Marks's tours Kaland,Élmény,Utazás

A Szász Svájc Nemzeti park

A vidék legjelentősebb folyója az Elba és annak völgyében fekszik. A parkban találod az Elbsandsteingebirge-t, vagyis az Elbai-homokkőhegységet.
Habár maga a német oldalon található nemzeti park csupán 93.5 km², mintegy 710 km²-es természeti terület központja. Nem véletlenül emeltük ki mi is korábban a dús erdőket, a park majd 40%-a erdő. Mégsem erdőiről híresült el a vidék, hanem a különleges homokkőtornyairól és sziklás szurdokairól

Bastei híd

A 305 métere sziklatornyok között pompázó út az első számú látnivaló Szász Svájcban. A lélegzetállító panoráma rengeteg turistát vonz. A 76 m hosszú Bastei már a 16. században megemlítésre került, így a vidék legrégebbi látnivalója. Páratlan kilátásban lehet részed az Elbára és a környező Mardeltelle-völgy sziklavidékére.

Forrás:https://trekhunt.com/hu/article/szasz-svajc-cseh-svajc/
Altrathen vára

Altrathen és Neurathen várairól már az 1200-as évekből vannak dokumentumok. Nyilvánvalóan először Altrathen vára állhatott, ez Neurathentől lejjebb található. Később, az 1300-as években már mindkét vár létezett. Eleinte cseh nemesek (Michelsberg, Berka) kezében volt Rathen birtoka, majd 1428-ban Friedrich von der Oelsnitz szász nemeshez került, aki a Wettin család hűbérese volt, így konfliktusok kezdődtek, hiszen a csehek magukénak tartották a várat. Így aztán egyszer az egyik, másszor a másik fél kezére került a vár, mígnem Hans von der Oelsnitz vette birtokba 1466-ban, aki egy rablólovag volt. A várat használva sasfészekként az elba-menti településeket fosztogatta. De nem sokáig garázdálkodhatott szabadon, mivel 1467-ben Ernst választófejedelem és Albert herceg megelégelték a rablólovag uralmát és megostromolták a várat. Von der Oelsnitz kifüstölése után Albert herceg örökösei birtokolták a várat.
Forrás: https://turaddikt.blog.hu/2019/09/04/bastei_szasz-svajc_legnepszerubb_kirandulohelye

Boldog új évet kívánok mindenkinek ezzel az éves képösszefoglalóval! 🙂
Ez volt 2022! 🙂

Graz jelképe a Schlossberg és az óratorony
Ha megkérdezel több embert, hogy mi jut először eszébe Grazról 10/9 embernek az óratorony jut eszébe, ami nem véletlen. :)
A Mura folyó és az óváros felett magasodó meredek, erdős Schlossbergen, a Várhegyen állt Graz hajdani, erős, bevehetetlen vára. Napjainkban a Schlossberg a város egyik legnépszerűbb kirándulóhelye virágok tengerével és páratlan kilátással a város ódon háztetőire. Graz szimbóluma a város minden részéről jól látható, jellegzetes Óratorony.
Forrás: https://kirandulastippek.hu/graz-es-kornyeke/graz-schlossberg

Akropolisz, Athén
Az athéni Akropolisz helyén korábban mükénéi korból szármázó vár állt, majd archaikus templomegyüttes, amit a perzsák leromboltak. A fellegvár az i. e. 5. században épült fel. Az együttest Pallasz Athénénak, a várost védő istennőnek szentelték, amiért segítséget nyújtott a hódítók feletti győzelemben. A létesítmény építési költségeit jórészt a hadizsákmányból fedezték.
Az Akropolisz Athén városa „felett”, dombtetőre épült, így a védelme is biztosított volt. Az építkezést Periklész rendelte el, aki a fellegvárat vallási, politikai és kulturális központnak szánta és Olümpia, valamint Delphoi dicsőségét is felül kívánta múlni.
Az Akropolisz a Panathénaia, az Athéné tiszteletére rendezett felvonulás célpontja is, ezért az épületeket e liturgiának megfelelően helyezték el. A fellegvárat erős védfalakkal vették körül, melyet a Propülaia, Kapuépítmény nyitott meg. Az együttes legfontosabb részei: a Niké Aprerosz-templom, a Parthenon és az Erechtheion.
A főkapu mögött emelkedik a Niké Aprerosz-templom, melyet dór és ión oszlopok alkotnak. Az északi oldalon terül el az Erektheion, amely i.e. 401-406 között épült. Nevét onnan kaphatta, hogy eredetileg a perzsa betöréskor elpusztult Erektheusz athéni király palotájára épült rá.
A templom egyhajós, kívülről ión oszlopok övezik, a hajó közepén Athéné szobra állt. Az épület déli részéhez csatolták a Kariatidák csarnokát. A Kariatidák ma már csak másolatok, egyet a londoni British Múzeumban, a többi ötöt a helyi múzeumban őrzik.
A sziklákra épült Akropolisz legmagasabb pontján fekszik a kultuszépítmény, a Parthenon, amit a Szűz Athéné tiszteletére emeltek. Az ún. „Templomot” Pheidiasz tervei alapján Ikrinosz és Kallikratész építette i. e. 447 és 438 között.
A háromlépcsős alépítményre épült templom alapanyaga pentelikoni márvány. Az épület végoldalait nyolc, hosszoldalait tizenhét karcsú dór oszlop határolja, ezt felül gerendázat, a végoldalakon timpanonok zárják le.

Forrás: https://romaikor.hu/romai_epiteszet/a_provinciak_epiteszete/az_antik_epiteszet_a_balkanon/cikk/athen__akropolisz

Panathenaic stadion, Athén

Az egyszerű, hófehér pentelei márványból épült intézmény különleges a maga nemében: nem csak az egyetlen, amely teljes egészében márványból épült, de az egyik legöregebb is a világon, melyet ma is az építési célnak megfelelően használnak. Az első itt kialakított stadiont Kr. e. 566 körül építették, s az Athéné istennő tiszteletére rendezett Panathénaia játékok atlétikai számait bonyolították le benne. Ekkoriban fából ácsolt ülőhelyek voltak benne, majd Kr. e. 329-ben Lükurgosz arkhón építette újjá a stadiont, ekkor már tiszta márványból. Kr. u. 140-ben Herodes Atticus, egy gazdag athéni arisztokrata ismét újjáépítette, és kibővítette, ekkor 50 ezren fértek el benne.
az 1896-os első olimpiára a Panathinaiko stadiont átépítették, Anastasios Metaxas és Ernst Ziller tervei alapján, az építkezést pedig George Averoff finanszírozta (az ő márványszobra áll ma a stadion bejáratánál). Ekkor a stadion kapacitása mintegy 80 ezer fő volt, mely mára 45 ezerre csökkent. A XX. század elejétől a stadiont újabb és újabb sportesemények helyszínének választották. A 2004-es nyári olimpiai játékok során az íjász versenyeket, valamint a maraton befutóját rendezték itt.

Forrás: A stadion múzeumi részlegén lévő tábla

Fehér-torony, Thesszaloniki

A Fehér Torony, amelyet a város hivatalos mérföldkövének tekintnek, kétségtelenül a környék legjobb helye a kikapcsolódáshoz. Ezt a tornyot 1535-ben építették, és eredetileg nagy falak vették körül, mivel börtönként szolgált az oszmán Görögország elfoglalása alatt. Sok ottani rabot kivégeztek és megkínoztak, így a torony a Vörös Torony vagy a Vér Torony becenevet szerezte meg. 1890-ben hivatalosan új, Fehér Torony nevet kapott, miután egy fogoly teljesen fehérre festette, ezzel is szimbolizálva a szabadságát. A Fehér Torony meglátogatásakor feltétlenül másszon fel a tetejére, hogy lenyűgöző, 360 fokos kilátással csodálhassa meg a várost, a tengert, és Görögország legmagasabb pontját, az Olümposzt.

Forrás: https://hu.topworldtraveling.com/articles/travel-guides/15-best-things-to-do-in-thessaloniki-greece.html
http://utazik.hu/szaloniki-latnivaloi-mediterran-eleterzes-eszak-gorogorszagban/

Thesszaloniki, Görögország 🇬🇷

370 ezer lakosával Thessaloniki a második legnagyobb városa Görögországnak.
A város Makedónián belüli, önálló városállamként született meg Krisztus előtt 315-ben (nagyjából a második századra lett teljesen önálló), amikor Kasszandrosz megalapította, elnevezve fiatal és szépséges feleségéről, hódító Nagy Sándor húgáról, Thessalonikéről.
Krisztus előtt 168-ban Thessalonikit is bekebelezte a Római birodalom. A Via Egnatia, az egykori híres kereskedelmi útvonal Thessalonikin vezetett keresztül, ami nem véletlen, hiszen kikötőinek köszönhetően mindig is jelentős kereskedelmi központ volt.
476 után a keletrómai Birodalom része lett (később Bizánci Birodalom).
700 környékén szláv telepesek érkeztek a városba, Szent Cirill és Metód ebben az időben születtek, s innen indultak északi térítőútjukra, melynek eredményeképpen, vagy legalábbis az ő közbenjárásuk hatására is, megszületett az ószláv nyelv.
Az 1200-asévek környékén újabb fejlődési hullám volt tapasztalható a város életében, amikor is szicíliai hódítók elfoglalták a területet. Az új berendezkedés nem tartott tovább negyven évnél, s Szaloniki újra Bizánc része lett.
1430-tól aztán egészen a XX. század elejéig a Török Birodalom része volt Thessaloniki, s ez a hatalmas idő lényegében teljességgel átformálta a várost kulturális és strukturális értelemben.
1917-ben a háború szomorú eseményeként a város közel fele teljesen a tűz martalékává lett, 72 ezer ember maradt hajlék nélkül.
1941-ben Hi**er is elfoglalta a várost, egészen 1944-ig állomásoztak itt a németek. Az időszak során majd az egész zsidóságot deportálták, mára legfeljebb ezer főre tehető a thessaloniki zsidó közösség létszáma.
A háború után újjáépítették, s mára újfent Görögország legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági központjának számít Kasszandrosz öröksége.
Forrás: https://gorogorszagnyaralas.hu/thessaloniki-makedonia-ekkove/
Pár kép amit ott létemkor csináltam a városról! 🙂

Milyen a napfelkelte abban a városban, amit az Adria királynőjeként is szoktak emlegetni, vagyis Velencében? Íme! 🙂

Naplemente a Kőszegi-hegységben, az Óház-kilátóból fotózva! 🙂

Felfedeztem Alsó-Ausztria egyik legszebb szurdokát, a Steinwandklamm-ot! 🙂
Közel két és fél kilométeres a szurdok és ezalatt jópár létrán és egyéb finomságokon mentem át. Az elején még a kék és a piros jelzés együtt megy, de aztán ketté válik. Nagyon jó buli volt végig menni rajta! 🙂
A szurdokról röviden:
A Steinwandklamm Alsó-Ausztria egyik legszebb, legvadabb és legérdekesebb karsztos sziklahasadéka. Karbantartott fahidak, lépcsősorok, vaslétrák komplex rendszerén járhatjuk végig a vadregényes kanyont. A túra csúcspontjai a jól biztosított Rudolf Decker Steig vaslétrái, köztük a hírhedt 15 méteres példány, melyet azonban ki tudunk kerülni, ill. a különböző lyukak, kisebb barlangok melyeken át vezet az út, és a híres Türkenloch barlang töksötét, kanyargós járata.
A Rudolf Decker Steig létráinak megmászása nem jelenthet nagy kihívást a tapasztalt túrázónak, a tériszony hátrány, óvatosan mozogjunk a sziklapárkányokon, kőhullás lehetséges! A kék jelzésen, a szurdokban maradva kikerülhetjük a Deckersteig-et, ez problémamentes. A Türkenloch járatai nagyon sötétek, zseblámpa vagy mobiltelefonfény jól jöhet. A szurdokot gyerekekkel is könnyen végigjárhatjuk, a Rudolf Decker Steigra csak mászásban gyakorlott, ügyes, bátor kicsikkel menjünk, sisak (a kőhullás ellen), ill. magunkhoz való kötéssel, az ún. „póráz” nagyban csökkenti a veszélyes helyzeteket.
Forrás: https://kirandulastippek.hu/semmering-schneeberg-es-kornyeke/steinwandklamm