07/10/2026
Ismeritek Coco Chanel híres mondását?
„Húszévesen olyan az arcod, amilyet a természet adott. Ötvenévesen olyan, amilyet megérdemelsz.”
Amikor először hallottam, elsőre kicsit szíven ütött.
Mintha az idő múlása egy büntetés lenne.
Vagy egy szigorú vizsga arról, mennyire vigyáztunk magunkra. De mi van akkor, ha nem akarjuk az arcunkat semmilyen mércéhez igazítani?
Én másképp nézek az ötven feletti arcokra.
Nem azt keresem rajtuk, mi változott meg.
Hanem azt, mi minden történt velük.
Egy arc történetet mesél.
Ott lehet benne a sok évnyi rohanás.
A feszültség.
A nehéz időszakok.
A kialvatlan éjszakák.
Az a bizonyos állkapocs-összeszorítás, amikor túl sok minden történt egyszerre.
De ott van benne a nevetés is.
Az öröm.
A szeretet.
A meghatottság.
És azok a pillanatok, amikor egyszerűen csak jó volt élni.
Ezért én nem szeretném megváltoztatni egy nő arcát.
Inkább időt és figyelmet szeretnék adni neki.
A manuális arcterápia számomra nem egy újabb harc a korral.
Én máshogy közelítek az archoz:
az izmokkal, a fasciával és az arcban megjelenő feszültségekkel dolgozom. A lassú, figyelmes érintés pedig segítheti az idegrendszer megnyugvását is.
💛 segítheti az izmok és a kötőszövet ellazulását,
💛 támogathatja a nyirokkeringést,
💛 és teret adhat annak, hogy az arc és az egész test egy kicsit kiengedjen.
Nem kell fiatalabbnak látszanod.
Nem kell eltüntetned minden vonalat.
És nem kell bizonyítanod, hogy jól csináltad.
Elég, ha újra egy kicsit közelebb kerülsz önmagadhoz.
Hogy amikor a tükörbe nézel, ne csak azt keresd, mi változott meg.
Hanem meglásd azt az arcot, amelyik végigkísért téged mindenen.
És talán egy kicsit gyengédebben nézz rá 🤍
Mert az öngondoskodás nem arról szól, hogy megállítsuk az időt.
Hanem arról, hogy figyelemmel legyünk magunk mellett abban az életszakaszban, amelyben éppen vagyunk.
💛Magda
