Jógaalma

"Miért tesszük össze két tenyerünket az imádkozó kéztartásban? Mit értünk imára emelt kezek alatt? A két tenyér találkozása a jiva (az egyéni lélek) és Brahman találkozása. Imádságodnak olyan elmélyültnek kellene lennie, hogy beleolvadjál az Egybe, elvesszél Brahman tudatosságában.

Az üdvözlés tehát annyit tesz, hogy imádkozok a benned lévő Brahmanhoz. Ez nem egy emberi lénynek szóló mozdulat, póz. Ez a kéztartás Brahmannak szól, akit látsz, észreveszel, felismersz másokban. Amikor így kezdesz közelíteni ehhez, többé nem tudsz senkivel sem hadakozni, nem tudsz senkit sem gyűlölni, nem tudsz senkit sem lenézni, megbántani, megsebesíteni, vagy megölni. Ez az üdvözlés jelentése." (Szvámi Ráma)

Tanító jógamese az elcsendesülésről...

A régi időkben egy tanítvány hosszú éveken át járta a hegyeket, hogy megtalálja a megvilágosodást. Meditált barlangokban, böjtölt, mantrákat ismételt, és fáradhatatlanul kereste az igazságot.

Amikor végül eljutott mestere elé, ezt kérdezte:

– Mester, még mit kell tennem, hogy megtapasztaljam valódi Önmagamat?

A mester nem válaszolt. Csak egy csendes tó partjára vezette.

A víz felszínét a szél fodrozta. A tanítvány hiába próbálta meglátni benne az eget, a felhőket vagy a saját arcát. Hosszú idő telt el.

A szél lassan elcsendesedett. A tó mozdulatlanná vált.

És akkor egyszerre minden megjelent benne: az ég végtelensége, a nap ragyogása, a hegyek méltósága, a tanítvány arca.

– Látod? – szólalt meg végül a mester. – A tó nem azért tükrözi az eget, mert erőlködik. Hanem mert nyugalomban van.

🌿 Egy kis pihenő, hogy még nagyobb örömmel térhessünk vissza! 💜

Ne feledjétek, július 14-én és 15-én nem lesz jógaóra, mert egy rövid nyári szünetet tartunk.

🧘‍♀️ Július 21-én és 22-én azonban újra együtt gyakorolhatunk 😇

Addig is ne feledkezzetek meg magatokról: egy rövid otthoni gyakorlás is nagyon sokat adhat. 🌿

Szép nyári napokat, és hamarosan találkozunk a matracon! 💜

́gagyakorlás

"Légy figyelmes, vizsgáld meg a saját érzéseidet, gondolataidat. Légy gyengéd magaddal, ahogy bármely jó barátoddal az lennél! Ne ítéld meg magad, ne bíráskodj! Ekkor kezdesz majd megbízni belső Önmagadban, és ráébredsz, milyen nagyszerű vezető és állandó, hűséges társ ez a belső lényed." (Szvámi Ráma)

́gagyakorlás

Ne hagyj semmit későbbre.

Később kihűl a kávé.

Később elveszíted az érdeklődésedet.

Később a nappal éjszakává fog változni.

Később az emberek felnőnek.

Később az emberek megöregszenek.

Később az élet elmúlik.

Később megbánod, hogy nem tettél meg valamit...amikor megvolt rá az esélyed.

Az élet egy röpke tánc, az előttünk kibontakozó pillanatok finom egyensúlya, soha többé nem térünk vissza egészen ugyanúgy.

A megbánás olyan keserű tabletta, amit le kell nyelni, egy olyan súly, amely az elszalasztott esélyekből, és a kimondatlan szavakból összekovácsolódva nyomja teherként a lelket.

Szóval ne hagyjunk semmit későbbre. Ragadd meg a pillanatokat, ahogy jönnek, kitárt szívvel és kitárt karokkal, hogy el tudd fogadni az előtted álló lehetőségeket. Mert végül nem azokat bánjuk meg, amiket megtettünk, hanem azokat, amiket nem tettünk meg, a kimondatlan szavakat, a beteljesületlen álmokat.

~ Toshikazu Kawaguchi ~