Reform Pilates Stúdió - Móvár

✨ Használjátok ki a nyár utolsó napjait, pihenjetek, töltődjetek, szeptember 1-el folytatjuk együtt! 🤍

Szeretettel várjuk azokat is, akik már régóta velünk vannak, és azokat is, akik a nyár után most térnek vissza hozzánk. 🧘‍♀️

📲 Bejelentkezés
A foglalásokat a SportMate applikációban 3 hétre előre megnyitottuk, de továbbra is tudtok jelentkezni üzenetben is.

🚗 Parkolás
A 32-es parkoló, illetve a szám nélküli vendégparkolók használhatók.

⏰ Lemondás
A 24 órán belüli lemondás esetén az óradíj 50%-át felszámítjuk. Köszönjük a megértést és az együttműködést!

Várunk szeretettel a stúdióban!
Anikó és Dóri🩵

Augusztusi órarend ☀️

Megérkezett az augusztusi órarend – várunk benneteket a nyár utolsó hónapjában is óráinkra.

Az augusztus 20-i héten a stúdió zárva tart🔒

Parkolás: kérjük, a 32-es , 29-es és a szám nélküli vendégparkolókat használjátok.

Találkozunk a stúdióban! 🤍

Miért fáj a derekunk? – Sokkal összetettebb, mint hinnénk

A derékfájás ma már világszintű népbetegség, és az egyik leggyakoribb oka annak, hogy valaki táppénzre megy. Pedig a gerinc sokszor nem azért fáj, mert “elromlott”, hanem mert rendkívül érzékenyen reagál arra, hogyan élünk.
A gerinc tulajdonképpen egy olyan platform, amelyen keresztül életünk fizikai és lelki terhei is megjelenhetnek.

A fájdalom nem mindig egyenlő sérüléssel
Sokan úgy gondolják, hogy ha fáj a derekuk, biztos porckorongsérvük vagy komoly gerincproblémájuk van. Érdekes módon azonban rengeteg teljesen panaszmentes ember MR-vizsgálatán is látható porckorongsérv vagy egyéb degeneratív elváltozás.
Vagyis önmagában egy MR-lelet még nem magyarázza meg a fájdalmat. Előfordulhat, hogy már húsz éve jelen van az eltérés, és csak egy későbbi “trigger” – például stressz, túlterhelés vagy egy hosszabb ideig fennálló rossz testhelyzet – váltja ki a panaszokat.

Mi történik ilyenkor a szervezetben?
Ha hosszú ideig ugyanabban a testhelyzetben maradunk, mindig ugyanazokat a szöveteket terheljük. Ezek elfáradnak, romlik a keringésük, megváltozik a környezetük, amit a bennük lévő receptorok érzékelnek.

Ezek a receptorok folyamatosan jeleket küldenek az agynak, amely eldönti, hogy az adott terület veszélyben van-e.
Ha az agy veszélyesnek értékeli a helyzetet, fájdalmat hozhat létre – nem feltétlenül azért, mert valami tönkrement, hanem azért, hogy változtassunk a terhelésen.

Ha ilyenkor elkezdünk újra mozogni, változtatjuk a testhelyzetünket, a szövetek ismét megfelelő terhelést és tápanyagellátást kapnak, így a fájdalom is csökkenhet.

Az agy szerepe sokkal nagyobb, mint gondolnánk
A gerincből érkező jelek az agy több területére is eljutnak, többek között a félelemért és a veszélyérzetért felelős központokba.
Ha valaki sok stressz alatt él, szorong, keveset alszik vagy folyamatos lelki terhelés éri, az agy érzékenyebbé válhat ezekre a jelekre, és könnyebben alakulhat ki fájdalom.
Ezért fordulhat elő az is, hogy valaki nyaralás alatt teljesen panaszmentes, majd visszatérve a munkahelyére, ugyanabba a stresszes környezetbe ismét elkezd fájni a dereka.
Sokszor még a testtartásunkat is befolyásolja a lelkiállapotunk. A tartós stressz miatt ösztönösen előreesünk, felhúzzuk a vállunkat, megfeszítjük az izmainkat.

Miért ennyire fontos a mozgás?
Régebben természetes része volt a mindennapoknak a mozgás. Gyalog mentünk, játszottunk, sportoltunk, a testünk rendszeresen “kikapcsolhatta” a napközben felgyülemlett idegrendszeri feszültséget.

Ma ezzel szemben sokat ülünk, autóval közlekedünk, képernyőt nézünk, és gyakran ugyanabban a testhelyzetben töltjük a nap nagy részét.
Nem maga az ülés a probléma, hanem az, hogy mi helyett csináljuk.
Ha naponta legalább 30–60 percet mozgunk, az jelentős mértékben képes kompenzálni a hosszan tartó ülést.

A mozgás javítja a szövetek keringését, “átmozgatja” a túlterhelt területeket, endorfint termel, csökkenti az idegrendszer érzékenységét, és segít a stressz feldolgozásában is. Olyan agyi területeket aktivál, amelyeket sokszor még a beszélgetéses terápia sem.

Ha már kialakult a fájdalom
Akut panaszok esetén nagyon fontos a gyógytorna és a megfelelő szakember segítsége, hiszen ilyenkor nem mindegy, milyen irányban és hogyan mozgatjuk a gerincet.
Viszont ha már elmúlt az akut szakasz, a mozgás továbbra is az egyik legfontosabb eszköz a gyógyulásban.
Érdemes nem abbahagyni azt a sportot, amit szeretünk. Sokszor éppen a mozgás segít “kirángatni” a szervezetet abból a terhelési mintából, amely a fájdalmat fenntartja. Ha teljesen felhagyunk a mozgással, a panaszok gyakran visszatérnek.

A modern életmód hatása
A telefonhasználat, a sok ülés és a képernyő előtt töltött idő nemcsak a testtartásunkat változtatja meg, hanem az idegrendszerünkre is hat.
Gyermekkorban különösen fontos lenne a rendszeres mozgás, hiszen ekkor fejlődik a csontozat, az izmok és az idegrendszer.
Ha a mozgást egyre inkább felváltják a digitális eszközök, a folyamatos dopamininger miatt a mozgás már kevésbé lesz vonzó, pedig éppen ez lenne az egyik legerősebb természetes fájdalomcsillapító és egészségvédő eszköz.
A mozgás is dopamint és endorfint termel, csak lassabban és természetesebb módon.

Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a derékfájás mellett fokozódó zsibbadás, jelentős izomgyengeség, lábujjhegyre vagy sarokra állási nehézség, illetve vizelet- vagy székletürítési zavar jelentkezik, mielőbb orvoshoz kell fordulni.

A legfontosabb üzenet
Talán a legfontosabb, hogy ne ijedjünk meg a fájdalomtól.
A kutatások szerint az egyik legerősebb előrejelzője annak, hogyan alakul a fájdalmunk, az az, hogy mi magunk mit gondolunk róla.
Ha úgy tekintünk rá, mint egy olyan jelzésre, amin megfelelő mozgással, életmóddal és szükség esetén szakember segítségével lehet változtatni, sokkal nagyobb eséllyel indulunk el a gyógyulás útján.

A gerinc mozgásra született. A megfelelő mozgás nem ellensége, hanem az egyik legjobb gyógyszere.

💡 A poszt alapját egy szakmai előadás adta a gerincfájdalom modern szemléletéről a Bene Gerincakadémiától. A videót ajánlom mindenkinek, aki mélyebben is érdeklődik a téma iránt. A link:
https://youtu.be/psZxS6-aFJ4?is=wojTe69xxmTZ7h0h

🌿 Júliusi órarendünk elérhető!
Várunk Benneteket szeretettel🤗
Anikó és Dóri🤍

☀️ Júniusi órarend megérkezett! ☀️
Mozogj velünk ezen a nyáron is a Reform Pilates stúdióban! 💛

Legyél kezdő vagy haladó, szeretettel várunk egy lendületes, mégis feltöltő pilates élményre! ✨

🧘‍♀️ reformer pilates
🌿 kis csoportos órák
❄️ klimatizált stúdió
🤍 barátságos hangulat

Foglalás üzenetben vagy a sportmate applikációban☀️
Várunk Benneteket Szeretettel!
Anikó és Dóri🤍

Parkolás a 29, 32-es és a szám nélküli parkolóhelyeken lehetséges.
Kérünk Benneteket vegyétek figyelembe a 24 órán kívüli visszamondást, 24 órán belül az óradíj felét felszámítjuk a házirend szerint.

Miért dolgozunk mezítláb a pilates órákon? 👣

Sokan már az első órán megkérdezik: kell-e cipő? Ebben a videóban a 18. percről erre választ kaptok: hogyan segíti a mezítlábas mozgás a tartást, az egyensúlyt, a stabilitást és a test természetes működését.
A talpunk az egyik legfontosabb érzékelő felületünk: több ezer idegvégződés található benne, amelyek folyamatos információt küldenek az agynak az egyensúlyról, testtartásról és mozgásról. Mezítláb sokkal jobban aktiválódnak ezek az érzékelők, így fejlődik a stabilitás, a koordináció és a testtudat.

A megfelelő talpmunka hosszú távon segíthet:
• a helyes testtartás kialakításában
• a gerinc és ízületek tehermentesítésében
• az egyensúly fejlesztésében
• a lábfej és boka erősítésében
• a sérülések megelőzésében
• az idegrendszer aktiválásában

A talpboltozat megfelelő működése különösen fontos, hiszen ez adja a testünk természetes „rugózását” és stabil alapját. Ha a talp nem dolgozik jól, az hosszú távon hatással lehet a térdre, csípőre, derékra és akár a nyakra is.

A kutatások szerint az egyensúly, koordináció és idegrendszeri kapcsolatok rendszeres fejlesztése idősebb korban a kognitív funkciókra is pozitív hatással lehet. Segíthet a demencia megelőzésében is.

Az órákon tapasztalva a térdfájdalom gyakori panasz, de mozgástudományi és anatómiai szempontból fontos megérteni, hogy a térd ritkán „magányos problémás terület”. A térd egy közvetítő ízület: a boka és a csípő között helyezkedik el, ezért a rá ható terhelések jelentős része fentről és lentről érkezik. Sok esetben nem maga a térd az elsődleges ok, hanem az azt körülvevő izomláncok gyengesége, merevsége vagy rossz működése.

Például ha a farizmok (gluteus medius és maximus) nem dolgoznak megfelelően, a combcsont rotálhat járás vagy guggolás közben, ami fokozza a térdízületre jutó nyíróerőket. Ugyanez igaz a törzs stabilizáló izmaira is: ha a core instabil, a mozgásminták kompenzációvá válnak, és a térd túlterhelődik. Emiatt van az, hogy valaki azt mondja: „fáj a térdem”, miközben biomechanikailag akár a csípő mobilitása vagy a farizmok inaktivitása a valódi probléma.

De attól még, hogy valakinek fáj a térde, a testének hatalmas része továbbra is terhelhető és fejleszthető. A felsőtest, a mély törzsizmok, a farizmok, a hátizmok, a légzőizmok, a mobilitás, az egyensúly, a koordináció – biztonságosan fejleszthető. A modern rehabilitációs szemlélet már nem a teljes pihentetésről szól, hanem az intelligens terhelésről.

Tudományos kutatások is azt mutatják, hogy a megfelelően adagolt mozgás javítja az ízületi keringést, fokozza a porc tápanyagellátását, csökkenti a fájdalomérzékelést és javítja az idegrendszer mozgáskontrollját. A teljes inaktivitás ezzel szemben gyakran tovább gyengíti az izmokat és fokozza a panaszokat.

Ezért nem csak az a kérdés, hogy „fáj-e a térd”, hanem az, hogy mit tudunk mellette még jól mozgatni és erősíteni úgy, hogy a test egésze stabilabbá váljon. Sok esetben éppen ettől kezd el később maga a térd is jobban működni.
Attól, hogy egy bizonyos mozgásformát ideiglenesen vagy tartósan el kell hagynunk, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a mozgásról teljes egészében.

A test rendkívül adaptív rendszer. Ha egy ízület vagy szövet túlterhelt, attól még számos más izomcsoport, mozgáslánc és funkció fejleszthető marad. Lehet, hogy valaki nem tud futni, de tud erősíteni. Nem tud ugrani, de tud mobilizálni, stabilizálni, légzőgyakorlatokat végezni, vízben mozogni, pilatesezni vagy célzott törzsizom-fejlesztést végezni.

A rendszeres, megfelelően megválasztott mozgás pozitívan hat:
* az izomerőre,
* az ízületek stabilitására,
* a keringésre,
* az idegrendszeri kontrollra,
* a fájdalomérzékelésre,
* valamint a mentális egészségre is.

A kutatások egyre inkább azt támasztják alá, hogy a teljes mozgásmegvonás helyett az egyénre szabott, adaptált mozgásprogramok hozzák a legjobb hosszú távú eredményeket. Ezért fontos nem kizárólag arra koncentrálni, hogy mit „nem lehet” csinálni, hanem arra is, hogy mennyi minden van még, amit igen. A mozgás világa rendkívül sokszínű, és szinte minden élethelyzethez vagy fizikai állapothoz található megfelelő forma.

Például ha valakinek fáj a térde guggolás közben, az sem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen el kell hagynia ezt a gyakorlatot. Gyakran nem maga a gyakorlattal van a probléma, hanem annak kivitelezése, terjedelme vagy a terhelés mértéke.

Sok esetben már kisebb módosításokkal is fájdalommentesebbé vagy jobban tolerálhatóvá válhat egy guggolás is:
* nem megyünk olyan mélyre,
* szélesebb terpeszt alkalmazunk,
* enyhén kifelé fordítjuk a lábfejeket,
* tudatosabban aktiváljuk a farizmokat,
* vagy csökkentjük a terhelést és a mozgástartományt.

Biomechanikai szempontból ezek a változtatások módosíthatják az ízületre jutó erőhatásokat és javíthatják a terhelés eloszlását. A cél ilyenkor nem az, hogy mindenáron ugyanúgy mozogjunk, mint korábban panaszmentesen, hanem hogy megtaláljuk azt a mozgástartományt és technikát, amelyet a test még jól tolerál.

A rugalmasság, ruganyosság pedig azért különösen fontos, mert hozzájárulhat a sérülések kockázatának csökkentéséhez. Ha az izmok, inak és ízületek megfelelő mobilitással és mozgástartománnyal rendelkeznek, a test hatékonyabban tud alkalmazkodni a különböző terhelésekhez és mozgáshelyzetekhez.

A beszűkült mozgástartomány gyakran kompenzációkhoz vezet: ilyenkor a test más ízületeket vagy izomcsoportokat kezd túlterhelni, ami hosszú távon fokozhatja a túlhasználatból eredő panaszok és sérülések kialakulásának esélyét. A megfelelő rugalmasság ezzel szemben segíthet abban, hogy a mozgás egyenletesebben, gazdaságosabban és biomechanikailag kedvezőbben történjen.

Ha egy ízületet vagy szalagot váratlan erőhatás ér — például megcsúszás, rossz lépés vagy hirtelen irányváltás során —, akkor nem mindegy, hogy az adott szövet képes-e bizonyos mértékig elnyelni és kontrollálni ezt a terhelést. A rugalmasabb, jól terhelhető szövetek általában jobban tolerálják az ilyen hirtelen helyzeteket, míg a merev, beszűkült rendszer könnyebben sérülhet.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nagy hajlékonyság önmagában megvéd minden sérüléstől, de a megfelelő mobilitás, izomerő és neuromuszkuláris kontroll együtt jelentősen javíthatja a test alkalmazkodóképességét a váratlan mozgásokhoz és terhelésekhez.

Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70 A mozgás nem csupán sport, hanem a testünk és az elménk közötti folyamatos párbeszéd. Takács Kinga, a Movement Clinic szakértője nap mint nap azon dolgozik, ...