Vasember Műhely - Tasnádi Gergely

Jó hírem van! 🖐
NEM A TE HIBÁD. Rajtunk, edzőkön múlik az, hogy Neked, aki végre lelkesen tervezgeted az életmódváltást, milyen élményeid lesznek a mozgással kapcsolatban!

Igen, NEM A TE HIBÁD, hogy eddig sosem tartottál ki sokáig. Hiszen nem kaptál segítséget, nem kaptál bátorítást, nem kaptál figyelmet.

És nem volt sikerélményed - hát mitől is lettél volna kitartó? 🙁

Nagyon sajnálom, hogy rossz élményeid voltak a tesiórákon, aztán később felnőttként az edzőtermekben is.

Kívánom, hogy eljuss végre ahhoz a szakemberhez, aki veled is megszeretteti a mozgást, hogy ezzel új, teljesebb életet élhess! :)

Mondanám, hogy azért teszik ezt velem, mert bírom, de ha nem bírnám, akkor is tennék... 🥹 Úgyhogy én a saját dolgomat teszem könnyebbé azzal, hogy edzek. Hétfőn és szerdán Te pedig a sajátodat teheted azzá - várunk itt a 16. kerületben! :)

A mai nehéz futóedzésem végén volt egy emelkedő szakasz. Kitaláltam, hogy bár rohadt fáradt vagyok már, a behajtani tilos tábláig megnyomom. A táv fele szépen le is ment, de aztán jött a kísértés, hogy "á, ez már eleve plusz így a végén, kihagyhatod". Végül nem lassítottam, de kellett küzdeni. A tábla utáni utolsó 2 kilométert aztán a terv szerint, lassú, levezető tempóban kocogtam végig.

Heti 3x futok amúgy, de ebből csak ez az 1 edzésem kemény mentálisan. Ezen építgetem ugyanis a tervezett versenytempómat (az őszi spar-ra neveztem), szóval itt vannak olyan pontok, hogy szívem (és tüdőm) szerint kiszállnék pont ott, aholtól pedig erősen fejlődnék...

A másik 2 futóedzés a héten közepes vagy könnyű intenzitású.

Jól esik néha tényleg odatenni magam, és használni az erőmet, rendesen elfáradni fizikailag is. Gyakran érzem úgy, hogy a hétköznapi életben erre nincs, vagy alig van mód. Pedig férfiként szerintem ez fontos - nekem mindenképp. Felásni a kertet, feltörni egy kis betont...

De egy jó edzés is tud hasonló érzést adni néha.

😏Te is olyan férfi vagy, aki FÉLSZ egy kicsit az edzéstől? 3 pontban mutatom, mi történik Veled, amikor először lépsz be hozzánk…

Egy új tevékenység, új helyen, új emberekkel, bizony, komfortzónán kívüli dolog. Az edzés is - pláne, ha elevenen ég benned minden régi tesiórás megaláztatás, és az edzőtermi próbálkozásaid kudarca.

Teljesen érthető, ha már arra is nehezen szánod rá magad, hogy bárkinek írj és érdeklődj a dologról. És ez még csak egy üzenet megírása, nem maga a mozgás!

Ezzel mindenki így van az elején. Ezért arra gondoltam, hogy segítség lehet, ha megmutatom, mi történik egy évek óta mozgásmentes, berozsdásodott apukával, amikor férfiasan rászánja magát itt a 16. kerületben, hogy átváltoztassa a fizikumát.

Ez a dolgok menete most nálunk:

1️⃣ Felhívsz vagy írsz egy üzenetet, hogy edzeni szeretnél.

Én ennek nagyon örülök, és gratulálok az elhatározáshoz, mert ez a legelső lépés a legnehezebb (tényleg!)
Kicsit beszélgetünk/váltunk pár üzenetet (ahogy komfortosabb Neked). Megkérdezem, mi a célod, milyen változással lennél elégedett, mi a helyzet most, miért pont most keresel meg, ilyesmi. Megkérdezlek arról, hogy korábban mivel próbálkoztál, van-e olyan sérülésed, amire majd figyelnünk kell, ilyesmi.
Utána én elmondom, hogy jelenleg melyik csoportokban van szabad hely.

2️⃣ Ha valamelyik időpont megfelelő számodra, akkor eljössz egy edzésre.

Ez semmire sem kötelez - de mozogsz egy jót, megismered a helyet, a csapatot. Szóval belekóstolsz, hogy tetszik-e?

Megérkezel, kezet fogunk, bemutatkozunk egymásnak.

Megmutatom, hol a mosdó, az öltöző. Elmondom, hogy ha bármi fáj, hagyd abba és szólj. Azt is elmondom, hogy ne akard abban a tempóban csinálni, ahogy a több éve járó társaid - bátran pihenj többet!

Ezen az első edzésen én amúgy is olyan feladatokat adok Neked, amik abszolút kezdőbarátak, de nagyon is edzésértékük van (értsd: izomlázad lesz, és kellemesen el fogsz fáradni a végére).

A mozgásodat látva én közben kapok egy képet arról, hogy mennyire vagy terhelhető jelenleg - azaz látni fogom, honnan kell indulnunk, hogy biztonsággal erősödhess és izmosodhass.

Azt is, hogy mire kell jobban figyelni, esetleg melyik gyakorlatokat kell helyettesíteni nálad esetleges sérülésveszély miatt.

3️⃣ Ha tetszett az edzés, lecsapsz a szabad helyre és csatlakozol.

Jársz 2-3 hónapig, és akkora lesz a változás az életminőségedben, hogy bár bármikor szabadon megtehetnéd, utána sem hagyod abba, hanem hétről-hétre erősebb, strapabíróbb, izmosabb és energikusabb leszel, lenyűgözve ezzel a családodat. (Igen, a feleséged ki fogja használni az erődet, mikor Glamúr-napokon cipeled majd a tömött szatyrokat, de Te ennek örülni fogsz.🙃)

Jelenleg így tudsz elindulni a Vasemberré válás útján.
Most pedig jöhet is az 1. lépés: ÍRJ EGY ÜZENETET BÁTRAN!

(Vagy ha már ide jársz, kommentben írj valami bátorítót azoknak, aki most épp abban a helyzetben vannak, mint Te 2 éve. Sokat segítesz vele nekik!)

A legtöbb edző nem mondja el neked, de MEG FOGSZ SÉRÜLNI...

És ez normális. Hiába minden fokozatosság, a türelem, az odafigyelés. Ezek mind csökkentik ugyan az esélyét, de ha sportolsz, bizony lesz olyan, hogy valami meghúzódik, begyullad, megfájdul.

Ilyenkor a teljes pihenés helyett érdemes edzésben maradnod - de okosan.

Kerüld, ami fáj! Csináld azt, ami nem! A fájó részt és környékét pedig mozgasd át, ahogy tudod.

A legtöbb sérülés így hamarabb rendeződik majd, mintha pihentetnéd.

Nekem egyszer majdnem fél évig fájt a vállam, ráadásul fogalmam sincs, mitől (de még a vállspecialista szakorvosnak sem lett megfejtése mindenféle képalkotó vizsgálat és teszt után, pedig sokat fizettem érte, ehh.)

Még csak egy rossz mozdulat se rémlik. De annyira durva volt, hogy egy fekvőtámaszt sem tudtam lenyomni HÓNAPOKIG...

Viszont végül edzettem tovább. Sok alsótest gyakorlatot végeztem, tök jó formában maradtam. És mikor újra tudtam nyomásokat végezni, meglepő módon alig gyengültem bennük, pedig hosszú volt a kihagyás.

Gondolj bele, mi lett volna, ha 6 hónapig inkább csak pihenek és nasizok este a fotelben... Volt már ilyen 15 éve, mielőtt edzeni kezdtem. Szerencsére nem találtam képet. :)

Ilyen felénk egy nyári reggel, amikor épp senki sem nyaral. 🙏

És a Te feleséged vajon mit írna nekem 3 hónap múlva, ha a VB-döntő után felállsz a kanapéról és vasemberkedni kezdesz? :) (Kommentben egy tipikusnak mondható feleség-visszajelzés! 😉)

„Azt vettem észre, hogy a nyaralós családi fotókon egyetlen kövér ember van... és sajnos én vagyok az. 😢”

„Ha most nem szedem össze magam, ugyanúgy lerobbanok idősen, mint szegény szüleim. Ezt nem akarom. 😔”

„Magam előtt ciki, hogy ennyire pocakos és gyenge vagyok. A gyerekeim pedig ezt látják minden nap. 🙄”

Ezeket nem én találtam ki.

Ezeket olyan férfiak mondták, akik ma már évek óta nálunk edzenek. De ezeket még az ELSŐ edzésük előtt mondták.

Utána viszont ezt:

„Nagyon jó volt! Attól féltem, hogy nyakatekert, bonyolult gyakorlatok lesznek, de minden egyszerű, érthető és követhető volt. 🙂”

„Egy sima konditerembe sosem mertem volna elmenni. Itt viszont teljesen más. Mindenki hasonló helyzetből indult, hasonló céljai vannak, és ettől az egésznek egészen más a hangulata. Tök jó, hogy ilyen homogén a társaság.”

Hamarosan megmutatom, pontosan hogyan zajlik nálunk egy legelső edzés.

Spoiler: sokkal kevésbé ijesztő, mint amilyennek most elképzeled. 🙃

(A kép az eddigi egyetlen, de nem utolsó edző- és wellnesstáborunkon készült. 💪)

Régen nekünk, férfiaknak volt törzsünk...

Volt brigádunk.
Volt focicsapatunk.
Volt műhelyünk.
Volt hova tartoznunk.

Volt egy hely, ahol férfiak között lehettünk férfiak. Ahol csak úgy, zsigerből, ahogy van, kimondhattuk, ami bennünk van - anélkül, hogy megválogattuk volna a szavakat.

Ma meg? :(

Munka után mindenki bezárkózik a saját életébe.

A haverok eltűnnek. A közös programok is.

És marad az, hogy egyedül próbálod cipelni a munkát, a családot, a felelősséget…

Pedig egy férfinak nem csak társra van szüksége!!!

Férfiakra is szüksége van.

Nem véletlen, hogy egyre több, férfiassággal foglalkozó terapeuta és szakember beszél arról, milyen fontos a férfiközösség...

A Vasember Műhely ötlete épp akkor született meg bennem, amikor a kisfiam születése után teljesen besokalltam attól, hogy ebben a nehéz élethelyzetben csak a női szempontokat hallom egy-egy nehézség kapcsán, és a zsigereimben éreztem, hogy meg fogok bolondulni, ha nem változtatok.

Ezért csináltam egy komplett edzőtermet magunknak. 🙃

Na, nem azért van szükségünk férfitársaságra, hogy panaszkodjunk a nőkre!

Nem is azért, hogy egymás vállát veregessük - pláne akkor, ha valaki nagy baromságot csinált épp.

Hanem azért, mert van valami, amit csak egy másik férfi tud hitelesen átadni.

Azt az érzést, hogy "Én is voltam ott, ahol most te vagy."

Ezért nálunk az edzés soha nem csak az edzésről szól.

Persze, erősebb leszel. Izmosabb is. Jobb lesz a kondid. Könnyebb lesz felkapni a gyereket. Jobban bírod majd szuflával. Kevésbé fáj majd a derekad - vagy akár el is múlik végre a dolog.

De az edzés csak az ürügy.
Mert közben történik valami más is.

Megismersz olyan férfiakat, akik ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek, mint Te.

Akiknek ugyanúgy kevés az idejük.

Akik szintén szeretik a feleségüket és gyerekeiket, de küzdenek kihívásokkal, de meg akarják ugrani azokat.

Akik szintén voltak már utolsók a tesiórán. Akik hozzád hasonlóan azt hitték magukról, hogy "nem sportos típusok", de képesek voltak átváltozni azzá.

És egy erősebb edzés után, amikor ezek az emberekkel megveregetik a válladat, vagy épp megtapsolnak, amikor kiderül, hogy a kitartásod jutalmaként már a 4 kilóval nagyobb súlyt is fej fölé tudod nyomni, akkor egyszer csak csoda történik:

Már nem csak elhiszed, hanem tudod is, hogy Neked is sikerülhet!
Mert végre nem egyedül csinálod. 💪

(Nyomj egy lájkot, ha megérintett benned valamit a poszt!)