07/09/2026
Talán az egyik legszebb dolog egy női körben, hogy sosem tudhatod pontosan, hova fogsz megérkezni a folyamat végére.
Mert elindulsz valahonnan. Hozol magaddal egy csomó mindent. Élethelyzeteket, kérdéseket, elakadásokat, érzéseket, amiket talán már régóta cipelsz.
Aztán ahogy haladunk alkalomról alkalomra, elkezdenek megmozdulni dolgok.
Van, hogy egészen mélyre megyünk. Olyan helyekre, ahová egyedül talán nem is biztos, hogy elmennénk. Előjönnek régi történetek, felismerések, olyan működések, amikre egyszer csak azt mondjuk: „jé, hát ez tényleg én vagyok”.
És közben vannak nagyon könnyű pillanatok is. Sok nevetés. Megkönnyebbülés. Egy-egy olyan beszélgetés, ami után valahogy máshogy megyünk haza, mint ahogy érkeztünk.
Nekem mindig az a legérdekesebb, ahogy ezek a dolgok egyszer csak összeérnek.
Ahogy egy felismerésből elindul valami változás. Ahogy valamire már nem ugyanúgy nézünk. Ahogy egyre jobban meg merjük hallani, hogy nekünk mire van szükségünk.
És persze van, ami fáj. Van, amit nem lehet megúszni. A fejlődés szerintem nem mindig kellemes, és egy női kör sem arról szól, hogy minden alkalom után rózsaszín ködben távozunk.
De talán pont ettől valódi.
És van még valami, ami számomra mindennél fontosabb.
Az, hogy közben megtapasztaljuk: nem vagyunk egyedül.
Hogy más nő is küzdött már ugyanazzal. Más is bizonytalan néha. Másnak is vannak félelmei, rossz döntései, nehéz időszakai. És mennyire jó érzés ezt úgy megélni, hogy közben nem kell megmagyaráznunk magunkat.
Csak ott lenni. Hallgatni. Megosztani. Figyelni egymásra.
És valahogy ebből születik egy olyan közösség, ahol lehetünk úgy, ahogy éppen vagyunk.
Szerintem ez a női körök egyik legnagyobb ajándéka. Nem az, hogy megoldanak helyettünk bármit, hanem hogy megtartanak közben. 🤍
Szeptember 14-én indul az új női körünk Keszthelyen, és még van néhány szabad helyünk, ha úgy érzed, most neked is jól esne egy ilyen közeg. 🌿
Jelentkezni és érdeklődni az [email protected] e-mail címen tudsz!
