Excelsior Hegymászó Sportegyesület

Még van hely az Excelsior Gleccserjáró tanfolyamán!
Ha érdekel egy igazán autentikus környezetben megtartott tanfolyam - a Großglockner alatt elterülő Teischnitzkees gleccseren - akkor JELENTKEZZ! A tanfolyamon részletesebben tanuljuk meg a téli alpesi tanfolyamon megismert felhúzórendszereket, melyeket a 3000 méter felett elterülő gleccser hasadékaiban gyakorlunk be.
Időpont: 2026. augusztus 26-30.
Infók és jelentkezés >>> https://www.excelsior.hu/tanfolyamok/gleccserjaro-tanfolyam

Érdemes elolvasni!

https://www.facebook.com/davidkleinexpedition/posts/pfbid02uKLLJWSiaHshcKwizDGLpXQxPCYVzyfeSAo6SdznhCPRjeDcWo7V4LWRuCxVRQwdl?rdid=TQ2ZBB3PFNJTfMAB #

Szurkoljunk együtt Dávidnak! :)

❗ Folytatódik a CSÚCSMÁSZÓ KÖR: Dávidék elérték a hármas tábort

Dávid és Ian ma sikeresen feljutottak a Broad Peak hármas táborába. A következő órákat pihenéssel, hidratálással és a csúcsmászás előkészítésével töltik.

A tervek szerint az esti órákban indulnak tovább a csúcs felé. Ha az időjárás és a körülmények kedvezően alakulnak, akkor holnap, azaz július 18-án érhetik el a Broad Peak csúcsát.

Szurkoljunk nekik az expedíció legizgalmasabb szakaszában!



Kiemelt partnere: Zolmat Kereskedelmi Kft.

Az expedíció szervezője:
A Broad Peak Expedíció 2026 partnerei: Dig-Build Kft. a tiszta megoldás Balatonlelle SE ASC Global Magyarország Kft. Excelsior Hegymászó Sportegyesület

Az expedíció hivatalos médiafigyelője: Observer Hungary

Megkezdődött a csúcsmászás a Broad Peaken.
Hajrá Dávid! Excelsior! :)

https://www.facebook.com/davidkleinexpedition/posts/pfbid02sorUdXRY5EyBVbAbMdZLnzXW7BpbFSW2QjXLB6jCrtqt4W4jZxqAXk6JXhx8TuHGl?rdid=dy7qe8YngmyFawA1 #

Dávid sikeresen teljesítette második akklimatizációs körét a Broad Peaken – a következő lépés a csúcsmászás lehet

https://www.facebook.com/photo?fbid=1583451179805709&set=a.201469631337211

Klein Dávid sikeresen teljesítette második akklimatizációs körét a Broad Peaken – a következő lépés a csúcsmászás lehet

2026. július 2.

Klein Dávid és amerikai mászótársa, Ian Overton június 30-án hajnalban indult el a Broad Peak expedíció második akklimatizációs körére. A két alpinista július 2-án, egy rendkívül erős akklimatizációs kör után, biztonságban visszatért a 4850 méteren fekvő alaptáborba. Három napot és két éjszakát töltöttek a hegyen. A rendkívül sikeres második körrel akár a csúcsmászás megkezdésére is feljogosíthatja a mászópárost. Az ameriaki-magyar kötélpároson kívül még mindig csak a pakisztáni (hunza) kötélrögzítő csapat járt az alaptábor felett: az első nem-pakisztáni hegymászók érkezésére a napokban lehet majd számítani.

Előzmények

A Broad Peak (8051 m) megmászására Dávid pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók használata nélkül vállalkozott. Az expedíció célja továbbra is változatlan: biztonságosan végrehajtani egy tiszta stílusú mászást a Karakorum egyik legszebb nyolcezresén.

Az expedíció június 18-án érte el a 4850 méteren fekvő alaptábort. Az első napokat a tábor kiépítése, a felszerelések rendszerezése, valamint a mászóútvonal beszállásának felderítése és kijelölése töltötte ki.

Az első akklimatizációs kör során Dávid és Ian voltak az idei szezon első mászói a Broad Peaken. Mivel előttük még nem dolgozott más expedíció a hegyen, saját maguk jelölték ki a beszálláshoz vezető útvonalat a Godwin-Austen gleccser állandóan változó jégtornyai között, valamint kiépítették és megerősítették a normál útvonal biztosítási pontjait egészen az egyes táborig.

A két alpinista saját hegymászó tudására és tapasztalatára támaszkodva nyitotta meg az egyes táborba vezető útvonalat. Az első kör során két éjszakát töltöttek magasan, elérték a kettes tábort, majd biztonságban visszatértek az alaptáborba.

Az eredmények összefoglalása

A mostani, azaz a második akklimatizációs kör az expedíció akklimatizációs programjának utolsó tervezett szakaszát jelentette.

Dávid és Ian június 30-án hajnalban indultak el az alaptáborból. Felszámolták az egyes tábort, felszerelésüket továbbvitték a kettes táborba, ahol az első éjszakát töltötték. Július 1-jén akklimatizációs céllal felmásztak a hármas táborba, ahol felszerelést (sátrat, matracokat, gázt és 100 méter rögzítésre szánt kötelet) deponáltak, majd rövid pihenőt követően visszaereszkedtek a kettes táborba, ahol egy második éjszakát is eltöltöttek akklimatizációs céllal. Július 2-án reggel biztonságban visszatértek a Broad Peak alaptáborába.

A második kör már nem csupán a szervezet alkalmazkodását szolgálta a ritkább levegőhöz, hanem a felső táborok kiépítésének folytatását, a biztosítási pontok ellenőrzését és javítását, valamint a későbbi csúcsmászás előkészítését is.

Dávid és Ian eddigi mérlege: az első akklimatizációs kör során 2 éjszaka az egyesben és a kettes érintése, majd a második kör során két éjszaka a kettesben és a hármas érintése.

Az egyes tábor felszámolása azért volt fontos stratégiai döntés, mert az alaptáborból közvetlenül a kettesbe emelkedve gyorsabban tudnak reagálni az időjáráselőrejelzésben beálló változásokra, valamint kevesebb felszerelést kell az expedíció végén leszállítaniuk a hegyről. (A közvetlen emelkedés a kettesbe természetesen megfelelő fizikai felkészültséget igényel.)

A hegy állapota

Az első akklimatizációs kör során a hóviszonyok kedvezőek voltak. A korábbi friss hóréteg a meredekebb lejtőkről már lecsúszott, miközben jól járható, tömör hó maradt vissza. A második kör során a hó szerkezete már lazább, nehezebben járható volt, a kettes tábor alatti régió sok helyen kiolvadt, laza szerkezetű sziklát, az egyes alatt pedig kőtörmelékes vízeséseket hagyva hátra.

A legjelentősebb objektív veszélyt továbbra is a nappali felmelegedés hatására jelentkező kőhullás jelenti. Emiatt Dávidék változatlanul nagyon korai indulásokkal és tempós mozgással igyekeznek minimalizálni a veszélyes szakaszokon töltött időt.

További tervek

A második akklimatizációs kör lezárásával az expedíció akklimatizációs programja sikeresen befejeződött. A több, magasban töltött éjszakának és a fokozatos terhelésnek köszönhetően Dávid és Ian szervezete elérte azt az alkalmazkodási szintet, amelyre a csúcskísérletet alapozhatják.

Most, az előrejelzések alapján hosszabb kedvezőtlen időjárású időszak következik: jelenleg a hegyen havazik, az alaptáborban esik, és a következő napokban is magas relatív páratartalom és erős szelek várhatóak. Az alpinista páros akkor tud kialakítani majd a csúcsmászásra vonatkozó terveket, ha az előrejelzésben feltűnik az úgynevezett ablak. Egy olyan időszak, amikor a relatív páratartalom és a szél sebessége is több napon keresztül alacsony.

A következő napok az alaptáborban regenerációval, a felszerelés átvizsgálásával és az időjárási előrejelzések folyamatos elemzésével telnek majd. Amennyiben megfelelő időjárási ablak nyílik, a csapat megkezdi a csúcsmászást.

„A második körrel lezárult az a munka, amit az akklimatizációs időszakra terveztünk. Most a hegy térfelén pattog a labda: várjuk azt a néhány napos időjárási ablakot, amikor megengedi, hogy továbbmenjünk. Addig pihenünk, figyelünk, és igyekszünk türelmesek maradni.” – Klein Dávid



Kiemelt partnere: Zolmat Kereskedelmi Kft.

Az expedíció szervezője:

A Broad Peak Expedíció 2026 partnerei: Dig-Build Kft. a tiszta megoldás Balatonlelle SEASC Global Magyarország Kft. Excelsior Hegymászó Sportegyesület

Az expedíció hivatalos médiafigyelője: Observer Hungary

Dávid túl van az első akklimatizációs körén a Broad Peaken.
Részletek az alábbiakban. :)

https://www.facebook.com/photo?fbid=1579156316901862&set=a.201469631337211

SAJTÓKÖZLEMÉNY – 2026. június 26.

Klein Dávid sikeresen teljesítette első akklimatizációs körét a Broad Peaken – amerikai társával, Ian Overto-nal elsőként jártak az alaptábor fölött, és elsőként aludtak az 1-es táborban az idei szezonban

Klein Dávid és amerikai mászótársa, Ian Overton sikeresen teljesítették a Broad Peak expedíció első akklimatizációs körét. A mászók június 26-án tértek vissza a 4850 méteren fekvő alaptáborba, miután három napot és két éjszakát töltöttek a hegyen. Az akklimatizációs kör minden várakozásukat felülmúlta: önállóan, alpin stílusban nyitották meg az utat az 1-es táborba, érintették a kettest, és két éjszakát töltöttek el magányosan a hegyen kialakított táborukban.

Előzmények
A Broad Peak (8051 m) a Karakorum-hegység egyik ikonikus nyolcezrese, amelynek megmászására Dávid pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül vállalkozott. Ha az expedíció sikerrel jár, ez lesz az alpinista ötödik nyolcezres csúcsa palack nélkül. Dávid eddig 7 sikeres himalájai expedícióban vett részt csúcsmászóként, expedícióvezetőként, mászótársként, és két első magyar megmászást hajtott végre „nyolcezresen”.

Az expedíció június 18-án érte el az alaptábort, ahol a csapat néhány napot a tábor kiépítésével, a felszerelések rendszerezésével, valamint az első magashegyi kör előkészítésével töltött. (Többek között a mászóút „beszállásához” vezető útvonalat jelölték ki bambuszkarók végére kötött zászlócskákkal.)

Az akklimatizációs folyamat első szakasza június 24-én kezdődött meg, melynek különlegességét az adta, hogy az idei szezonban Dávid és Ian voltak az első mászók a Broad Peaken. A hegyen ekkor még nem dolgozott más expedíció, így a normál útvonal alsó szakaszának felderítése, kijelölése és a rögzítési pontok kiépítése/megerősítése teljes egészében rájuk hárult.

Technikai részletek
A két mászó az alaptáborból indulva saját maga jelölte ki a beszálláshoz vezető útvonalat a Godwin-Austen-gleccser állandóan változó jégtornyai és hasadékrendszerei között.

A szükséges biztosítási pontokat sziklaszegek, jégcsavarok és hókarók segítségével alakították ki, miközben úgynevezett „menetből biztosítást” alkalmaztak. (Ilyenkor a gyorsabb haladás érdekében mindkét mászó mozgásban van. Az elől haladó alpinista köztes biztosítási pontokat alakít ki, amiket a hátul haladó vagy eltávolít, vagy a későbbi mozgás támogatása érdekében hátrahagy.)
A mászás során 100 méter rögzítésre szánt kötelet vittek fel magukkal, ezt azonban még nem helyezték el sehol, a későbbi szakaszokra tartalékolják.
Dávidék beszámolója szerint a hóhelyzet a hegyen szinte tökéletes, a kockázatosabb részek még nem olvadtak le, a korábbi laza hóréteg viszont már lecsúszott a lavinaveszélyesebb lejtőkről, a haladást elősegítő tömör réteget hagyva maga után.
Ami azonban komoly kockázatot jelenthet, az a kőhullás: ezt leginkább korai indulással és tempós mozgással tudják kivédeni.

A mászáshoz Dávid és Ian egy tekercs 60 méteres dinamikus kötelet, 4 „hókarót”, 4 jégcsavart, 6 sziklaszeget, kalapácsot, kötél- és hevedergyűrűket, jégszerszámokat, technikai hágóvasakat vittek magukkal. A mászást nehezítette, hogy az egyes tábor kiépítéséhez és két hegyen töltött éjszakájukhoz is fel kellett szállítaniuk az összes felszerelést és ellátmányt, így végül mindketten 20 kg körüli zsákkal mozogtak.
Mindezt kereskedelmi expedíciók támogatása és előre kiépített infrastruktúra nélkül hajtották végre, saját hegymászó tapasztalatukra és döntéseikre támaszkodva.

Az eredmények összefoglalása
Június 24-én a mászók saját erejükre támaszkodva sikeresen elérték és kialakították egyes táborukat nagyjából 5600 méteren, majd ott éjszakáztak.
Szándékuk szerint másnap a kettes táborba vezető utat derítették volna fel. A reggeli órákban táborukba érkezett egy 12 főt számláló pakisztáni (hunza) kötélrögzítő csapat. Dávid és társa az érkező csapatot teával kínálta, majd a kötélrögzítőket az íratlan szabályoknak megfelelően maguk elé engedték, így a kettes tábort az ő nyomukban haladva, nagyjából az élcsapat után 15 perccel érték el.

A kettes tábor elérése akklimatizációs terveik fontos és ambiciózus eleme volt: a szervezet így alkalmazkodik fokozatosan a ritkább levegőhöz és a növekvő magassághoz. Miután elérték a kettes tábor térségét, rövid pihenőt tartottak, majd visszaereszkedtek az egyes táborba, ahol egy újabb éjszakát töltöttek, majd június 26-án biztonságban visszatértek az alaptáborba.

További tervek
Az első kör célja az akklimatizáció mellett a hegy alsó szakaszának feltérképezése és a későbbi mászások előkészítése volt. A csapat tervei szerint a következő napok pihenéssel, regenerációval és az időjárási előrejelzések elemzésével telnek majd.
Amennyiben a körülmények kedvezőek maradnak, Dávid és Ian hamarosan megkezdik második akklimatizációs körüket, amely során a hegy magasabban fekvő részein töltenek majd időt, és folytatják a felső táborok kiépítését. Reményeik szerint legalább egy, esetleg két éjszakát töltenek el a kettes táborban – és esetleg a kettes tábor feletti akklimatizációs munkára is sor kerül.
Dávid és Ian az alaptáborban egyeztetett a hunza kötélrögzítő csapattal, mivel terveik, ritmusuk egybevág.

„Az első kör pontosan azt hozta, amit reméltünk tőle. Sikerült biztonságosan mozognunk a hegyen, logikus nyomvonalat kijelölni az egyes táborig, stabil biztosítási pontokat kialakítani és eltölteni két éjszakát táborunkban. Jó érzés volt úgy mozogni odafent, hogy teljesen magunkra voltunk utalva, a felmerülő kihívásokat egyedül kellett megoldanunk, de azt is érzhettük, ha csak rövid ideig is, hogy csak miénk a hegy. Most következik a regeneráció, aztán folytatjuk a munkát.” (Klein Dávid)



Kiemelt partnere: Zolmat Kereskedelmi Kft.

Az expedíció szervezője:

A Broad Peak Expedíció 2026 partnerei: Dig-Build Kft. a tiszta megoldás Balatonlelle SE ASC Global Magyarország Kft. Excelsior Hegymászó Sportegyesület

Az expedíció hivatalos médiafigyelője: Observer Hungary

Június 15-16-án tartották meg Innsbruck-ban a soron következő Paramászó Világkupa fordulót, amit Kerekes Bence tagtársunk megnyert! Gratulálunk! 👏🏻
Bence beszámolója és ismertetője a paramászásról:

"Többen gratuláltak már az Innsbrucki eredményhez, sokan írták, hogy "Congrats Champ!" és hasonlók, de úgy látom érdemes tisztába tenni, hogy milyen versenyen vettem részt, és mit kell tudni úgy általában a paramászó versenyekről.

Kezdjük az elején, hogy miben különbözik a paramászás a hagyományos sportmászástól, és miben hasonlít hozzá. Különbség, hogy itt csak egy versenyszámban indulnak a sportolók, amit Lead-nek neveznek, de a valóságban Toprope-ot jelent. Ennek funkcionális oka van, vannak olyan mozgássérült atléták, akik egész egyszerűen nem tudnák a karabinerbe akasztani a kötelet (pl. vakok, vagy a karamputáltak), és az egyenlő feltételek megteremtése végett ezzel a legegyszerűbb ezt kiküszöbölni. Ugyan csak egy versenyszám van, de különböző kategóriák, a sportolók sérülésének mértékétől függően összesen 13 kategóriába kerülhetnek be. Különbség még, hogy általában kevesebb induló van mint az egészséges sportolók esetében, ezért a kvalifikációs körök után közvetlenül a döntő következik. A legnehezebb feladata talán az útépítőknek van, akiknek olyan utakat kell létrehozniuk, amivel kizárják azt, hogy valakinek előnye származzon a mászás során, fontos arra figyelni, hogy aki pl. bal oldalon sérült, ugyanúgy képes legyen megmászni az utat, mint akinek a teste jobb oldalán van valamilyen sérülése.

Amiben megegyezik, az az, hogy általában ugyanazon a falon építik az utakat, mint az egészséges versenyzőknek, és hasonló fogáskészleteket is alkalmaznak. A kvalifikáció flash, a döntő azonban on-sight stílusú. A 28-as olimpián már a paramászás is debütálni fog négy kategória jelenlétével. Ahogy a sportmászásban, úgy a paramászásban is vannak nemzeti, nemzetközi versenyek, világkupák és világbajnokságok.

Kategóriák:
Négy főkategória van, amiket további 2- illetve 3 alkategóriákra osztanak szét:
-AL - lábsérültek
-AU - kéz- és karsérültek
-RP - izom- vagy idegrendszeri sérültek
-B - vakok vagy gyengénlátók.
Én ezek közül az AU3 kategóriában versenyzek, ami feltétele, hogy legalább nyolc mozgópontja az ujjaknak sérültnek kell lennie, de működőképes csuklója van a versenyzőnek.

A 26-os paraszezonban összesen 5 forduló lesz, az első Salt Lake Cityben volt, és a másodikat rendezték június közepén Innsbruckban, Ausztriában. Az amerikai versenyre az edzőmmel, Harangi Jánossal tavaly év vége óta szisztematikusan készültünk edzésterv szerint, aminek kézzelfogható eredményei voltak, az eddigi legerősebb formába sikerült kerülnöm. Azonban hiába a fizikai felkészülés, ha az embernek nincs meg a kellő mennyiségű tapasztalata, és mentálisan nem tud a versenyen a ránehezedő nyomással mit kezdeni. Így jártam májusban, amikor az első selejtező úton fejben teljesen szétestem mászás közben, és olyan pozícióba hoztam magam, aminek a vége egy rosszul sikerült szereplés lett. Hiába a második kvalifikációs mászáson már sikerült valamennyire lenyugtatnom magam, nem tudtam az első selejtező utat kijavítani, és lemaradtam a döntőről.

Janival sokat beszéltünk erről az egészről, és szép lassan kialakította bennem azt a mentális állapotot, amivel végül a második Kupa fordulónak mentünk neki. Az osztrák versenyre úgy mentem oda, hogy nincs mit veszítenem, sikerült már szép eredményt elérnem korábban, de a rosszul sikerült versenyek megtanítottak arra, hogy próbáljam meg a mászást élvezni, és a versenydrukkot valahogy elnyomni magamban. Segített az is, hogy a családom is elkísért erre a versenyre, és még ha akartam is volna se tudtam a két éves gyerekünk mellett a versenyzésre gondolni.

A kvalifikáció első útja egy viszonylag hosszú tetőn vezetett át, ahol a fogások még egészen jók voltak, a kulcs rész a tetőből való kimászással kezdődött, ahol egy magas sarokakasztással lehetett a legjobban megoldani az adott problémát. A csoportomban tizedikként indultam, így volt lehetőségem az előttem mászók mászásait tanulmányozni, és a lehető legjobb stratégiát kialakítani. Végül nem sokkal top alatt estem le, úgy, hogy fizikailag még nem fáradtam el, de egy nagyon kis crimp fogásról lepattant a jobb kezem. Szerencsém volt a második út beosztásával is, ahol utolsóként indultam. Ez a mi kategóriánknak kimondottan nehéz volt, mert két pinchet is beleraktak egymás után, amire végül az izraeli versenytársam tudott mutatni egy jó megoldást, így egy sarokakasztással át tudom nyúlni az egyik fogást. Végül a headwallra csak én jutottam föl ebből a kategóriából, így a második utat magabiztosan hoztam, összetettben pedig a másodikként indultam a másnapi döntőbe.

A sok kategória miatt a mászás előtt az izolációban majdnem 4 órát kellett várni, de Janival már rutinosan töltöttük ezt az időt. Az út benézése során próbáltam figyelni a pihenési lehetőségekre, és azokat tudatosan számításba venni. Egy olyan részt találtam, ahol előre nem tudtam kitalálni a kézsorrendet, és ezért A és B opciót is készítettem fejben rá. Az út elején próbáltam spórolósan és viszonylag gyorsan mászni, a pihenőket pedig amennyire kell, kihasználni. A problémás rész, amire mentálisan próbáltam készülni, szintén a headwall alatt volt, de meglepetésemre sokkal jobbak voltak a fogások, mint azt előre gondoltam. Mászás közben egy jó mentális flowt találtam, ami teljesen kizárta a külső zajokat, és amikor már én is azt éreztem belül, hogy egészen jó pozícióban lehetek, akkor kezdtem beengedni a közönség ovációját. Végül itt is a bal kezem pattant le egy fogásról, de ezzel együtt is sikerült magabiztosan megszereznem a vezető pozíciót.

A következő időszakban egy kis szünet jön a versenyzésben, és a harmadik Kupa forduló augusztus végén Franciaországban lesz megrendezve, ahova terveim szerint megyünk majd, az utolsó két verseny pedig majd csak október végén, november elején lesz az ázsiai kontinensen. Célom, hogy év végén az összesített világkupa sorozatban egy előkelő eredményt érjek el, és az idei év tapasztalataival felvértezve kellő magabiztossággal menjünk neki a jövő évi világbajnokságnak.

Köszönettel tartozom Harangi Jánosnak, aki nélkül valószínűleg nemcsak, hogy ilyen eredményeket nem tudnék elhozni, de nagy valószínűséggel még versenyekre sem járnék. Köszönöm a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetségnek támogatást, hogy lehetővé teszik a versenyekre való felkészülést és az azokra való kijutást. Köszönöm a családomnak a támogatást, hogy mindig mellettem állnak, és elviselik azt, hogy ennyi időt és energiát fektessek az edzésekbe és a versenyzésbe."

Elkezdődött a nyár, és bár a nagy sziklamászások még váratnak magukra, egyesületi tagjaink a terepfutásban is jeleskednek. Az elmúlt hétvégén több terepfutóversenyt is rendeztek. Ausztriában az Ötscher Trail Skyrace-en, a rossz időjárás miatt módosított útvonalon futottak futóink. Így a kb. 21,1 km, ca. 1717 hm+ Boros Abel korosztályában a rangos 3. helyezést érte el, Kocsis Dávid korcsoportjában a 6. lett. Az Easy Trail nevű pályán pedig Nyerges Barbi tagtársunk lett 6. lett úgy, hogy verseny közben egy futótársa összeesett, akit ő élesztett újra és végig vele volt, amíg a mentők meg nem érkeztek. Respect Barbi! ❤️
Magyarországon most tartották a Crosskovácsi terepfutóversenyt, ahol középtávon (13km, 395m+) korosztályában szertárosunk Hajtman András jeleskedett, mégpedig nem kis legendát maga mögé utasítva, mint "Gepárd" Szabó Gábort. A Hegyi félmaratonon (21.7km, 595m+) is több tagtársunk állt rajthoz, Kiss Szilvia Anna korcsoportjában az 7. helyezést érte el, Márkus Fanni pedig 11. lett A senior férfiaknál Mécs László 1., Buzgó Boti a 6. helyet szerezte meg.
Gratulálunk mindenkinek! 👏🏻 Látszik, hogy a hegymászás és a terepfutás mindenképpen kapcsolatban áll, még ha a terepfutás nem is a fő sporttevékenységünk.

Korábban már bejelentettük, hogy az Excelsior SE vezetősége a 2025-as évre az Excelsior Sportolója díjat Vermes István tagtársunknak ítélte oda. A díjátadó ünnepséget 2026. június 18-án, 20.00 órakor tartjuk.
Pistit sokan ismerik a klubból, mert amellett, hogy télen nyáron mászik, oktató, szertáros, sőt néhány éve már szertárvezető is. Gyertek el Ti is, hogy együtt gratuláljunk a sporteredményeihez és az egyesületi életben tett munkájához.
Excelsior Sportolók: https://www.excelsior.hu/excelsior-sportolok

Ahogyan azt már hallhattátok Dávid úton van a Broad Peak-re, hogy egy újabb 8000-esre jusson fel. Dávid Pakisztánból küldött videóüzenetet nekünk, klubtársainak, az Excelsior Hegymászó Sportegyesület tagjainak. Hajrá Dávid!