Losonc Timi - trailrunner, ultrarunner, coach

Travel day ⛰️ with pretty stops: Golling Waterfall & Lammerklamm & Bluntautal & Bluntausee

With just a short drive from Salzburg, there are plenty of beautiful places worth stopping at along the way if you are driving to the Hochkönig area via the mountain roads. It’s a bit longer, but worth spending time in nature, making a few nice stops, and enjoying a relaxed day before race day.

🏞️ Golling Waterfall
An impressive waterfall, with water cascading down nearly 76 meters through a narrow gorge.

🌊 Lammerklamm
A spectacular canyon where the Lammer River has carved its way through the rock. Wooden walkways lead above the turquoise water. The water is pretty cold, but of course I had to walk in it a little.

💙 Bluntautal & Bluntausee
A peaceful valley famous for its crystal-clear emerald ponds, surrounded by mountains that feel like natural walls around the valley.

These stops were the perfect kickoff to our 6-day adventure and birthday celebration. 🏃🏻‍♀️🏃🏻

Rehab rehabja időszak 🧚🏻‍♀️
Már nem is számolom, hányadik fogműtéten és beavatkozáson vagyok túl. A legutóbbi óta inkább azt figyelem, mit tervezek addig, amíg jön a következő kényszerpihenő. Most két hét futás nélkül. A mozgás nem tiltott, sőt: a séta a természetben gyógyít is. Minden nap különleges, de ilyenkor még inkább, hogy legalább erre képes vagyok.
Ilyenkor minden lelassul. A tempó, a pulzus, az élet körülöttem. Nehezebb kommunikálni, mert a beszéd nem egyszerű. Az evés is kihívás, így az energia is kevesebb. De megyek. Azt csinálom, ami épp megy, ami jól esik.
Az elmúlt lassan hat év, a biciklis balesetem óta, rengeteg hullámvölgyet és emelkedőt tartogatott. Voltak kilátástalan, reménytelen időszakok, és talán még több bizakodó, örömteli pillanat is. Ebben a nagykönyvben ezek külön fejezetek, sőt alfejezetek. Ha egyben nézek rájuk, mindig ott világít egy csillag: erősebb és kitartóbb vagyok, mint gondoltam. Persze nem mindig ilyen egyszerű. Sok a sírós pillanat, amikor igazán fáj, vagy nem látom a következő kapaszkodót. De az élet sodor, én nem csak úszom az árral – nap mint nap teszek azért, hogy a felszínen maradjak. ❣️
És hogy miért „rehab rehabja”? A múlt heti Hochkönig Ultraks versenyen, a 11. kilométernél valami reccsent a bokám környékén. Egy pillanatra feküdtem a földön, hányingerrel küzdve álltam fel, annyira belenyilallt a fájdalom.
Épp felértem a hegyre, a következő frissítőpont még 7 km-re volt. Nem volt más opció: tovább bicegtem. A ponton a hegyi mentők megnéztek, és azt mondták, mehetek, ha nem rosszabbodik, mert nem tűnik súlyosnak. A szívem vitt… A lefelé nem esett jól, így az eredeti célidőt elengedtem, sőt a célba érést is megkérdőjeleztem. Onnantól ponttól pontig haladtam: amíg tudok, megyek.
A kitartásom és az akaraterőm mindenen túlment. Tudom: ha nem kapok több ponton zöld utat a mentőktől, vagy nem érzem, hogy biztonságosan tudok haladni, akkor kiszállok.
Aznap este azért duzzadtabb volt a bokám, mint reméltem, de szépen alakul. Most jön az újabb „rehab” időszak – lesz idő újra építkezni. Sétával, tornával… és türelemmel. 🙌🏻

6 days in the mountains ⛰️

Birthday 🎂
Trails 🏞️
Peaks 🔺
And us 👫🏻

Hochkönig Ultraks 70 km, 4300 m 🔺

Long story short: 70 km of “trailrunning” and a thousand “wow” moments along the way ⛰️ Imade it to the finish line, that’s for sure.

The longer story will need a bit more time to write down.

📸 🙌🏻 & thanks to and for the finish-line cheers, after they had already finished their own races.

Happy
Global
Running
Day

Today is ITRA Women’s Trail Day ⛰️✨

There is something special about starting the day in the mountains. It happened this morning too, when I woke up and headed out at 5 AM.

From Präbichl, I climbed 3 km and 740 m of elevation gain to reach Polster before sunrise. I pushed hard to get there in time. Along the way, I spotted mountain goats, watched the first light touch the peaks, and saw how green the mountains have already become.

By 7 AM, I was already back home, sitting down for breakfast, ready for the next adventure.

Mornings like this remind me how much life can fit into just a few hours.

I am a Business Analyst. I am a running coach. I am the woman who does the household chores, answers emails, solves problems, and takes care of everyday responsibilities.

But I am also the woman who feels most alive in nature.

The woman who wakes up before dawn to chase a sunrise. The woman who stands on mountain peaks and dreams about the next one. The woman who wants to explore more, see more, and experience more of this world.

Sometimes, being a woman means realizing that you can be all of these things at once.

Sometimes, the life you’ve been working so hard to build doesn’t arrive one day.

You realize you’re already living it. ⛰️