Gyöngyösi Atlétikai Klub

városnak egy olyan modern sportkörre is, amely szakosztályaiban helyet biztosított az atlétika, vívás, torna és nem utolsó sorban az egyre népszerűbbé vált sportág, a labdarúgás részére. Ez volt a Gyöngyösi Testgyakorlók Egyesülete, amely 1906-ban alakult meg.(GYAK elődje) Ez az egyesület alapszabálya szerint célul tűzte ki, hogy tagjainak alkalmat nyújtson a testgyakorláshoz. „E cél elérésére időnként versenyeket rendez, melyeken a győzőknek arany-, ezüst- és bronzérmeket, valamint emléktárgyakat ajánl fel, legnagyobb jutalmul pedig: „bajnok” címet adja”. Társadalmi szerepére jellemző az alapszabály 6. §-a, amely szerint: „Az egylet működési köréből minden politikai irányú mozgalom ki van zárva”…”

Az 1906. évben Gyöngyösi Testgyakorlók Köre néven megalakult egyesület neve többször is változott a hosszú évtizedek során. Az 1911-től Gyöngyösi Atlétikai Club néven szereplő egylet csapatai zöld-fehér sportfelszerelésben szerepeltek, jelképezve a város akkori színeit. A megalkotott alapszabály szerint az egyesület célja: az egyetemes sport gyakorlása és előmozdítása, valamint a keresztény erkölcsön alapuló hazafias szellem és bajtársi összetartás ápolása. Az egyesület több szakosztállyal működik, így: atlétikai, labdarugó, lawn-tenisz, torna, vívó- és céllövő, birkózó, kerékpár, ökölvívó és sí-szakosztállyal. Az egyesületnek ekkor még nem volt sportpályája, s így a labdázók eleinte a vasút melletti volt nagy vásártéren, az úgynevezett baromállomáson játszottak. Egy időben a nagy lovassági laktanya udvara adott helyet a labdarugó mérkőzések céljára, ahol már bekerített helyen lehetett folytatni a versenyeket. A testnevelés fontossága mindjobban a köztudatba ment s ez indította a várost is arra, hogy az iskolán kívüli sportok zászlóvivőjét a helybeli Atlétikai Clubot 1920 évben sporttelephez juttassa. A vasúti vágány innenső oldalán, a nagykaszárnya szomszédságában volt és megszüntetett temető helyét jelölték ki e célra, melyet azután az egyesület sportpályának berendezett. Körülkerítette azt, rajta futball- s futópályát és 6 teniszpályát létesített s egy kisebb irodai helyiségből és pályafelügyelői lakásból álló klubházat épített. Később tribünt emelt az Országos Testnevelési Tanács útján nyert segéllyel és bevezettette a telepre a vízvezetéket. A telephez csatolták időközben a leventék céljait szolgáló épületet, melyet az addig ott üzlethellyel bírt fakereskedő cégtől váltották meg. Hivatását követve a GYAK élénk működést fejt ki a sport különféle ágaiban. Minden rendbeli fiatalság testnevelését felkarolja, részint azáltal, hogy a kebelébe tartozókat az egyéniségüknek leginkább megfelelő sportokban foglalkoztatja, részint akként, hogy telepének átengedésével módot ad más alakulatoknak és az iskoláknak is, hogy ott sporttevékenységet fejthessenek ki. Történelmi lépések, évek és nevek

1906. június 29-én Gyöngyösi Testgyakorlók Köre
1911. március 5-én Gyöngyösi Atlétikai Club
1920. július 25-én a GYAK elválik a MOVE-tól
1945. Gyöngyösi Kinizsi
1951. Gyöngyösi Építők
1956. Gyöngyösi Spartacus
1979. GYSE
1994- GYAK


Sporttelep, sportélet

1920. augusztus 6-án engedi át Gyöngyös városa egyelőre tíz évre a nagy kaszárnya melletti régi temetőnek a vasút és a két országút közötti részét a pálya céljaira, adja a kerítéshez szükséges oszlopokat, s ad 5000 korona segítséget

1920-ban új sporttelephez jutott a GYAK, ahol futballpályát, futópályát, s akkor viszonylag korszerűnek mondható teniszpályát, majd egy kisebb irodaházat is létesítettek.

1921-ben felépül a Klubház, s a vasút felőli oldalon 90 m-es kerítés, – melyen az elhelyezett hirdetések már jövedelmet jelentenek.

1921-ben a labdarúgó szakág belép az MLSZ - be, ugyanez évben belép az országos birkózó szövetségbe.

1922-ben válik tagjává az Atlétikai Szövetségnek

1922-ben kész lesz a futballpálya, bekerítik az egész telepet, s Szent István napjára megtartják a pálya ünnepélyes felavatását.

1923-ban elkészült a teniszpálya, tekepálya, készül egy pince, ásatnak egy szivárványos kutat, bevezetik a villanyvilágítást és parkosítják az arra alkalmas területet

1924-ben Gyöngyösön először rendeznek nemzetközi labdarúgó mérkőzést. Egy bécsi csapatot látnak vendégül, amit 8-0 arányban győznek le.

1924-ben a Kerékpár

1925-ben a Teniszszövetség tagjául jelentkezik.

1927-ben Lassan megkezdődtek a labdarúgópálya építkezési munkálatai is. Ennek kezdetét jelenti, hogy az OTI 3200 pengős segélyével megépítették a pálya tribünjét.

1929 Barna Jenő egyesületi elnök nov. hó 29-én bejelenti az ökölvívók tagjai lettek az országos szövetségnek. Labdarúgás

A magyar labdarúgásban 1901-ben kezdődik a bajnokság és 1904-ben már rendezik a vidéki labdarúgócsapatok bajnokságát is. 1904 elején az MLSZ nyolc kerületet szervezett és a résztvevők kiesési rendszerrel dönthették el ki a vidék legjobb csapata. Az 1906-ban megalakult Gyöngyösi Testgyakorló Egyesület labdarúgó csapata első mérkőzését Eger csapatával játszotta le 1909-ben. Ezt követte a Hatvani Atlétikai Klubbal vívott hatvani mérkőzés. 1912 novemberében a Miskolci Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Sportkörével játszottak „a mérkőzés a gyöngyösieknek kedvezett, 1:0 arányban”. Ebben az évben még az MVSC-vel is játszaniuk kellett volna bajnoki fordulóban, de a gyöngyösi mérkőzést az MVSC lemondta. „

A kezdeti viszontagságos évek után Gyöngyös város folyamatosan legpatinásabb csapata mindig fontos szerepet játszott országunk és főként az Észak- Kelet Magyarországi régió labdarúgásában. Többször szerepelt NB III, NB II- es bajnokságokban és vitézkedett a Magyar Kupában is. Voltak olyan időszakok, amikor a Gyöngyös környéki települések szurkolói is magukénak tartották a csapatunkat, melyet az is bizonyít, hogy fontosabb mérkőzéseken több ezer ember zsúfolódott össze a nézőtéren. Jelenleg négy szakosztály működik:
- Atlétika
- Birkózás
- Labdarúgás (azon belül női szakág is)
- Ökölvívás