Yogasadhaka Bartha Tamás

Egyszer egy király mindenkinek szabadnapot adott az egyik városában.

A király kertésze így gondolkodott: „Minden barátom a városban ünnepel. Én is szívesen velük tartanék, ha nem kellene ebben a kertben a fákat öntöznöm. Tudom, mit teszek! Megkérem a majmokat, hogy öntözzék meg helyettem a fákat.” Ebben az időben egy majomcsapat lakott a királyi kertben. A kertész így szólt a majmok vezéréhez: „Szerencsések vagytok, hogy a király kertjében lakhattok. Van helyetek játékra, és a legjobb ételek közül válogathattok: dió, gyümölcs és fiatal hajtások. Szeretnék elmenni a városba ünnepelni a barátaimmal. Megöntözitek helyettem a fákat?”

„Természetesen!” – mondta a majmok vezére. „Örömmel segítünk.”

„Ne felejtsétek el, naplemente után kell öntözni. De ne adjatok a fáknak túl sok vizet, csak annyit, amennyi szükséges” – mondta a kertész. Ezután megmutatta a majmoknak az öntözéshez szükséges kannákat, majd elment.

Amikor lement a nap, a majmok fogták az öntözőkannákat, és elkezdtek öntözni. „Minden fa kapjon elég vizet!” – parancsolta a vezér.

„Honnan tudjuk, hogy minden fa elegendő vizet kapott?” – kérdezték a majmok. A vezér nem tudta a választ, ezért ezt mondta: „Húzzátok ki a fákat, és nézzétek meg a gyökereiket! A hosszú gyökerű fáknak adjatok sok vizet, a rövid gyökerűeknek pedig keveset!”

A majmok egyesével kihúzták az összes fát, és megvizsgálták a gyökereiket. Amikor a kertész másnap visszatért, az összes fa halott volt.

Egy öreg indián az életre tanítja az unokáját.

„Harc zajlik bennem" – mondta a fiúnak. „Szörnyű harc, ami két farkas között folyik. Az egyik gonosz – ő a düh, az irigység, a bánat, a kapzsiság, a gőg, a bűntudat, a neheztelés, a hazugság és az önzés."

Így folytatta: „A másik jó – ő az öröm, a béke, a szeretet, a remény, a nyugalom, az alázat, a kedvesség, a jóakarat, az együttérzés, a nagylelkűség és az igazság. Ugyanez a harc zajlik benned és minden más emberben is."

A fiú gondolkodott egy ideig, majd megkérdezte nagyapját: „Melyik farkas fog győzni?"

Az öreg csak ennyit válaszolt: „Az, amelyiket eteted."

Cseroki/lenapé tanmese (állítólag)

Yogacharya Dr. Ananda Balayogi Bhavanani az S-VYASA Jógaegyetemen egy fantasztikusan motiváló előadást tartott a Jóga Világnapja alkalmából. Ebből most egy idézetet osztunk meg:

Gitananda jógatradíció A Gitananda jógatradíciót Oszlár Kálmán András (Bhīma), a Magyar Gi...

A tizenkét csakráról 22.

"A jógik szerint sokkal többek vagyunk a testünknél. Az energia, amely benned van, nem csupán benned létezik – ugyanaz az energia jelen van az univerzumban is. Éppen ezért emlékeztetnek bennünket a nagy mesterek újra és újra arra, hogy nincs különbség közted és az univerzum között. Bármiféle elszakadás, amelyet érzékelünk, mesterségesen jön létre.

Maharishi Patanjali szerint ennek a tudatlanság (tudás ignorálása) az oka. Ez a mesterséges elkülönülés hozza létre azt az identitást, amelyet pindának nevezünk.

De akkor mi az univerzum? Az univerzumot Andának nevezik, és annak kiterjedt formáját Brahmanandanak. Ez a Brahmananda, az egyetemes tudat állapota. Erről az összefüggésről szól a következő ősi mantra: Yat pinde, tat brahmande."

Yogacharya Dr. Ananda Balayogi Bhavanani

A tizenkét csakráról 21.

"Az összes érzékszervi tapasztalat és az élet érzékelésére szolgáló megismerő folyamat az alsó csakrák irányítása alatt áll. A jógik azonban azt mondják nem csupán a testünk és nem kizárólag csak az individuális identitás vagyunk. Az identitás egy létrehozott azonosság. Azért jön létre, mert nem tudjuk kik vagyunk valójában, vagy inkább elfelejtettük kik is vagyunk valójában. Ennek a tudásnak az ignorálása (tudatlanság) hozza létre az identitást, amely vágyakat és ellenszenet hordoz és mindenáron fenn akarja magát tartani."

Yogacharya Dr. Ananda Balayogi Bhavanani