Haverok, bulik, hegyek

A Mecsek tavaszi arca április végén öt napon keresztül tárult elénk. A vadvirágok kavalkádja olyan élmény, amit nem lehet szavakkal kifejezni, hanem ott kell lenni, személyesen megtapasztalni. 🌳🌺
Az idei program nagy része hétköznapokra esett, ami kedvezett nekünk, hiszen az erdőben szinte csak mi jártunk. 🚶‍♀️🐕🏃
A madarak éneke kísérte lépteinket, 🦜 eltekintve a Köves-tető aljában zajló erdészeti munkálatok zajától 🪚 (dehát minden nem lehet tökéletes). Jó volt újra látni a csodálatos tájakat, 🏞️ virágzó medvehagyma tengert, 💮a ritka bánáti bazsarózsákat, 🌹 kosborokat 🪻 és a többi tavaszi virágot.
A természet mellett Pécs és Szekszárd épített örökségébe is bepillantást nyertünk. 🏘️
Jövőre is visszatérünk!
🗓️ Tavaszi vándorlás a Mecsekben

Vigyázz Pécs, jövünk! :)
👉 Tavaszi vándorlás a Mecsekben

A múlt vasárnapi túrára indulásunk kicsit kaotikusan alakult, még jó, hogy végül nem jelentkezett túratárs, és csak ketten mentünk a tesómmal. Későn értünk le Nőtincsre, a piac már javában dübörgött, szó szerint, mert a szülinapi eseményre DJ szolgáltatta a talpalá/kosárbavalót. Felkészültünk bevásárlószatyorral, ám hamarosan kevésnek bizonyult a tárhely, annyi finomságot szedtünk össze.
Miután bepakoltuk a zsákmányt a verdába, körbesétáltuk a tavat. Bár azt írták, a tó túlvégén az átlekést szolgáló híd felújítás miatt május végéig le van zárva, annak nem volt nyoma, és a híd is állt, bár némileg rozoga, de járható volt.
A késői érkezésünk miatt az eredetileg tervezett túrát ami Hontról indult volna, elvetettem, és maradtunk a jól bevált, szokásos Alsópetény - Prónay-kilátó körtúránál, amit máskor is piacolással szoktunk összekötni. Ez egy laza, félnapos túra, aminek kiindulópontjához csak kb. 15-20 percet kell autókázni.
Ezúttal a változatosság kedvéért az Országos Kéktúrán a faluból egyenesen felkapaszkodtunk a kilátóhoz. Az útvonal népszerűsége folytán több más túrázó társasággal találkoztunk út közben. A kilátóból tiszta időben még a MOL toronyig is el lehetett látni.
Bámészkodás és egy kis uzsonnázás után folytattuk a kört a hegytetőn, immár más színű jelzéseken, ahol csak a madár jár, majd kicsit arrébb visszaereszkedtünk Alsópeténybe. Még ücsörögtünk kicsit hegy aljában a Cser-tó partján is a kellemes nyári időben. Hisz nem kellett sietnünk. Miután Alsópeténybe visszaértünk, felmentünk a templomdombra is. Habár az itt lévő hatalmas Werbőczy gúlát elmulasztottik közelről megcsodálni, legalább lesz erre máskor is keresnivalónk.
Végül még a Hármaskönyv fogadóba betértünk egy kávéra és egy üdítőre, aztán hazaindultunk. Kellemes, pihenős, laza nap kerekedett, nyáriasan napsütéses, meleg időben.

🌺 A bánáti bazsarózsa a Mecsek legféltettebb és egyik legszebb lágyszárú vadvirága.

Sokan szokták kérdezni, mi van ha esik az eső, akkor is megyünk-e, megtartom-e a túrát. Múlt héten a Dél-Börzsönyi kihívások programon a kihívások nem maradtak el, sőt fokozódtak, mert bizony én nem mondom le, talán csak ha özönvíz jön. ⛈️ De azért erről korántsem volt szó. Az eső enyhén esett, de kibírható volt. Össze is gyűlt egy csipet csapat, 5 ember fő és 4 kutya, akikkel nekivágtunk a Börzsöny déli szélének.
Szerencsére nem volt nagyon sűrű a felhő, így tudtunk a kilátásban gyönyörködni és az eső sem esett túlságosan azért fotózni is lehetett. 🖼️ A menet közben egyre sárosabb út jól feladta a leckét a keskeny ösvényen a hegyoldalban, csúszkáltunk rendesen. Majdnem feladtam, hogy visszafordulunk, de végül mégiscsak tovább folytattuk az utat a terv szerint.
⛰️ A Remete-barlangnál tartottunk hosszabb pihenőt, majd nekivágtunk a meredek hegyoldalnak. A Szent Mihály-hegy csúcsát meg kellett kerülni, mert a hegytető felé vezető ösvény nagyon csúszott. Egy másik kanyarral de felújítottunk oda is. Innen már a tervezett útvonalon haladtunk tovább, le Köves-mezőre, majd a Duna fölött a hegyoldalban az érdekes nevű Gubacsi-hálás oldalából még elénk tárult a Duna-kanyar látványa. 🏞️
🏡Törökmezőnél a turistaház zárva volt, úgy látszik az esős idő elriasztotta a vendégeket. Kicsit tébláboltunk, ettünk a magunkkal hozott elemózsiát és megnéztük a kis állatkertet. 🐇🐦🦉🐁🐯
Majd Zebegény helyett a Kéktúrán visszakanyarodtunk Köves-mezőre és vissza Nagymarosra. Reméltem, hogy a Sakura cukiban kapunk egy kis cukiságot. 🍰☕ Így is lett, a vonat indulása előtt sikerült betolni még egy kis tortát.

Mai Húsvéti túra a Budai Zöldön túránk ahogy ígértem igazán hop on - hop off jelleget vett. A starthelyről 7-en indultunk. Felmásztunk a Gellért-hegy oldalába, 🏔️ ahonnan egész Pestet beláttuk egészen a Gödöllői dombságig. A Filozófusok kertje felé megnéztük a bimbózó piros virágú díszcseresznye fasort. 🌸 Néhányat az utca lakói jól megnyírtak, hogy ne zavarja őket a kilátásban.
Átvágtunk a Tabánon,. és a Horváth kertben a Dobay cukrászdánál megpihentünk. 🍰☕ Itt elveszítettünk 4 túratársat, ám csatlakozott is egy. Majd gyűrtük tovább a kilométereket a Vérmezőn és a Városmajoron át, és egy hirtelen kanyarral a Kis-Sváb-hegy tetejére vezető hosszú emelkedőt és lépcsőket. Közben szenvedtem rendesen, a tegnap óta jól elkapott lármás gyomorláztól. A Kis-Sváb-hegyen is tartottunk egy hosszabb pihenőt, utána kinéztünk a hegytetőröl és az oldalából. Az oldalán van egy felhagyott kőfejtő amely sziklamászók 🧗‍♀️ birodalma.
Tovább küzdöttük magunkat a Sváb-hegyre, ahol egy kis mellékutcában megbújó barátságos Csokolia cukrászdánál újabb süti-kávé kombó 🍰☕következett és még egy túratársat összeszedtünk. És még mindig felfele a 🚉 Fogaskerekű állomás melletti Szamosnál már nem rúgtunk ki a hámból (és túratársat sem találtunk), tovább kaptattunk a Városligetből átköltöztetett Széchenyi emlékműhöz. A Széchenyi-hegyen aztán ketten hazamentek, maradtunk 3-an és haladtunk a Normafához, 🌳 onnan le a már romhalmaz egykori Disznófő vendéglő mellé. Az erdei talajt illatos odvas keltikék borították, köztük néhány tüdőfűvel. Összeszedtem magam és csak felmásztam a Tündér-sziklához 🛘 Prézlivel.
Végül még egy kis erdei és kertvárosi séta után sikeresen elértünk a Hűvösvölgyi úti Nagyhíd villamos megállóhoz.
Köszönöm mindenkinek, aki részben vagy egészben velünk tartott. 🙂

Szerdán, december 31-én régi, rég látott túratársakkal búcsúztattuk az óévet a Vértesben. 5 fős csipet csapat és 3 kutya remek társaságában.
Érdekes helyeken jártunk sok látnivalóval, kilátókkal és panorámát nyújtó bércekkel, régmúlt emlékeit idéző erdei temető, várrom az erdő mélyén, izgalmas mély völgyek az út elején és végén. Nemhiába kedvenc túraútvonalaim egyike ez, minden évszakban.
Az idő csodás volt, kívánni sem lehetett szebbet: tiszta ég, néha napsütés, kicsi hó ropogott a lábunk alatt. ☀️🏔️ Talpunk alatt süvített a jeges szél, 🌬️ hát szedtük is a lábunkat, délután (este) 6-kor már a vonaton ültünk.
A sok látványosság felkeresése közben mindnyájan jól elfáradtunk (még a már 7 hónapos hiperaktív Prézli kutya is) - pukkanhattak a tűzijátékok, petárdák, nem kellett ringatni éjjel már senkit sem.
Remélem gyakrabban találkozunk az új évben. Azokkal is, akik most nem tudtak eljönni.
🗓️ Óévbúcsúztató a Vértesben