Gyerekként rengeteget szorongtam a versenyek előtt. Vízilabda-meccsek, elvárások, megfelelési kényszer. Kívülről sokszor magabiztosnak tűntem,(bár erről a szüleimet lenne érdemes megkérdezni☺️) belül viszont folyamatos párbeszéd zajlott bennem:
Mi lesz, ha nem sikerül?
Mi lesz, ha csalódást okozok?
Ma már tudom, hogy ezek az érzések nem csak a sportban jelennek meg. Ugyanazok a belső folyamatok köszönnek vissza akkor is, amikor valaki életmódot szeretne váltani.
Mi lesz, ha kinevetnek az edzőteremben?
Mit gondol majd rólam az edző?
Mi van, ha nem tudom jól- helyesen csinálni a gyakorlatokat?
Mi van, ha nem vagyok elég kitartó?
Sokszor természetesnek vesszük ezeket a gondolatokat, pedig érdemes megállni és megvizsgálni őket. Mert a felszín alatt gyakran olyan félelmek, hiedelmek és minták rejtőznek, amelyek hosszú ideje irányítják a döntéseinket.
Az évek során megtanultam, hogy a legnehezebb időszak szinte mindig a kezdet. Ezért ma már nemcsak az edzésben szeretnék segíteni az embereknek, hanem abban is, hogy átjussanak ezen a mentális akadálypályán.
Legtöbbször a fejlődés nem az első edzéssel kezdődik. Hanem azzal a pillanattal, amikor elkezded szépen lassan megérteni önmagad.
Ha most éppen egy ilyen kezdeti nehézséggel állsz szemben, szívesen leszek a beszélgető partnered vagy akár a mentorod. Néha már az is hatalmas lépés, ha kimondod, megosztod valakivel, ami benned zajlik. Egy őszinte beszélgetés sokszor többet lendít az elinduláson, mint gondolnád.
Ui: amennyiben csak egy kis együttérzése vágysz hallgass bele a videóba👊🏼
Borlai Training
Megosztás
Egy eredeti magas intenzitású intervall edzés. A Borlai Training tonizálja az izmokat, és maximalizál A szörfös életstílus megtestesítője.
Könnyedén használható rendszer, ami az egészséges életmódot helyezi előtérbe. Minden amit tanítunk egyszerű, fenntartható dolgokat tanít, amit a napi rutinba beépítve minden pillanatban energizált és motivált maradok. Ami nem fenntartható az sosem lesz igazán sikeres. Az optimális mozgás mellet a helyes táplálkozás és a meditáció és a regeneráció (alvás) fontos szerepet játszik a programban. Az eg
25/05/2026
Sokan akkor kezdenek el igazán foglalkozni a testükkel, amikor már valami igazán fáj, feszül, kellemetlen érzést okoz vagy visszatérően akadályozza őket a mindennapi mozgásban.
Ilyenkor a legtöbben azonnali megoldást keresnek. Az egyik oldalról ez egy teljesen érthető reakció, hiszen ki szeret fájdalommal létezni? Nemde? Jöhetnek a legjobb-hatékony nyújtások, speciális erősítés, mobilizálás, hajlékonyság növelés.
Több edzést. Különleges gyakorlatok.
Mit szóltok ahhoz a scenario-hoz, ami arra hivatott, hogy először részletesen feltérképezzük az adott “problémák” eredőjét? Csak úgy kíváncsiságból is…engem az érdekel, hogy most honnan indultok?!
Mi is az a valós kiinduló pont?
Hasonlóan a térkép olvasáshoz az erdő szélén vagy akár a város közepén levő info tábla előtt tanakodva:
📍“ÖN MOST ITT ÁLL!”
Egy jó állapotfelmérés nem csak azt mutatja meg, hogy éppen mi nem működik jól a testedben…
Hanem azt is, hogy:
milyen mozgásmintáid vannak?
hol kompenzál a tested?
milyen hiányosságok húzódhatnak a háttérben?
és merre érdemes továbbindulni a fejlődéshez?
Mert nem mindig az a kérdés, hogy HOGYAN és MIT? csinálj többet. Sokszor inkább az, hogy JÓ irányba dolgozol-e egyáltalán?
A fejlődés egyáltalán nem ott kezdődik, hogy még jobban belemerülsz a rossz mintáidba és idővel elsüllyedsz a saját mocsaradba
Hanem leginkább ott, hogy pontosabban látod a kiindulópontot.
Ha szeretnéd jobban érteni, hogy valójában mi fog vissza Téged, írj rám üzenetben.
23/05/2026
A legtöbb ember a szörfözésben csak a szabadságot látja. A sebességet, a vizet, az adrenalint. És ez így is van rendjen. Azonban a háttérben ott van valami más is: a test, mint egy elképesztően precíz harci gépezet.
A kép bal oldalán éppen egy windsurf forduló közben vagyok.
A jobb oldalon pedig pontosan ugyanazokat az izomláncokat aktiválom és közben a mozgástartományt növelem egy könnyed gyakorlattal.
És talán pont ez az egyik legjobb példa arra, hogy mit is jelent számomra a hatékony funkcionális edzés.
Szinte minden sportnak megvannak azok a jellegzetes mozdulatai, amelyeket egy kis kreativitással és odafigyeléssel át lehet ültetni az edzésbe. Amikor valaki megkérdezi tőlem, mi a legnagyobb különbség egy hagyományos gépes konditermi edzés és a funkcionális-saját testsúlyos körtréning között, sokszor ezzel a példával rukkolok elő.
Mert itt válik igazán láthatóvá a 3 dimenziós mozgás:
A rotációk.
Az instabil helyzetek.
Az aszimmetrikus terhelések.
Az a fajta kontroll, amit nem lehet kizárólag gépeken ülve felépíteni.
Ráadásul ezekben a “speciális” sportokban a test sokkal extrémebb pozíciókban dolgozik, mint azt elsőre gondolnánk. A váll, a gerinc, a csípő vagy akár a boka olyan szögekben kap terhelést, amelyekre tudatosan fel kell készíteni a szervezetet.
Ezért számomra a prevenció nem egy külön program, hanem a tényleges alap.
Szinte minden edzés előtt ugyanaz a gondolat fut át rajtam: teljesen mindegy, milyen mozgásformát választok. Egyetlen testem van, és azt szeretném úgy felkészíteni, hogy minél sokoldalúbban, hatékonyabban és minél hosszabb ideig szolgáljon szinte bármilyen sportban.
Ez az igazi “unlock your athletic potential”. 🔓💪
Az utóbbi időben egyre többet gondolkodom azon, hogy mennyire félreértjük a fejlődés fogalmát.
Sokáig én is azt hittem, hogy a fejlődésnek mindig látványosnak kell lennie.
Gyorsnak. Motiválónak.
Hogy folyamatosan éreznem-látnom kell az eredményeket ahhoz, hogy jó úton járjak.
De most, ebben az időszakban én is újra benne vagyok abban a folyamatban, ami emlékeztet rá, hogy a valódi fejlődés sokkal nyersebb és kaotikusabb ennél.
Mert az igazi változás nem egy lineáris út. Hanem rengeteg ismétlődés, türelem, bizonytalanság, újrakezdés és tudatos jelenlét.
És talán ez a legnehezebb része: elfogadni, hogy minden valódi eredmény mögött egy érthető rendszer és egy folyamat áll. Olyan lépések sorozata, amiket nem lehet megkerülni, felgyorsítani vagy átugrani.
Persze rövidtávon könnyű becsapni magunkat.
Kifelé mutatni valamit. Sikeresnek tűnni.
De belül pontosan érezzük, amikor nincs valódi mélysége annak, amit csinálunk.
Most én is újra tanulom, hogy a fejlődés sokszor egyszerre öröm és kudarc. Könnyedség és nehézség. Flow és teljes bizonytalanság.
És furcsa módon pont ebből az egész “káoszból” kezd összeállni valami, ami végül tényleges változáshoz vezet.
A videóban erről beszélek… mert vannak dolgok, amiket nem lehet 15 másodperces motivációs idézetekből megérteni. 🎥
18/05/2026
Mesélek neked valamit, amit valószínűleg csak a saját testeden keresztül értesz meg…
Tudtad, hogy óriási különbség van a két fogalom között? Ereszkedj bele most a lehető legszélesebb terpeszedbe. Csak lazán. Figyeld meg milyen messze kerülnek egymástól a lábfejeid?
Megvan?
Most pedig állj egy lábra. Találd meg az egyensúlyod… és próbáld meg a másik lábadat oldalra emelni a lehető legmagasabbra.
Na… itt mekkora lett a terpeszed?
Ugye érzed a különbséget?
Pedig ugyanarról a csípőről, ugyanazokról az izmokról, ugyanarról a testedről beszélünk.
És pontosan ez az a pont, ahol a legtöbben félreértik a
mobilitás fogalmát.
Mert attól, hogy egy statikus nyújtásban „elérsz” egy bizonyos pozíciót, még egyáltalán nem biztos, hogy azt a mozgástartományt valóban birtoklod is.
A nyújtás sok esetben passzív.
A gravitáció segít.
A testsúlyod segít.
Ellazulsz benne és megtartod a helyzetet.
Viszont amikor ugyanezt a mozgástartományt aktívan
kell kontrollálnod… egy lábon egyensúlyozva, stabil
törzzsel, megfelelő izommunkával, koordinációval és
idegrendszeri kontrollal… akkor hirtelen teljesen más
történetet kezd mesélni a tested.
Mert a mobilitás nem csak arról szól, hogy milyen
„hajlékony” vagy.
Hanem arról, hogy mennyire tudod használni azt a
mozgástartományt erővel, kontrollal és biztonsággal.
És most jön az igazán érdekes rész…
Ehhez még sportolónak sem kell lenned.
Hiszen a tested minden egyes nap mobilitási
feladatokat ad neked.
Amikor reggel kikelsz az ágyból.
Amikor lehajolsz felvenni valamit a földről.
Amikor leguggolsz a gyermekedhez.
Amikor beszállsz a kocsiba.
Amikor átnyúlsz a biztonsági övért.
Amikor leveszed a legfelső polcról a jénai tálat.
Amikor megmosod a hátad zuhanyzás közben.
És ezek azok a hétköznapi mozdulatok, amik sokszor
sokkal őszintébben megmutatják a tested valódi
állapotát, mint bármilyen edzés.
Mert a cél nem az, hogy extrém pózokba tudj
belemenni.
Hanem az, hogy könnyedén, fájdalommentesen és
magabiztosan tudj mozogni a saját életedben.
Számomra ezért lett a mobilitás az egyik legfontosabb
alapja minden mozgásnak.
Nem kiegészítés.
Hanem maga az alap, amire a tested hosszú távú
működése épül.
15/05/2026
Mit ad nekem a szörf mentálisan…
Ez a sport szinte az egész eddigi életemet végigkísérte.
7 éves korom körül, a Velencei-tó közepén még sokszor sírással, szenvedéssel és kudarccal telt egy-egy nap. Kicsi voltam, gyenge, tapasztalatlan és ott álltam szemben a természet erejével. Akkor még nem értettem, miért vonz ennyire a szél és a víz világa. Csak azt tudtam, hogy újra és újra vissza akarok menni.
Aztán teltek az évek és egyszer csak azon kaptam magam, hogy a nálam 10 évvel idősebb szörfös barátaim, közösség szinte a szárnyai alá vett. Vittek magukkal Európa különböző spotjaira, én pedig tátott szájjal szívtam magamba ezt az életérzést.
A Garda-tó lett az egyik nagy szerelem. Heteket töltöttünk ott. Vadkempingezés, végtelen szeles napok, napszítta arcok, fáradt esték és az az utánozhatatlan szabadságérzés, amit talán csak az érthet igazán, aki már élt így.
15 évesen már tudtam, hogy minden kezdeti küzdelem megérte.
Később még intenzívebb utazások jöttek. Hullámok, veszélyhelyzetek, adrenalin, örömmámor, teljes kifáradás… majd parton ülve egy sör mellett a mély beszélgetések hajnalig. A szörf valójában nemcsak sportot adott nekem, hanem életleckéket is.
Megtanított jelen lenni.
Alkalmazkodni.
Tisztelni valamit, amit soha nem tudsz teljesen kontrollálni.
Voltak időszakok, amikor szinte teljesen abbahagytam a windszörfözést és más vízi sportok felé sodort az élet. De a szívemben mindig megmaradt egy nagyon fontos helyen.
Az elmúlt években pedig újra egyre erősebben húz vissza a szél és a hullámok világa.
És talán ma már nem is csak maga a sport miatt.
Hanem azért is, mert mindezt megoszthatom a húgommal, aki szinte mindig ott szörfözik mellettem. És ahogy együtt siklunk a vízen, várjuk a befújást vagy együtt veséztük ki a napi élményeket… akkor mindig eszembe jut valami egészen örömteli:
A család az család. ❤️🌊
14/05/2026
Az élmény, ami sokat formált bennem.
Amióta lovagolni járok, nincs két egyforma alkalom. És nem csak azért, mert a fejlődésnek van egy jól ismert íve, amit sportolóként már sokszor megtapasztaltam. Ez valami egészen más. Sokkal mélyebb.
Egy belső utazás.
Kapcsolódás önmagamhoz, a mentális állapotomhoz, a lelkemhez és közben egy érző lényhez, aki minden rezdülésemet tükrözi.
Régen sokan mondták nekem, hogy a lovaknak hatalmas lelkük van. Hogy igenis számít, milyen energiával, figyelemmel és szeretettel közeledsz feléjük. Ma már pontosan értem, miről beszéltek a nálam tapasztaltabbak.
A ló valóban tanító.
Az elmúlt időszakban azon kaptam magam, hogy a reggeli lovaglások előtt már nemcsak fizikailag készülök a találkozásra, hanem mentálisan is. Tudatosan hangolódom rá. Mert érzem, hogy a közös idő minőségét az én belső állapotom határozza meg.
És amikor szétszórt vagyok, stresszes vagy éppen a saját feldolgozatlan folyamataimmal küzdök… azt Ő azonnal érzi. Mintha a belső világom kivetülése lenne. Ilyenkor nem azt csinálja, amit kérek tőle, hanem pontosan azt mutatja meg, ami bennem zajlik.
(Fuuuu…néha az jár a fejemben, hogy bárcsak leugorhatnék😂)
Régen ezt a viselkedést makacsságnak hívtam volna. Ma már tudom, hogy ennél sokkal többről van szó.
A lovaglás megtanított arra, hogy a fejlődés nem csak technika, erő vagy tudás kérdése. Hanem belső munka is. Önreflexió. Jelenlét. Egyensúly.
És talán ezért ad ennyit ez a csoda sport. Mert minden alkalommal nemcsak lovagolni tanulok… hanem önmagamhoz is közelebb kerülök. 🐎✨
Hogyan csináljam helyesen a fekvőtámaszt?Aka: egy fontos kulisszatitok, amit a fekvőtámaszról tudnod illik 🙂
Az egyik edzésen Bálint egy nagyon kedves és érdeklődő tanítványom odafordult hozzám és azt kérdezte:
„Mesélnél nekem részletesebben a fekvőtámaszról?”
Azt mondta, nagyon szereti ezt a gyakorlatot, de szeretne fejlődni benne. Nem csak több ismétlést akart. Sokkal inkább megérteni, hogyan tudná még hatékonyabban és hosszú távon beépíteni a mindennapjaiba.
Az ilyen kérdéseknél mindig felcsillan a szemem. Mert egy látszólag egyszerű gyakorlat mögött elképesztően mély világ rejtőzik.
Ilyenkor mindig ugyanonnan szeretek indulni:
MIÉRT szeretnél fejlődni benne? Mi a célod a fekvőkkel?
Bálint esetében hamar kiderült, hogy leginkább a helyes technika, a kivitelezés és a hatékonyság érdekli. Innen pedig szinte magától sodródtunk bele a fekvőtámasz rejtelmeibe.
Az egyik legnagyobb „paradigmaváltás” számomra annak idején az volt, amikor valaki végre felhívta a figyelmem egy nagyon fontos szempontra:
A jó technika nem csak arról szól, hogy „szépen” mozogsz.
Hanem arról is, hogy éveken keresztül tudj edzeni sérülések nélkül.
Vagyis az egyik legfontosabb tényező:
a vállöv és az ízületek egészsége.
Ezért kulcsfontosságú a váll és a könyök pozíciója.
Egy vállszéles fekvőtámasznál ideális esetben a könyök nagyjából 45 fokos szöget zár be a törzseddel. Vagyis nem teljesen oldalra nyílik.
És itt jön egy nagyon fontos kép👇
Képzeld el magad szemből úgy, mintha egy nyílvessző feje lennél. A fejed halad előre, a karjaid pedig enyhén hátrafelé zárnak, nem teljesen oldalra nyitva.
Ez a pozíció nemcsak az ízületeidet védi jobban, hanem ebben a helyzetben a karod stabilabb és erősebb is lesz, ami hosszútávon kifizetődő.
Teszteld le magadon👇
Próbálj meg valakit teljesen nyitott könyökkel eltolni magadtól. Majd ismételd meg úgy, hogy a könyököd közelebb van a törzsedhez.
Szinte biztos, hogy a második verziónál stabilabbnak és erősebbnek érzed majd magad.
És igen…valóban a helyes fekvőtámasznak még rengeteg fontos aspektusa van. De haladjunk csak lépésről lépésre 🙂
Te mire figyelsz leginkább fekvőtámasz közben? 👇
12/05/2026
A fejlődésről sokan úgy gondolkodnak, mintha csak egy dolgon múlna: mennyi időt és energiát teszel bele…
Pedig a valóság ennél jóval összetettebb.
Nem mindig az jut előrébb, aki többet csinál. Sokkal inkább az, aki pontosabban látja, hogy honnan indul, mire van szüksége, és mit érdemes jelen pillanatban, valóban fejlesztenie.
A fejlődés közben rengetegen figyelmen kívül hagyják ezt a 4 alapvető dolgot:
1. a saját kiindulópontjukat
2. az alapokat, amire építkeznek
3. a rendszerességet
4. és a türelmet
Ezek nélkül könnyű azt érezni, hogy sok energiát teszel valamibe, de a végeredmény legtöbbször az, hogy mégsem haladsz úgy, ahogy szeretnél.
A fejlődés nem mindig látványos.
Nem mindig gyors.
És nem mindig egyenes vonalú.
Van, amikor éppen az épül a háttérben,
amit csak később fogsz igazán érezni, felfedezni, megtapasztalni.
Ezért nem csak az a kérdés, hogy mennyit csinálsz. Hanem az is, hogy jó alapokra építesz-e, és valóban azt fejleszted-e, amire most szükséged van?
Te melyiket vagy hajlamosabb figyelmen kívül hagyni: a kiindulópontot, a rendszerességet, az alapokat vagy a türelmet?
Sokszor automatikusan azt gondoljuk, hogy ha valami nem működik jól, akkor a megoldás az lesz, hogy még több energiát, munkát, verejtéket fektetünk bele.
Több edzés.
Több ismétlés.
Több terhelés.
Több fegyelem.
Pedig a fejlődés nem mindig ott akad el, hogy kevés a befektetett energia. Sok esetben inkább ott, hogy nincs elég pontos kép arról, hogy valójában hogyan is áll össze egy teljes egésszé a folyamat.
Ha a kiindulópont nincs rendesen feltérképezve, ha a mozgásminták mögötti összefüggések nincsenek átbeszélve, ha nem látod tisztán, hogy ténylegesen mi blokkol, akkor a több terhelés nem biztos, hogy megoldást nyújt.
Lehet, hogy csak tovább erősíti ugyanazt a mintát, ugyanazt a kompenzációt, ugyanazt a túlterhelést, amiből a probléma eredetileg is kialakult.
A fejlődés nem csak terhelés kérdése. Hanem a megfelelő irányé, minőségé, időzítésé és nem utolsó sorban az önismereté.
Van, amikor nem előre kell rohanni, hanem egy lépéssel hátrébb lépni, és pontosabban megnézni:
- Honnan indulsz?
- Milyen hiányosságok vannak a rendszerben?
- Mi az, ami valóban limitál?
- És mire lenne most ténylegesen szükséged?
Egyáltalán nem biztos, hogy több terhelésre van szükséged, hanem lehet, hogy először inkább egy letisztultabb képre.
Volt már neked is olyan pillanat, felismerés az életedben amikor utólag rájöttél, hogy: talán nem a több munkára, hanem inkább pontosabb, megfelelőbb irányra lett volna szükséged a fejlődéshez?
Kattints ide a szponzorált hirdetés igényléséhez.
Helyszín
Kategória
Telefonszám
Weboldal
Cím
Budapest, Borbolya Utca 6
Budapest
1023
Nyitvatartási idő
| Hétfő | 08:00 - 20:00 |
| Kedd | 08:00 - 20:00 |
| Szerda | 08:00 - 20:00 |
| Csütörtök | 08:00 - 20:00 |
| Péntek | 08:00 - 20:00 |
| Szombat | 10:00 - 11:00 |