Petkovics Ágnes - Személyi edző

✨ Szicília májusban ✨

Mivel épp nyaralunk, van időm egy kis Szicíliai beszámolót írni… még májusból. 🫣
Szóval, a lányunk nagyon szeretett volna rózsaszín repülőn utazni.🤷🏻‍♀️ Végül beérte egy kékkel. Csodás volt végignézni, mennyire izgatott volt és minden percét élvezte. ✈️

Szicíliával nem lettem jóban. Úgyis mondhatnám, hogy a foglalkozás elérte a célját, de köszönöm szépen, elég volt. Viszont, amit imádtunk, a kilátásokat, a természetet, a tengert. No meg Taormina és Siracusa városát. 1-1 nap városnéztünk, libegőztünk, strandoltunk (a család 2 tagja minden nap pancsolt a 17 fokos vízben🥶, ne aggódj, én csak a parton napoztam☀️). Napi 15-20.000 lépést tettünk meg, amit az 5 évesünk is lehozott.👣 Mindkét nap a nagy séta közben közölte velünk, hogy elfáradt és aludni akar. Park, árnyék, pad, anya famerdzsekije lepedőnek, táska párnának, 1 óra alvás, majd újult erővel folytatta a nagy sétákat.🩷

Hajókáztunk egy órát, ahol még barlangokba is bementünk. Ez volt a legjobban elköltött 50 eurónk. Természetesen ez is a kisasszony kérése volt.

A limoncello🍋 verhetetlen, főleg ha sárgadinnyében tálalják. A frissítő italukért odáig voltam: tengeri só, citromok kifacsarva, hideg szóda… vagyis Salsa di Limone. Végre egy alkohol, cukor-és édesítő nélküli frissítő. A fagyi és a cannoli isteni, pláne ha az étkezés végén ajándékba adják.

Legközelebb Olaszország másik részébe, de biztosan megyünk még. 🇮🇹

✨ Thaiföld - Similan szigetek ✨

A Thaiföldi kiruccanásunkban nekem a legfantasztikusabb egy egész napos Similan szigeteki kirándulás volt. Hajnal 5-kor indulás kisbusszal (1-1,5 óra út), majd felkészülés a hajóútra, ami szintén 1,5 óra volt 60 km/h-val a nyílt vizen. Speedboattal jártunk be több szigetet. Én már az út alatt pityeregtem, hálát adtam, hogy itt lehetek, hogy mennyire szeretem a tengert, hogy mennyire nem számítottam arra, hogy már januárban látom. 🥹

Az első megállónk nem is egy sziget volt, hanem közel hozzá kikötöttünk és snorkelleztünk. Az élővilág, a halak, a korallok, valami csoda. Utána Na Beach következett. Kétségkívül ez volt a legszebb látvány, ami életemben elém tárult. Fehér homok a talpam alatt, ami igazából nem is homok, hanem korallmaradvány, előttem türkizkék tenger, messze a sötétkék tenger, fölötte lila ég (LILA), majd a kék ég. Hullámok… Mögöttem dús zöld növényzet, rengeteg pálmafa és olyan fák, amiket még életemben nem láttam. Mondta is az idegenvezetőnk, hogy a látvány csak erről az egy szigetről ilyen. Fényképezkedtünk, sétáltunk, fürödtünk majd mentünk vissza a hajóra.

A következő szigeten svédasztalos ebéd várt bennünket. Én pad thait ettem rákkal, de volt, aki rántott húst választott. A lényeg, senki nem maradt éhesen.

A sziget után újra snorkellezés jött. Itt a hajó orráról is be lehetett ugrani a vízbe. A víz alatti világ ismét elvarázsolt. Kicsit távolabb úsztam a többiektől, aztán csak hagytam, hogy sodorjon a víz.

Az utolsó szigetnél az idegenvezetőnk azt mondta, hogy 50-50%, hogy ha a hajón maradunk, láthatunk teknőst. A szigetet is szívesen felfedeztem volna, szóval nehéz döntés volt, de végül ketten fennmaradtunk a hajón. Ez volt az igazi csend és béke. Nemhogy láttunk teknőst, hanem úsztunk is vele.🥹

Életem egyik legszebb napja volt. Mintha a paradicsomban lettem volna. ☀️🌊🤿🐢

✨ Thaiföldi csodaprogramjaink ✨

2 egész napos kirándulás, ahol Similan és Phi Phi szigeteit néztük meg, hajóztunk, snorkelleztünk, fürödtünk a türkizkék vízben. A látvány örökre velem marad. 🌊☀️🤿🐟🏝️🐢

Elefántrezervátum, ahol 3 órát töltöttünk az óriásokkal. Megetettük őket banánnal, csináltunk nekik energiagolyókat, saraztunk és fürödtünk velük. Őszintén, én az állatokkal távolságot tartok, itt szépen leomlottak a falak. Óriási élmény volt. 🐘

Egy délelőtt kettesben megnéztünk egy buddhista templomot. Majd az őserdőben túráztunk és fürödtünk vízesésben is.
Aznap délután pedig egy másik templomot is felfedeztünk. Gyönyörűek és fantasztikus energiájuk van. Még mindig hihetetlen, hogy fél évnyi reggeli meditálás után életemben először láthattam buddhista templomot.🥹

4 órás jet ski túra a szigetek között?✅ Erről is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Minden percét imádtam. Brigi mögöttem kevésbé, főleg mikor elkezdtem szlalomozni. Utólag is bocsi. 🫣 Az egyik szigeten még majmokat is etettünk.🐒

De ugyanilyen élmény volt a gyönyörű tenger, a rengeteg furcsa növény, főleg a végtelen mennyiségű banánfa. A gyümölcsökről nem is beszélve. A mangó, a papaya, a passion fruit. Vagy a kókuszvíz… ahhh, talán ez volt a kedvencem. 🥥

✨ Mit ettem Thaiföldön? ✨

Bár a pad thait szeretem itthon, ezen kívűl nem hiszem, hogy más thai ételt tudnék mondani. Még most sem. 😏 Kint azért amit lehetett, megkóstoltam. Mondván a curryt szeretem, a gyömbért szeretem, a tengeri dolgokat szeretem. Mi baj lehet? Hát a 3. nap után kellett más íz is, mert azt tapasztaltam, hogy az összes thai étel, legyen az leves, rice and curry vagy valami egytálétel, minden édes. Először azt hittem, hogy a kókusz miatt. De utána olyan ételt kértem az étteremben, amiben nincs kókusz, az is édes volt.
Szóval a 3. nap volt, aki rántott húst vadászott, volt aki hamburgert.😂

Viszont, volt lehetőségünk Balázzsal elkészíteni a saját pad thai-unkat. Kb 10 perc alatt megvolt. Minden alapanyag elő volt készítve, így egyszerű volt.

Ami nagyon tetszett Thaiföldön, hogy kb. bármilyen nemzetiségű éttermet találtunk. 2x kötöttünk ki japán étteremben. Az egyik egy “gyorsétterem-szerűség” volt olcsón, isteni ételekkel, a másik egy fancy, kisvonatos, hot pot-os étterem. Imádtam! Azt hiszem kijelenthetem, hogy szeretem a japán konyhát.

A kinti gyümölcsök… mézédesek. 🍍🥭🍉🍌 A mangó íze semmihez sem fogható… megszerettem a passion fruitot, kóstoltam papaját és miniananászt és a világ legszebb gyümölcse is ízlett, a sárkány gyümölcs. Volt grapefruit, gránátalma, és ezek frissen préselt levei. A gránátalmalé mindent visz. A strandon pedig jégkását csináltak a gyümölcsökből, 0 hozzáadott borzalmakkal. 🥹 Kb. 5x annyi gyümölcsöt ettem kint, mint amennyit itthon szoktam.

De a legnagyobb kedvencem a 40-60 bathért, vagyis 400-600 ft-ért árult kókusz volt, aminek a tetejét körbevágták, szívószál bele és már kortyolgathatod is a friss kókuszvizet. 🥥

Összességében igyekeztem tartani az itthoni rendszeremet a napi 3, max 4 étkezéssel, sok fehérjével, zöldséggel és rosttal, de ki kell jelentenem, hogy lehetetlen volt. Nagyjából mostanra tudtam visszatérni itthon egy korrekt táplálkozáshoz. A közérzetem és a testem is rendesen megérezte. De kit érdekel, ha ilyen gyümölcsöket ehettem egy hétig?! 😅🫣

✨ Egy átlag napunk Thaiföldön ✨

Thaiföldön hogy lehet átlagos egy nap? Nyilván sehogy, de azért a főbb pontok nekem minden nap megvoltak. Mit mondjak, szeretem a rendszert. 🤷🏻‍♀️

Itt is korán ébredtem, mint itthon. No nem annyira korán, de azért 6-kor általában fent voltam. Pizsire köntös, és felmentem a tetőre meditálni, ekkor még korom sötétben. 🧘🏻‍♀️ Közben jött fel a nap, és mire kinyitottam a szemem, általában már világos volt. ☀️
Gyönyörködtem kicsit a tengerben, mert hogy azt is lehetett látni a tetőről, majd visszamentem a szobába. Reggeli készülődés, majd férjjel együtt irány a reggeli. Majd a sarki kávézóba átmentünk kávézni vagy matcházni, onnan le a partra strandolni.

Vissza a szobába, készülődés, majd kb 11-13 óra között gyülekeztünk és indultunk valamilyen programra. Volt, hogy csak távolabbi csoda strandokra mentünk hajóval, tuktukkal, de voltunk elefántrezervátumban, 4 órás jet skí túrán, buddhista templomban, városnézésen.

Ebéd ott volt, ahol ért bennünket. Hol étteremben, hol IKEÁban!!!, hol az útszéli árustól, vagy a szupermarketből előre készülve. Sokszor napközben csak a parton vettünk gyümölcsöt vagy smoothiet.

Este általában hosszú autóút várt ránk hazafelé. Én ilyenkor aludtam és olvastam. A forgalom óriási. Robogóval jól lehetett volna haladni, de mivel sem én, sem Balázs nem vezettünk még robogót, nem mertük beválllalni. Majd legközelebb.

Visszaérve a szállásra mindenki rendbeszedte magát majd együtt mentünk vacsorázni. Utána 1-1,5 óra séta. Minden este. Ha pedig emberi időben értünk vissza a szállásra, akkor még masszíroztattunk is. Ahhh, a legjobb napzárás evör!

✨ Egy kis elmélkedés ✨

Miután havat nem láttunk a telelésünkön… sok év után az időjárás megajándékozott itthon is hóval. Amiből mi kimaradtunk. 🤣

Merthogy december 24-én délelőtt, mikor rajtam kívül a teljes család lázas volt, a férjem főnöke közölte, hogy jutalomutazásra visz bennünket. 😱 Hogy hova? Ahova 12 éve vágyom és még jó ideig magunktól nem tudtunk volna eljutni. Thaiföldre. 🥹

No de gyermek nélkül. Hát hogyan hagyom itthon ennyi ideig? Ezen rágódtam karácsonykor, míg a többiek betegen feküdtek. (Furcsa egy karácsony volt ez. 3 napig egyedül reggeliztem, ebédeltem és vacsoráztam. De én legalább tudtam enni.💪🏻)
Amikor épp lehetetlennek tűnt számomra, hogy menjek nélküle, akkor a férjem után anyósom és a barátnőim öntöttek lelket belém, hogy nyugodjak meg, minden rendben lesz, a lányom nyaral (telel) egyet a Mamánál, nekem pedig eszembe se jusson kihagyni egy ilyen lehetőséget.

No meg persze elutazni januárban, ami a legintenzívebb hónapom munka szempontjából. Mivel a nyári beach body itt készül… hát kivéve ha januárban utazol a nyárba. Akkor a szokásos téli 4 kg plusszoddal mész. 🤷🏻‍♀️

Aztán szépen lassan összeállt. Hála a világ egyik legfantasztikusabb nagymamájának, a testvéremnek és a barátnőimnek. No meg persze a férjemnek. 🩷 Nem tudom elégszer megköszönni nekik.

Ígérem lesz Thaiföldi beszámoló is. De annyi minden történt, és olyan gyorsan, annyi inger ért, hogy még nem tudtam teljesen feldolgozni.

De csodás volt, egy életre szóló élmény. Libabőrös leszek, ha csak belegondolok, hogy júniusban kezdtem meditálni és fél évvel később, életemben először lehetőségem volt meglátogatni egy buddhista templomot. Véletlen lenne?

És persze a lányom is szépen lehozta a 11 napot nélkülünk. 🩷

✨ Zakopane Dump ✨

Régóta a listánkon volt, hogy elmenjünk telelni a hegyekbe. ❄️🛷🧣⛄️ A lányunk születése óta még inkább. Nos, most először eljutottunk havat látni, szánkózni, hógolyócsatázni, hóembert építeni. Tudjátok mi nem volt? Na mi? Hát HÓ! Nem volt hó! Hogy lehet az, hogy decemberben a hegyekben nincs hó?! 😏

Azért volt csodás társaságunk, összesen 8 felnőtt és 8 gyerek. Voltak hangulatos éttermek, 1x élőzenével, isteni kávé és forró almáspite, szaunázás, karácsonyi vásározás és hangolódás, sok nevetés, társasjátékozós este, csodás kilátások, sok “hol vannak már?”, meg sok “mikor érünk már oda?”. Szánkóztunk is, mert műhavas pálya azért volt. 🛷
Közben azt látni, hogy a 8 gyerek milyen fantasztikusan érzi magát együtt, hogy játszanak, fogják egymás kezét és minden percüket együtt akarják tölteni… imádnivalóak.

Jégkoriztunk, amit egyébként nem akartunk, mert itthon is lehet, de hó hiányában jó programnak bizonyult. 2x is koriztunk, másodjára azért, mert a négy kis ötévesünk ezt akarta. 🥹 Hála a társaságnak, a korizás szeretetét hazahoztuk magunkkal és már itthon is voltunk a jégpályán. ⛸️

Utolsó nap kirándultunk egyet, itt érkezett meg az igazi téli csend, a gyönyörű táj. Az út végig jeges volt, de épségben eljutottunk a vízesésig meg vissza. ❄️

📚 2025 könyvekben 📚

Majdnem 15.000 oldalt olvastam el, ami 32 könyvet jelent. Ez a fele a tavalyelőttinek, és jóval kevesebb, mint tavaly, mégis büszke vagyok rá, hogy ennyi időt tudtam szakítani az olvasásra.
Hogyan?
Egyrészt évek óta figyelek rá, hogy mindig legyen nálam könyv. Simán olvasok a boltban sorbanállás közben. Másrészt van egy Kindle-m, amivel sötétben is tudok olvasni. Így a kora reggelek és az esti altatások ennek vannak dedikálva, nem pedig a telefonnyomkodásnak.

Nekem az olvasás kikapcsolódás, stresszlevezetés, elmerülés, amikor csak egyetlen dologra figyelek. Tölt és rengeteget ad. Ugyanakkor tudom, hogy ha elkezdem falni a regényeket, akkor nagyon behúz. Nem jó értelemben, inkább mint egy negatív spirál. Ilyenkor a fókusz lekerül a saját dolgaimról, problémáimról, amik persze nem szűnnek meg, csak nagyobbra nőnek. Amikor már rosszul érzem magam, akkor jön a könyvmegvonás 1-2 hétig, akár 1 hónapig is.

Furcsa kettősség ez. Érzékeltem már egy ideje, de igazán most fogalmazódott meg bennem. Szóval mint mindenben, nekem itt is a “mértékkel” a kulcs. Ha pedig idén tudom tartani ezt az egyensúlyt és emellett meglesz a havi 2 könyv, azzal több, mint elégedett leszek. No meg egy kis könyvklub vagy könyves rendezvény. Mindennek eljön az ideje. 🩷

2025-ös kedvenceim:
Mélissa Da Costa - Az ég minden kékje
Kristin Hannah - Fülemüle
Puskás Ágota - Jól nézel ki, fogytál?
Daniel Keyes - Virágot Algernonnak
David Nicholls - Egy nap

✨ Karácsony ✨

Bár már mindenki az évösszegzőt írja, nekünk még csak ma indult el a karácsony. Ugyanis a ma esti volt az első karácsonyi vacsoránk. 🥹

No volt otthon halászlé meg bejgli, de a többire nem jutott sem erőnk, sem étvágyunk… mert hogy mindannyian lebetegedtünk. Én az elején tartottam magam, de olyan mennyiségben kaptam a bacikat, hogy kidőltem. De csak 1 napra.💪🏻
Így a karácsony nálunk ápolásból, végtelen mézes citromos teakészítésből, orrsziporszizásból, inhalálásból és bizony egy kis képernyőzésből állt. Na meg sok bújásból. 3 nap alatt 3 könyvet elolvastam, míg a család aludt. Még kávélikőr is került a kávémba. Két napig egyedül ettem, mert senki másnak nem volt étvágya… és mire a többieknek lett, én estem ágynak. 😩

Lemondtuk a nagymamás vacsorát, de ő is beteg lett. Lemondtuk a tesós vacsorát, de ők is lebetegedtek. Lemondtuk a pesti kiruccanásunkat és a tervezett jégkorizás sem jött össze.

Azért decemberben volt itt hangolódás, adventi készülődés, karácsonyi vásározás, körhintázás, mézeskalácssütés, fadíszítés, gyertyagyújtás, karácsonyi mesék (szigorúan pihepuha karácsonyi takaróba bújva). A lányommal idén is megnéztük a Diótörőt a Szegedi Kortárs Balett előadásában, és egy kis téli kiruccanást is tettünk. Erről később.

A karácsonyi családozás meg a barátozás pedig nekünk csak most indul.🩷 Szóval bocsi, ha január végén is jön egy karácsonyi poszt. ✨🎄