📖 Közérdekű adatigénylések 1. rész

Tudtad, hogy jogod van belelátni abba, mi történik a településünkön?

🤔 Kíváncsi vagy egy szerződésre vagy egy önkormányzati döntés hátterére? Van egy egyszerű eszköz a kezedben!
💡​Sokan nem tudják, de Magyarországon bárki jogosult úgynevezett közérdekű adatot kérni az államtól, az önkormányzatoktól és más közfeladatot ellátó szervezetektől. A legjobb az egészben? Még csak meg sem kell indokolnod, hogy miért vagy kíváncsi az adott információra!

​🔍 Miket kérhetsz ki például?
📄 Szerződéseket
🏛️ Önkormányzati döntéseket és azok előkészítő iratait
💰 Közpénzek felhasználásával kapcsolatos dokumentumokat
🏗️ Beruházások terveit, építési engedélyeit
🌳 Közterületekkel kapcsolatos megállapodásokat

A hivatalnak főszabály szerint 15 napon belül válaszolnia kell (ez nagy mennyiségű adat esetén egyszer további 15 nappal meghosszabbítható).

​Hogyan a legegyszerűbb elintézni? ✅Erre találták ki a KiMitTud oldalt!

Ez egy civil, teljesen nyilvános rendszer. Itt pillanatok alatt beadhatod az igénylést, ráadásul a kérdések és a válaszok is mindenki számára láthatóak és nyomon követhetőek maradnak.

​📍 Miért fontos ez most a Nyúldomb ügyében?
A Nyúldombbal kapcsolatban az utóbbi időben több ilyen adatigénylés is történt a KiMitTud rendszeren keresztül.

Fontos tisztázni: ezeknek a célja nem a vádaskodás vagy a politikai vita!
Csupán arról van szó, hogy a lakosság tisztán lásson, és megismerhesse azokat a valós dokumentumokat, amelyek egy közös közterületünk sorsát és beépítését érintik.
​Az információk megismerése mindenki érdeke. A közérdekű adatigénylés pontosan erről szól: hogy a közügyek valóban átláthatóak legyenek. 🤝

​📢 Oszd meg ezt a bejegyzést, hogy minél többen tisztában legyenek a jogaikkal! 👇

KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS (2. rész) Milyen előkészítési fázisok maradtak el feltehetően a nyúldombi focipálya megépítése előtt? ⚽🌳

Egyik korábbi posztunk alatt egy településtervezéssel foglalkozó szakember részletesen elmagyarázta, hogy az ő szakterületének szabályai szerint milyen lépések lettek volna szükségesek a Nyúldomb park fejlesztése előtt. Két lehetséges fő irányt vázolt fel.

1. A szakmai előkészítés (Helyszínkiválasztási tanulmány) Az egyik lehetőség az lett volna, ha a MESE egyesület együttműködést ajánl az önkormányzatnak. Ebben az esetben megadja a tervezett focipálya műszaki adatait (mekkora területre és milyen kiszolgáló infrastruktúrára van szükség).

Ezek alapján készülhetett volna egy helyszínkiválasztási tanulmány, amely olyan speciális szempontok szerint vizsgálja meg az összes lehetséges helyszínt, mint pl:

🟢 Környezetvédelem: Ma a künösen kiemelet jelentősége van! Ide tartozik, többek között, a zöldfelületek megőrzése, a zaj- és fényszennyezés vizsgálata is.
🚗 Közlekedés: Tömegközlekedési útvonalak, parkolási lehetőségek rendelkezésre állása, vagy hiánya, továbbá ezek fejlesztési lehetőségei.
📋 Tulajdonjog és közművek: Jogszabályi és infrastruktúra-hátterek.
🏛️ Településrendezés: Megfelel-e a létesítmény a településrendezési eszközöknek (egyáltalán lehet-e az adott létesítményt a tervezett helyszínen megépíteni).

Ez a döntéselőkészítő anyag valószínűleg nem készült el.

2. A lakossági bevonás (Közösségi tervezés) A másik lehetőség az lett volna, ha a városvezetés helyi ügyként kezeli a Nyúldomb park fejlesztését, és azt széles körű részvételiséggel valósítja meg.

Miért nem így történt?

• A MESE egyesület bekerült harmadik szereplőként a lakosság és a városvezetés közé.
• Sem a döntéshozók, sem az emberek nem látják tisztán, mi az a valódi közösségi tervezés.

Egy valódi közösségi tervezésben a döntéshozó csupán a kereteket biztosítja, a megbízott, hozzáértő szakember pedig:
1. Azonosítja az érintett társadalmi csoportokat.
2. Megtervezi a hatékony bevonásukat a folyamatba.
3. Begyűjti és kötött módszertan alapján feldolgozza a lakossági észrevételeket.

Innentől kezdve a döntéshozók felelőssége, hogy mit építenek be a lakosság kéréseiből a végső tervekbe, és mi az, ami megvalósul.

👇 A közösségi tervezésről szóló korábbi posztunk linkjét megtaláljátok az első kommentben!

✍️Ti mit gondoltok, melyik lépés hiánya a legégetőbb ebben a Nyúldomb park ügyében?

A fotóért köszönet Tinn Józsefnek! 🩷

50 ÉVES FÁKAT NEM LEHET EGY ÉV ALATT PÓTOLNI!

Most, hogy túl vagyunk a nyár második hőkupoláján, és várhatjuk a harmadikat, a felforrósodott város és lakói sokkal intenzívebben kezdtek érdeklődni a fásítás iránt – írja
Bardóczi Sándor főtájépítész.

Talán senki nem gondol erre, de a fásítás fő akadályát a városban a közművek föld feletti és föld alatti hálózata jelenti. Ahol nincs elég hely a fák gyökerének a föld alatti csövek és vezetékek miatt, ott sajnos csak apró, „bonsai” méretű fák maradnak meg. Nagy lomb ugyanis csak ott nőhet, ahol nagy a gyökérzóna – és ahol nincsenek a sarkában a közművek.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy vigyázzunk a MEGLÉVŐ, 50 éves, nagy lombkoronájú fáinkra!

🌳 Ahol megvannak az idősebb, hatalmas fák, azokat bántani, a lombjukat indok nélkül megcsonkítani, felesleges közművekkel terhelni és a környezetüket roncsolni vétek.

Sajnos a Nyúldombon május közepén a legnagyobb fák lombkoronáját is erőteljesen, akár 50%-ban is megcsonkíthatták. Pedig a dús lombú fák árnyéka és hűsítő hatása nagyságrendekkel erősebb, mint a meggyérít***eké.

Mi a gond a jelenlegi rendszerrel? A fáknak szinte sosem hagynak elég helyet. A városi térszétosztás maradékelven működik: a közművek, az útburkolatok, a kerékpársávok, a villamosok, a járda és a vízelvezetés után jön csak a fa – legvégül, beszorítva.

❌ A közműveket, a kötött pályát és a burkolatokat törvény védi. ❌ A fákat jelenleg sajnos még nem.

Bízunk benne, hogy az új környezetvédelmi törvény megalkotásával végre ebben is gyökeres változás történik!