Test-Tudat Központ: Önfejlesztés, Harcművészet

A fejlődéshez szükséges erő

Az erő az, amikor pillanatról pillanatra védekezés nélkül szembesülhetünk hibáink és tökéletlenségünk külső és belső megnyilvánulásaival, miközben céljainknak megfelelően dolgozunk ezek javításán és elfogadásán.

A pillanatnyi, vagy tartósabb eredmény nem tántorít el a rendszeres erőfeszítéseinktől. A sikereink vagy kudarcaink időszakosan sem módosítják irányvételünket. Sőt, lendületet adnak, további munkára sarkallnak minket.

Mindig és mindenkor tartani az általunk választott irányt, de a célunkkal mégis rugalmas kapcsolatban maradni.

Fájdalomban és kudarcban automatikussá vált védekezésünk fokozza a bezáródást, (ezek jogosságát könnyedén megmagyarázzuk) ami helyben tart minket. Ilyenkor nyitnunk kellene ahhoz, hogy időről-időre ne ismételjük helytelen hozzáállásunkat, valamint ennek eredményét.

De a sikerünk sem billenthet ki minket, annak ünneplésének (ha nem lenne elég ünnep, maga az eredmény) módja is ellentétes tud lenni céljainkkal, főkét ha azonosultunk vele. Ilyenkor érdemes a visszább lepés, a befelé figyelés és az önmérséklet.

Az eredményeink felszabadult energiáját olyan munkába kell beletennünk, melyet alap esetben nem vállalnánk. Ez lehet a nehézsege, súlya, vagy épp az aprósága (látszólag jelentéktelensége) miatt hátterbe sorolt bármi, ami elvégzésre várakozik. Az "apróságok" fejlődésünk szempontjából igen nagy jelentőséggel bírnak.

Folyamatosan tapasztalhatjuk a dolgok feltételhez kötöttségét és múladóságát. Ha rendelkezünk elég alázattal, akkor a siker és a kudarc, az öröm és a fájdalom sem késztet minket szándékaink módosításra, mivel tudjuk, hogy ezek fejlődésünk fontos és kiemelt pillanatai.
Egy fordulóponthoz érkeztünk, ahol a valódi eredmény láthatóvá fog válni, haladásunk csakúgy, ahogyan a dermedtségünk is.

Pl. A sikerben való dermedtséget kevesen ismerik fel, pedig ugyanolyan káros hatással bír az, amikor mindenben és mindenkor az örömöt, valamit az eredmény keressük.

Az állandó könnyebb út keresése csakúgy eltántoríthat minket a fejlődésünk lehetőségétől, mint az elengedés és rugalmasság nélküli állandó erőfeszítés, mely feszengést és ismétlődő törést eredményezhet bennünk.

Erőt kell gyűjtenünk, ami az elakadásainkban, megoldatlanságokban raktározódik, vagy épp azok gátolják kialakulását. Ezt a folyamatos munkánk, valamit a szándékunk melletti állandó kitartásunkkal teremthetjük meg, melynek eredménye (ha úgy tetszik sikere), csak ennek következménye.

2023.07.07.

Ambruzs Szabolcs

Térteremtés
/Perduk János írása/

"Néhány éve volt egy intenzív edzésünk, ahol legalább 40 percig mindneki helyben futást (sarokemelést, térdemelést) csinált egyfolytában ütemváltásokkal, erősítő gyakorlatokkal kiegészítve.
Előtte volt egy beszélgetés, ahol elmondtuk, hogy mivel jöttünk az edzésre és mit szeretnénk. Volt aki pihenni akart, erőt gyűjteni, volt aki lazaságot keresett, más erősíteni szeretett volna, és olyan is volt, aki mindent beleadni, meghalni az edzésbe.

A feladat az volt, hogy hozzunk döntést, annak tekintetében, amit szeretnénk és tartsunk ki mellette. Kaptunk segítséget, instrukciókat is ahhoz, hogy hogyan álljunk a feladathoz.
Végigcsináltuk az edzést bízva a tanítóba, látszólag ugyanazt a mozgást végrehajtva, ám az edzés végén mindenki más tapasztalatokról számolt be korábbi döntésének, figyelmének, fegyelmének megfelelően.

Legtöbbünknek sikerült megteremteni, amit elhatároztunk. Én pihentem. Igyekeztem figyelni a légzésemre, lazán mozogni, miközben kintről nézve ugyanazt csináltam, mint aki erősített. Belül viszont mindenkiben más zajlott le, mivel teljesen más lelkülettel voltunk ugyanabban a gyakorlatban.

Nem igazán tapasztaltam még ilyet korábban, ezért ezt egy egyszeri, rendkívüli teljesítménynek könyveltem el.
Nagyon sokszor volt már szó arról edzéseken, hogy az ott szerzett tapasztalatokat vigyük ki a hétköznapi életünkbe is, de arra nem gondoltam, hogy ezt a tapasztalatot akár napi szinten fel tudnám használni különböző tevékenységeim során. Pedig lehetséges. Erre pár héttel ezelőtt mesterem hívta fel a figyelmem.

Azóta volt már olyan munkanapom, amikor fizikailag fáradtam, kissé kialvatlanul indultam el otthonról, ám én eldöntöttem, hogy pihenni fogok, miközben ugyanúgy teszem a dolgom.
Miután meghoztam a döntést azt tapasztaltam, hogy sokkal élesebben figyeltem arra, hogy energiáimat ne fordítsam a negatív gondolatok felé, ne ellenőrizzek túl egy munkafolyamatot, illetve összességében sokkal lazábban kezeltem, nem feszültem rá az elém gördülő feladatokra. A tevékenység nem változott, csak a működésem, ezért létre tudott jönni, a pihenés is.

Ráadásul nem csak pihenni tudtam, a hozzáállásom megváltoztatása révén olyan dolgokat is észrevettem, amikre alapból nem figyeltem volna.
Mind az edzés, mind a munkanap során is a figyelem, fegyelem, jelenlét volt a kulcs.
Míg a külső körülményekre nem vagy csak részben vagyunk hatással, a hozzáállásunk tekintetében nagyobb szabadságunk van."

2023.09.09.

Hétvégi (külső) térteremtés képekben

A hétfői szabadtéri edzés után kedden a Budakeszi központban edzettünk, ahol a szüleivel együtt a második edzésén vett részt legfiatalabb tanítványunk, aki 5 hónapos. A szülők segítsége nélkül gyakorolta a hasonfekve könyöklést, valamint a hangját próbalgatta. Az első nagyobb kacagása is megtörtént.

Itt sem fáztunk!

Tegnap egy kivételes lehetőségünk volt, mivel nagy eséllyel az év legforróbb napján edzhettünk a szabadban. Erre nincs mindig lehetőségünk.
Így, a természet ad nekünk ugródeszkát ahhoz, hogy saját kényelmünket és elképzelésinket mellőzve a környezetünket -ebben az esetben a hőséget- használjuk fejlődésünk eszközéül.

Hogyan állunk a nehézségekhez?
Problélma vagy feladat?
A probléma problémát (feszültséget), a feladat megoldást szül.

A feladat lehetőség.
Mi a mai feladatunk?

Ambruzs Szabolcs

10 éve

Shaolin Kung-fu bemutató /Ambruzs Szabolcs/ Eredeti Fény Templomban a Buddha születésnapi ünnepségén 2016.05.01.