Filep-Kuti Adrienn Integratív Mozgásterapeuta&Edző

2024-ben végeztem el a Bene Máté által fémjelzett Mozgásneurológia képzést, mely egy újabb fontos mérföldkőnek bizonyult a szakmai előmentelemben és a komplex edzői látásmódom kialakításában!

Képzéseim megválasztásánál mindig a tanítványaim aktuális problémáira kerestem a választ.

Az egyik fontos kérdőjel és annak megoldása a FÁJDALOM volt!

Visszagondolva nagyon érdekes utat tettem meg, mire rájöttem mennyire összetett is ez a téma!

“Zöldfülű” edzőként az emberi test biomechanikájának mélyebb feltérképezésével kezdtem.
Ennek érdekében elvégeztem gerincedzői, core stabilizációs képzéseket.
Alkalmaztam is a legszofisztikáltabb tanult gyakorlatokat, majd azt vettem észre, hogy hiába a protokollok alkalmazása és a látszatra tökéletes gyakorlatvégrehajtások, az esetek jelentős részében megmarad/ vissza-visszatér a fájdalom még akkor is ha a szöveti struktúra rég túl van a megfelelő regeneráción.
(Az ehhez társuló félelem pedig tovább rontotta az együttműködés sikerességét.)

Éreztem tehát, hogy tovább kell mennem.
A figyelmem a légzés fele irányult.
2019-ben elvégeztem a Buteyko légzésoktató kurzust, ami rávilágított arra, hogy a külső izomfűző megerősítése mellett, mennyire el van hanyagolva a belső stabilitás megteremtése a megfelelő rekeszizom aktiváció hiánya miatt, amit ma már látunk, hogy elengedhetetlen része a rendszerszintű fejlesztésnek!
Sőt mondhatni bemeneti pontja!

Majd túl voltunk a covidon..
Az emberek még kevesebbet mozogtak..
És a mindennapos stressz is emelkedett.
(És hát a légzés és az idegrendszer szorosan egymás mellett működnek.)
Segítségével tudatosan nyugtatni, élénkíteni tudjuk magunkat.
Stresszes helyzetben az idegrendszer által a légzés fokozódik/felületesebbé válik, az izmok megfeszülnek és ebben a kibillent egyensúlyi állapotban megintcsak jelentkezni fog a fájdalom.
Főleg ha az átlagosnál nagyobb terhelésnek tesszük ki az adott területet, pl. edzésnél ha izom erő fejlesztés a cél.
A fájdalom jellemzően nem azért jelentkezik, mert a gyakorlat káros az adott struktúrára, sokkal inkább az egyéb stressz faktorok tükrében egy jelzés, hogy ez most sok a szervezet számára.
Ezt hívjuk szakszóval idegrendszeri szenzitizációnak.
Az ilyen tanítványnak sokszor már akkor megfájdul a térde ha a guggolásra gondol, nem még ha le is kell ülni 15x arra a székre!
(Erről majd igyekszem később bővebben írni.)

Megifgyeléseim szerint a fájdalom ebben az esetben ott jelentkezett/jelentkezik leggyakrabban, ahol valamikor akut sérülés, (gyulladás) volt.
Illetve ahol alapjáraton is leggyengébb a rendszer.

A mozgásneurológiai ismereteim segítettek mélyebben megérteni a fájdalom természetét, ezáltal még hatékonyabban tudom segíteni a hozzám forduló tanítványok biztonságos fejlődését!

Továbbra is az egyik legfontosabb hitvallásom:
Mozogj jól, majd mozogj többet! 💪

EGÉSZ-ségben gazdag Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok minden Kedves Követőmnek! 💪🎄🥂
Stillszerűen. 🙂

🇭🇺Ilyen az ember, ha csak a fények látszódnak. 🎄
Ez a lenyűgöző felvétel az emberi idegrendszert ábrázolja – azt a végtelenül finom és komplex hálózatot, ami lehetővé teszi, hogy érezzük a szeretteink ölelését, a fenyő illatát és az ünnep nyugalmát.
Karácsonykor mindenki a külsőségeket díszíti fel, de a legfontosabb fények valójában bennünk vannak. Kívánom mindenkinek, hogy az idei ünnepek alatt ne csak a világítás, hanem az idegrendszer is találja meg a békéjét és a valódi pihenést.
Békés, feszültségmentes Karácsonyt kívánok! 🎄🕯️
A képről:
Ez a híres “Harriet Cole idegrendszere”. 1888-ban Dr. Rufus Weaver több hónapos, emberfeletti munkával preparálta ki ezt a hálózatot, hogy láthatóvá tegye azt a láthatatlan rendszert, ami az emberi lét alapja.

Már jó ideje nem tettem közzé tartalmat az oldalamon.
Ennek több oka volt magánéleti és szakmai oldalról is.

Több, mint 10 éve vagyok a pályán és igyekszem a hozzám segítségül fordulóknak a legmagasabb szakmai színvonalú szolgáltatást nyújtai.

Ennek egyik legfontosabb eleme a folyamatos tanulás, szakmai továbbképzés.
Miközben mélyebb ismereteket szereztem az emberi szervezet működéséről, egyre inkább kezdett el foglalkoztatni az a gondolat, hogy én vajon tényleg “csak” személyi edző vagyok?

Mindez nagyon sokszor akkor is kicsúcsosodott ha valaki megkérdezte, hogy mivel foglalkozom és rögtön arra asszociált, hogy testépítőket gyártok futószalagon, hatalmas súlyokkal terhelve a fogyási cél elérése érdekében.

A fentebb említett gondolatok talaján szeretném most kicsit részletesen leírni, hogy hogyan jutottam el a névváltoztatásig és miként is néz ki a tevékenységem jelenleg:

A személyi edzés a köztudatban legtöbbször:
– teljesítményről
– formáról
– terhelésről
– izomról
– kalóriáról szól

A képzéseim során viszont mást is megtanultam.

A funkcionális tréning, a mozgásneurológia, a humánkineziológia, a gerincközpontú szemlélet és a Buteyko-légzés mind ugyanabba az irányba mutattak:

👉 a mozgás nem izolált gyakorlat, hanem idegrendszeri folyamat
👉 a test nem „gyenge” vagy „lusta”, hanem alkalmazkodik
👉 a túlterhelés gyakran nem akaraterő-, hanem biztonságérzet-hiány

Nem edzeni akarok – hanem érteni!

A munkám nem ott kezdődik, ahol az edzés.
És nem ott ér véget, ahol elfáradsz.

Nem csak azt nézem, hogy ki “hány ismétlést bír?”
Hanem azt is, hogy hogyan reagál a teste?

Nem a kifáradás érdekel.
Hanem az, hogy a mozgás biztonságos-e az idegrendszer számára.
Hol van az a pont, ahol a terhelés még építő?
Mert az alacsony terhelés nem vált ki megfelelő mértékű alkalmazkodást, a túlterhelés pedig hosszútávon FÁJDALOMhoz!, idő előtti elhasználódáshoz, sérüléshez vezet.

Én a minimálisan hatékony dózist keresem!
A testet elsődlegesen nem kifárasztásra használom, hanem az együttműködésre kondícionálom, aminek következtében a teljesítménynövekedés és az esztétikusabb forma az optimálisan működő mozgatószervrendszer pozitív eredményeként nyílvánul meg!

Idegrendszer.
Légzés.
Mozgás.

Önmagában egy edzésterv nem veszi figyelembe az idegrendszeri állapotot.
Előbb azt kell rendbe tenni, hogyan mozog a tested – utána van értelme bármit terhelni.

A edzéseim összeállításánál figyelembe veszem:
– hogyan reagál az idegrendszer
– biztonságban érzi-e magát a mozgásban
– tud-e mobilitásból és stabilitásból erőt építeni
– mit üzen a légzése

Ez nem kevesebb, hanem másfajta munka!

⸻

A női testtel végzett munkám végképp eltávolított ettől a címkétől.

A pre- és posztnatális időszakban különösen világossá vált számomra, hogy a test:
– hormonálisan
– idegrendszerileg
– strukturálisan

Nem „edzésre”, hanem újrahangolásra szorul.

Ezt nem lehet klasszikus személyi edzői logikával biztonságosan kísérni.

⸻

Ezért kerestem más megnevezést.

Nem azért, mert „többnek” szeretném érezni magam.
Hanem azért, mert pontosabb szeretnék lenni.

A „személyi edző” megnevezés nem rossz,
csak nem írja le azt a rendszerszintű, idegrendszer-orientált munkát, amit végzek.

Ezért nevezem magam ma inkább:

Integratív Mozgásterapeutának&Edzőnek- és légzésszakembernek.

Mert ez közelebb áll ahhoz, ahogyan gondolkodom a testről.
És ahhoz is, ahogyan dolgozom.

Köszönöm ha elolvastad a gondolataim!

Erről van szó! 💪

Bár a többség számára a mai napig csodálkozás tárgya ha a tanítványaimmal a gyakorlatok végrehajtása alatt "sziszegünk", vagy a tükör előtt hosszasan időzve vizsgáljuk, hogy hova és miként vesszük a levegőt..

Kérem ez egy magasabb szint!
Szó van itt biomechanikáról, nagyon komoly biokémiai folyamatok lejátszódásáról, amik bizony az edzéshatékonyságot növelik!

A jövőben ki fogom majd bontani a témát!

Főleg, mert a közhiedelemmel ellentétben szeretném láttatni, hogy az edzőtermi, illetve az edzővel történő edzés mennyivel többről szól, mint hogy hatalmas súlyokat emelgetünk, vagy vezetett pályás gépeken nyúvasztjuk ki magunkat...

Az edzés lényege az egyéni célok elérése mellett, az epigenetika/külső környezet ártó hatásainak csökkentése, ami végsősoron elvezet odáig, hogy a mi igencsak komplexen működő szervezetetünk egyensúlyi állapota megbomlik, következésképpen pedig többek között szépen lassan felszöknek ránk azok csúnya plusz kílok!

Legyen szó a helyes mozgásminta újonnali felépítéséről, ami az életmód, krónikus stessz stb.. kapcsán nagyban sérül!
Ugyanez az optimális légzésminta visszaállításáról és a sor hosszan folytatható!

Egy jól képzett edző azért van, hogy újonnan összerakjon és szó szerint építse a tested és a lelked is!

A képen pedig a vb döntőre készülő U20-as női Magyar-kézilabda válogatott edzésének részlete látható, amiben fontos szerepe van az optimális légzés helyreállításának, fejlesztésének a csapat győzelmi esélyeinek növelése érdekében! 💪

Vajon ha az embereknek lenne ismeretük arról, hogy mi az optimális légzésszám 1 percre levetítve?

Emellett tisztában lennének a saját mért értékeikkel, akkor elgondolkodnának azon, hogy ez milyen hatással lehet az aktuális egészségi állapotukra?

Ha például magas vérnyomással diagnosztizálnak, borítékolható az élethossz rövidülése és tartósan fennálló életminőség romlás..

Slusszpoén, hogy Buteyko professzor légzésmódszerét a magas vérnyomás leküzdésére fejlesztették ki.
Valamiért (ugyan miért?-nem csodabogyóhoz kötött, ellenben napi szintű energiaráfordítást igényel)
Magyarországon mégsincs benne a terápiás protokollban, szemben több szomszédos országgal...

És végül Te tudod mennyi az egy perc alatt mért optimális légzésszám? :)

Ha segítségre van szükséged, keress bizalommal!
Buteyko légzés oktatás hamarosan már Gödöllőn is az Arsenal Fitness&Gymben!

www.kutiadri.hu
[email protected]

"Ha a légzés az élet, akkor az optimális légzés az optimális élet kulcsa."
- Nick Heath, aka. The Breathing Diabetic

Az ország egyik elsőszámú gerincspecialista gyógytornászának cikkje az optimális légzésfunkció elengedhetetlen helyreállításáról!
Elsősorban a légzés (rekeszizom optimális működése), mint biomechanika vonatkozásában,de érintőlegesen kitér a további biokémiai, pszichoszociális hatásokra is.
Ezt hívják hollisztikus oki terápiának!
Ismét egy szemfelnyitó olvasmány arról, hogy minden mindennel összefügg és, hogy mekkora szerepe van az sportszakembereknek, légzésterapeutáknak a krónikus betegségek gyógyításában az orvosi tüneti kezelés mellett!

Buteyko légzés terapeutaként a tanítványaimnál kiemelt szerepet tölt be a légzés biomechanikájának helyreállítása, de előre egyeztett időpontban lehetőséget biztosítok egyéni és kiscsoportos Buteyko tréningek lebonyolítására!
Ennek részleteivel hamarosan jelentkezem!

Postcovid, asztma, allergia, alvási apnoé, horkolás, elhízás, magasvérnyomás, pánikbetegség, copd, tartásjavítás, orrdugulás helyreállítása a légzés erejével hamarosan Gödöllőn és a galgavölgye vonzáskörzetében!

www.kutiadri.hu

🌬 TUDTAD?
… hogy a rendszeres görnyedés korlátozza a bordáid szabad mozgását?
🌬 És hogy a bordáid mozgékonysága mennyire fontos a JÓ légzéshez?
🌬✔️ És hogy a JÓ légzés mennyi-mennyi életfunkciónkhoz szükséges?
Tehát nem egyszerűen a légzésről beszélek, hanem a JÓ légzésről. Mert az életben maradáshoz valóban az akármilyen légzés is megfelelő. De hosszú távon bizony befolyásolja az élettani folyamatainkat és ezáltal az egészségünket és az életminőségünket is a légzés minősége.
🔄 Gondolj csak bele, hogy a légzés feladata, hogy minden sejtünk hozzájusson a működéséhez elengedhetetlen oxigénhez és hogy leadhassa a működése során keletkező szén-dioxidot. A jó légzés ezt a gázcserét maradéktalanul biztosítja, ügyelve arra, hogy mindkettő mennyisége megfelelő legyen a szervezetben (mert nem csak az oxigén mennyisége a fontos). Ezáltal hatással van az összes szervünk működésére, az idegrendszerre (na ez egy külön misét is megér, erről is fogok írni), a mozgásainkra, a teljesítményünkre. Tulajdonképpen mindenre.
De én most nem ezekről szeretnék írni, hanem a légzéshez szükséges biomechanikára hívnám fel a figyelmet a tartással összefüggésben.

🎈 A LÉGZÉS BIOMECHANIKÁJA
Ahhoz, hogy tüdőbe a megfelelő mennyiségű levegő be tudjon áramolni a belégzéskor, az kell, hogy ki tudjon tágulni. Mert alapállásban olyan, mint egy üres lufi (vagy inkább egy lufi, amiben kevés levegő van). Ahhoz, hogy be tudjon áramolni a levegő, nyomásváltozásra van szükség, ezért a tüdőnek ki kell tudnia tágulni (ezzel csökken benne a nyomás, ezáltal tud beáramolni kívülről a levegő). Ezt a tágulást a mozgékony bordakosár és a rekeszizom lefelé való elmozdulása hozza létre, mivel a mellüreg fasciái a bordákkal és a tüdővel is össze vannak nőve, csakúgy a rekeszizom izompólyájához hozzá van nőve a tüdő fasciája, így a bordák és a rekeszizom elmozdulásai széthúzzák nagyra a tüdőt.
A kilégzés épp az ellenkezője: a bordák záródása és a rekeszizom felfelé mozdulása összenyomja a tüdőt és kipréseli belőle a levegőt.

🔃 A BORDÁK MOZGÁSA
Tehát a belégzés egyik kulcstényezője a bordák szabad mozgása. Ahogy a képen is láthatod, a bordák a belégzés során oldalirányba és felfelé mozdulnak el. Igazából 360 fokban kimozdulnak, de a jelentősebb elmozdulás előrefele + felfele történik. Úgy képzeld el a bordák mozgását, mint a vödör fülét, ahogy megemeled, a szegycsontod meg olyan íven mozdul, mint egy nyomós kútnak a fogantyúja. Ha ezek a mozgások akadálytalanul létrejönnek, akkor a tüdő szép nagyra tud tágulni, sok levegőt lesz képes befogadni.
Könnyen belátható, hogy a görnyedő tartás (amikor a hátat púposan tartjuk), akadályozza a bordakosár előre történő nyílását (hiszen nyomod lefele az egész bordakosaradat). Valamennyit tud nyitni előre, de nem a szükséges mértékűt. Hátrafele esélyesebb lenne, de ott más íven mozdul, hiszen hátul laposabb ívű egy borda, ha mozdul a bordaízület, inkább csak felfele mozgás lesz, kevésbé kifele (táguló) elmozdulás.
☝️ A tartásproblémáknál más sokszor elmondtam, hogy alapvetően nincs olyan, hogy abszolút jó tartás, mert az a jó, ha a funkcióhoz illeszkedik a tartásunk. De ha hosszú távon (és itt a hosszú távon van a hangsúly!) görnyedő tartásunk van, akkor a légzésfunkciónk erősen romlani fog. Tartósan nem tudunk megfelelően lélegezni, ami észrevétlenül kezd negatív folyamatokat elindítani a szervezetünkben. Kezdve az idegrendszerrel, ami roppant kényes „műszer”, nagyon gyorsan érzékeli, hogy valami nem stimmel és már termeli is a stresszhormont, a kortizolt, ami viszont keményen beleszól a többi életfolyamatba, például az anyagcserefolyamatokba is. Ha pedig az borul, akkor aztán már tényleg minden borul.

❗️ Amennyiben tehát teheted, kerüld az olyan testtartás hosszú távú fenntartását, ami akadályozza a bordakosár szabad elmozdulását, ezáltal negatív hatással van a légzésfunkcióra. Mert hidd el, nem csak azért fontos a légzés, hogy élj, hanem a JÓ LÉGZÉS AHHOZ KELL, HOGY JÓL ÉLJ!

(A téma kimeríthetetlen és még biztosan fogok róla írni, most egyetlen aspektusra, a bordamozgásra fókuszáltam a posztban.)

Stresszes/ülő életmódból = fokozott nyaki izomfeszülésből pajzsmirigy probléma?

Gondoltad volna?

Minden mindennel összefügg!

(De az orvosod erre is valószínűleg csak a "gyógyszert" tolná...= tüneti mismásolás)

Ui.: Légzőgyakorlatokkal a paraszimpatikus idegrendszeri tónus aktiválása által az izomfeszülés szintén hatékonyan csökkenthető!

"Tudni és haladni előre."
Hangzik el Dante Isteni színjátékában.

Azt gondolom a jó szakember egy részről onnan ismerszik meg, hogy minél többet tanul, annál inkább érzi a folyamatos fejlődés fontosságát.👩‍🎓
A hétvégén egy év kényszerkihagyás után végre helyére kerülhetett egy újabb esszenciális mozaikdarab!
Bár még a vizsga diplomáért meg kell küzdeni, azon vagyok, hogy minél előbb alkalmazhassam az FMS mozgásminta szűrő rendszerét, mely egyedülálló szakmai berkekben! 😍
Mozogj jól, mozogj többbet! 💪