AJT - Additional Judo Training

ka) folytatott beszélgetésből megtudhatjátok. Mit foglal magában az AJT, mi a célja, miért interpretálható/miért hasznos ez a különböző sportágak számára? A küzdősportra épült tanterv alapvető célja közé tartozik a fiatalkori agresszivitás szabályozása, a tisztelet, megbecsülés, udvariasság, akaraterő, teherbíró-képesség, belső fegyelem kialakítása a japán minta alapján. Az AJT pont ezeket az értékeket meglovagolva és fejlesztve közvetíti a csapatsportágak, rendvédelmi és szolgáltatással foglalkozó szervek felé módszertanát. Kimondhatjuk tehát, hogy az AJT a judo egy olyan speciálisan továbbfejlesztett rendszere, amire nem csak a sportban, hanem a mindennapjainkban is szükség van / lehet. A fizikális tréningek mellett kiemelt szerepet kap a helyes táplálkozás, a művelődés, a motiváció és a mentális képességek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek vezetésével és áldozatos, odaadó munkájával. Miért fontos egy átlagember, vagy egy nem küzdősportoló számára, hogy küzdősporttal is foglalkozzon? Felmérések kimutatták, hogy az iskolai balesetek 70%-a abból származik, hogy a gyerekek nem tudják megfelelően koordinálni mozgásukat. Az oktatási anyag óriási értéke, hogy az esések elsajátítása után ez a fajta balesetveszély minimálisra csökkenthető. A sportági képzés során a tanulók önbizalma, fellépése biztos, határozott lesz. A küzdő jellegű gyakorlatokkal (természetes mozgás) tökéletesedik az izom- és csontozatuk, nő az izomszalagok teherbíró-képessége, fokozódik a sérüléseknek ellenálló szövetek létrehozása. Fizikai erejük, gyorsaságuk növekszik, reflexeik, ügyességük szemlátomást javul. Kifejlődik taktikai érzékük is. Megtanulnak helyesen ítéletet alkotni saját és ellenfelük képességeiről, amely segíti őket az önismeret és a helyzetmegítélés kialakításában. Azok a gyerekek/fiatalok is ki próbálhatják az AJT programját, akik nem sportolnak? Tehát a judo mozgásanyaga magas szintű képességfejlesztést és jellemformálást biztosít, továbbá alkalmas arra, hogy olyan fizikai alapot, mozgáskultúrát és belső tartást adjon, amelyre bármelyik sportág alapozhat nemektől függetlenül. „A küzdősportok” az iskolai testnevelés oktatási anyagába kerültek. A Nemzeti Alaptanterv, majd a kerettanterv készítő bizottságai egyetértettek abban, hogy a küzdő sportoknak helyük van az iskolai testnevelésben. Ez a tartalmi bővülés fontos előrelépést jelent a tantervek korszerűsítésében és biztos alapokra helyezte az AJT megalkotását, fejlesztését és folyamatos bővítését. Milyen alapvető- és pszichoszociális képességek fejleszthetők a programmal? Az általános mozgáskultúra és a motoros képességek hiányosságait tükrözik a gyerekek és a felnőttek „esni tudásának” hiánya, a küzdő szellem gyenge szintje, a test-test elleni küzdelemtől való félelem. A judo edzések folyamatában a tanulók a korrekt küzdelmekben megtanulják becsülni az erőt, az ügyességet, szerénységet, az egymás legyőzésének és a legyőzetésének ember léptékű elviselését. Valószínűleg az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok is közrejátszottak abban, hogy a tantervi és tantárgyi bizottság tagjai a küzdősportokat illetően pozitív döntést hoztak. A küzdősportok iskolai oktatásának fontosságát elsősorban személyiségfejlesztő hatásai indokolják.