Cseh István Lőtér

eltételeit biztosító s***t tornyok és a trap bunker épült meg szinte mai formájában, majd később a mai napig szinte egyedülálló toronykakas-torony és pálya. A gépek természetesen még nem automata korongdobó gépek voltak, hanem az un. Mérai féle kézi vetők, melyeket kézzel kellett felhúzni és megtölteni, majd elektromosan lehetett indítani. Ezek az eszközök 1998-ig kiszolgálták az igényeket, amikor is az első jelentősebb eszközfejlesztés eredményeképp automata gépek kerültek a s***t tornyokba és a trap bunkerbe, amely jelentős előrelépésnek számított akkor. Ezek a gépek már komolyabb igényeket is ki tudtak elégíteni, és ezzel megkezdődött a versenyszerű hasznosítása is a pályának. A korábban megalakult Arany Tölgy Koronglövő Egyesület versenyzői egyre magasabb színvonalon kezdtek versenyezni, és egyre komolyabb jelentősége lett a pályának is, gyakorlatilag ez a lőtér lett a hazai korongvadász sport igazi fellegvára. A 2000-es évek elejére már 30-40 korongdobó géppel és számos kiegészítő létesítménnyel az ország egyik legjobban felszerelt, és a korongvadász sport szempontjából leginkább alkalmas versenypályájává nőtte ki magát. A hamarosan megrendezett első néhány Magyar Nagydíj már a nemzetközi korongvadász élet részévé t***e a pályát, és 2005 – 2007 évek során a világ legjobb versenyzői is megfordultak ezen a lőtéren. A lőtér napjainkra is kitartott az elvei mellett, és elsősorban sportszakmai műhelyként kívánt/kíván működni. Alapvetően a cél továbbra is az maradt, hogy a magyarországi korongvadász sport meghatározó létesítménye legyen, a pálya kialakítása, a korongdobó gépek összetétele, és a korongvadász sport magas szintű szakmai ismerete tegye lehetővé nemzetközileg is ismert versenyzők gyakorlását, a versenysport oktatását, és magas szakmai színvonalú versenyek megrendezését. Az egyetlen magyarországi pálya, amely képes 2 vonalon 4-4, 5-5 lőállással ausztrál szisztémájú lebonyolítással versenyt rendezni, és ahol lehetőség van 140 versenyzővel is a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő korongvadász illetve gyorsított korongvadász versenyt lebonyolítani. A pálya adottságai lehetővé teszik az Európában egyre népszerűbb kombinált lövészet versenyszámok lebonyolítását is. Napjainkra ennek a lőtérnek a hétköznapi kihasználása is átstrukturálódott, hiszen a korábbi oktatási célok megvalósítása mellett egyre inkább az aktív kikapcsolódás és a versenysport kiszolgálása lett a cél. A gazdasági szempontok is jelentősen befolyásolják egy ilyen létesítmény fennmaradását, hiszen a működéshez szükséges költségeket csak jelentős igénybevétel-növeléssel lehet előteremteni. Ennek egyik lehetséges módja - az egyébként rendezett és parkosított terület és létesítményei – különféle közösségek részére rendezvények lebonyolítására történő bérbeadása. Ezek a rendezvények elsősorban vadásztársaságok és vadász-baráti társaságok, akik az együtt töltött percek mellett a lőtudásukat is igyekeznek tovább fejleszteni a lőtér lehetőségeinek kihasználásával, valamint a lőtér alkalmazottainak szakmai segítségével. A lőteret üzemeltető cég ügyvezetője, a lőtér vezetője Asztalos Zoltán, aki maga is a Bársony István Szakközépiskola szakoktatója, vadász és vadgazdálkodási szakember, és aki az egyik legkiválóbb pálya építőnek számít az országban. A lőtér rendelkezik 6 állandó korongvadász pályával, pályánként átlagosan 8 korongdobó géppel felszerelve, amelyek minden ismert korongtípust képesek dobni. Pályánként található legalább egy torony, amely a magas korongok dobását teszi lehetővé, de számos pályán található s***t illetve trap gép, valamint a nyúl lövése is több helyen gyakorolható. A lőtér rendelkezik hivatalos lőszer forgalmazási engedéllyel, valamint a lőtéri boltban megtalálható a lövészet és a vadászat számos kiegészítő kelléke is. A hazai sörétlövészet ezen létesítménye, és annak üzemeltetésében részt vevők szeret***el várják mindazokat, akik kulturált körülmények között szeretnének megtanulni sörétes fegyverrel lőni, vagy lőtudásukat még biztonságosabbá és még eredményesebbé tenni.